hirdetés
2017. november. 23., csütörtök - Kelemen, Klementina.
hirdetés

Igen kevés bizonyítékon alapul a rákgyógyítás

Veszélyben van az akadémiai kutatás Európában a finanszírozás és a megfelelő törvények hiánya miatt, hívja fel a figyelmet az Onkológusok Európai Társasága két másik szakmai szervezettel karöltve. Az ESMO Open-ben publikált tanulmány bemutatja az anyagi érdekektől független kutatás szerepét.

hirdetés

Három vezető onkológiai szakmai szervezet arra hívja fel a döntéshozók és a közvélemény figyelmét, hogy sürgősen szükség van a független akadémiai rákkutatás támogatásának növelésére és a szabályozás reformjára, írja közleményében az Onkológusok Európai Társasága (ESMO).

A European Association for Cancer Research, a European Organisation for the Research and Treatment of Cancer (EORTC) és a European Society for Medical Oncology (ESMO) még 2014-ben hozta létre a Clinical Academic Cancer Research Forum (CAREFOR) nevű közös szervezetet, azzal a céllal, hogy megpróbálják csökkenteni az akadémiai klinikai kutatás fontosságával kapcsolatos tudatlanságot, és segítsék a független kutatás életben maradásáért küzdők összefogását. A CAREFOR most az ESMO Open-ben publikált egy tanulmányt, amelyben bemutatja az anyagi érdekektől független kutatást, és felvázolja a klinikai vizsgálatok újfajta megközelítésének szükségességét (Anastassia Negrouk és munkatársai: Safeguarding the future of independent, academic clinical cancer research in Europe for the benefit of patients). A tanulmány három főbb területen hangsúlyozza a nem anyagi érdekektől vezérelt kutatás hasznosságát: személyre szabott orvoslás, betegközpontú innováció és ritka betegségek kezelése.

A tanulmány kiemeli: a profitorientált gyógyszergyártók által szponzorált klinikai vizsgálatok csak azoknak a molekuláknak a használhatóságát vizsgálják, amelyeket a szponzorok fontosnak tartanak, és ezeket a vizsgálatokat úgy tervezik, hogy a gyártó kereskedelmi érdekeit és piaci elvárásait szolgálják. Ezeknek az új szereknek a használatát aztán akadémiai kutatásoknak kell optimalizálni, és az akadémiai kutatásoknak kell a betegek érdekeire fókuszálva megállapítani, hogy az egyes betegek számára melyek a megfelelő kombinációk. A független kutatóknak azt is el kell érniük, hogy a betegek valódi érdekeit szem előtt tartó, hatékony jogi keretrendszer alakuljon ki az EU-ban, hiszen a gyógyszergyártók által finanszírozott kutatások a szer mielőbbi piacra kerülését célozzák, és nem mindig reflektálnak a betegek igényeire, nem szükségszerűen vezetnek a betegek élettartamának jelentős megnövekedéséhez.

Mint a szakemberek írják, jelenleg a bizonyíték alapú rákgyógyászati ajánlások meglehetősen hiányosak, azonban a gyógyszergyártóknak nem áll érdekükben a számos nyitott kérdés megválaszolása. Negrouk és munkatársai hivatkoznak pl. egy Journal of Clinical Oncology-ban megjelent tanulmányra, ami elemzi a tíz vezető ráktípus klinikai terápiás irányelveit (összesen 1023 ajánlást) abból a szempontból, hogy milyen tudományos bizonyítékok támasztják alá használatukat (Thejaswi K. Poonacha és Ronald S. Go: Level of Scientific Evidence Underlying Recommendations Arising From the National Comprehensive Cancer Network Clinical Practice Guidelines). Mint kiderül, igen kevés legerősebb szintű bizonyíték (I. kategória) támasztja alá a terápiás irányelveket: a veserák kezelésében használatos irányelvekben mindössze 20%-os az I. kategóriájú bizonyítékok aránya, az összes többiben pedig még alacsonyabb: emlőrák 19%, pankreászrák 9%, tüdőrák 6%, non-Hodgkin limfóma 6%, melanóma 6%, prosztatarák 4%, vastagbélrák 1%. A terápiás ajánlásoknak mindössze 8%-át támasztják alá legerősebbszintű bizonyítékok, a szűrővizsgálatokkal és az ellenőrzéssel (surveillance) kapcsolatban pedig egyáltalán nem találtak I-es kategóriába tartozó bizonyítékokat a JCO-cikk szerzői.

Sok kezelési mód anélkül kerül alkalmazásra – folytatódik a CAREFOR tanulmánya –, hogy ismernénk annak az egyes betegekre kifejtett valódi hasznát, és a közelmúltban befogadott szerek igazi hatékonyságával kapcsolatos tudásunk is igen csekély, továbbá gyakori az aránytalan toxicitás kockázata. Ezért a személyre szabott orvoslás kifejlődése érdekében alapvető fontosságú, hogy kiderüljön az alkalmazott terápiák haszna speciális betegcsoportok esetében – mivel ez a gyógyszergyártóknak ritkán áll az érdekében, ez is a független kutatás feladata. A gyógyszerhasználat optimalizálása, a különböző ütemezések tesztelése, a szerek és egyéb alternatív terápiák direkt összehasonlítása is az akadémiai kutatás feladata lenne, ha az egyes országok és az EU biztosítanák ennek finanszírozását. Azonban az EMA által közzétett statisztikai adatok szerint napjainkra mindössze 20-21%-ra csökkent a nem kereskedelmi célú klinikai vizsgálatok aránya, ami a tanulmány szerzői szerint jelentős aggodalomra okot adó, veszélyes trend.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés