hirdetés
2019. november. 17., vasárnap - Hortenzia, Gergő.
hirdetés

Herkulesi munka a Föld lakóinak egészségi állapotáról

Minden ötödik haláleset hátterében szerepet játszik az egészségtelen táplálkozás, írja a The Lancetben megjelent globális betegségfelmérés, ami a valaha volt legnagyobb obszervációs epidemiológiai vizsgálat; valamennyi ország szolgáltatott adatokat.

hirdetés

A University of Washington szakemberei által koordinált, többek között élettartammal és mortalitási kockázatokkal foglalkozó, az 1990-től 2016-ig terjedő időszakot átfogó, és jelenleg is folyó vizsgálat – Global Burden of Disease/GBD – következtetései az idén öt tanulmányban jelentek meg a The Lancetben.

A herkulesi munka évente nyomon követi valamennyi ország mortalitási adatait életkorra és nemre lebontva, írja a vezető tanulmány (Measuring progress and projecting attainment on the basis of past trends of the health-related Sustainable Development Goals in 188 countries: an analysis from the Global Burden of Disease Study 2016), ami szerint tavaly 128,8 millió élveszületés és 54,7 millió haláleset történt. 2016-ban a várható élettartam világszerte 75,3 év volt a nők, és 69,8 év a férfiak esetében. A legmagasabb a várható élettartam Japánban (84 év), a legalacsonyabb a Közép-Afrikai Köztársaságban (50 év) volt. Az egészséggel összefüggő fenntartható fejlődés mérőszámai alapján 2016-ban Szingapúr, Izland és Svédország teljesített a legjobban, Szomália, a Közép-Afrikai Köztársaság és Afganisztán a leggyengébben.

Az idő előtti elhalálozásért első helyen a dohányzás a felelős, majd közvetlenül utána második helyen a nem megfelelő táplálkozás. Mint a vizsgálatot vezető Christopher Murray, az Institute of Health Metrics and Evaluation igazgatója nyilatkozatában kifejti, az egészségtelen táplálkozás által okozott betegségteher mára igazán jelentős lett, és a helyzet folyamatosan romlik. Azonban a problémát nem lehet pusztán a nyugati étrend terjedésére és a tradicionális étkezési szokások visszaszorulására fogni. Nézzük meg a gyümölcsök példáját, teszi hozzá Murray: bár rengeteg, az egészség szempontjából hasznos tulajdonságuk van, néhány kivételtől eltekintve csak a gazdag emberek esznek sok gyümölcsöt. Általában is igaz, hogy a szegények sokkal kevésbé részesülnek az egészségi állapot globális javulásából.

A cukrozott üdítőitalokról a GBD adatai alapján is bebizonyosodott, hogy károsak az egészségre, azonban a vörös húsok fogyasztásáról kiderült, hogy nagy mennyiségben történő fogyasztásuk nem olyan káros, mint ha nem teljes kiőrlésű gabonát eszünk. A közegészségügyi szakember hangsúlyozza: ma, amikor a halálesetek 72%-a (2016-ban 39,5 millió) nem fertőző betegség következménye, és minden ötödik haláleset hátterében szerepet játszik az egészségtelen táplálkozás, érdemes arra fókuszálni, hogy kiderítsük, milyen alkotórészek jelentenek védelmet élelmiszereinkben.

A GBD-vizsgálat sikertörténetét jelenleg az 5 éven aluli gyermekek adják: 2016-ban a modern történelem során először fordult elő, hogy egy év alatt kevesebb, mint 5 millió 5 éven aluli gyermek halt meg (230 000 volt az anyai halálozás). Mindez szignifikáns csökkenést jelent 1990 óta, amikoris 11 millió 5 éven aluli halt meg). A szerzők szerint a csökkenés hátterében a nők oktatásban való részesedésének növekedése, a csökkenő szegénység, az egy családban születő kevesebb gyermek, a vakcináció, a malária-ellenes ágy-hálók, a javuló vízvezeték- és csatornahálózat áll.

További jó hír, hogy a mortalitási arányok minden életkori csoportban globálisan csökkennek az elmúlt öt évtized során. Az is igaz azonban, hogy bár az emberek hosszabb ideig élnek, több évet töltenek betegen. Több mint 1 milliárd a mentális rendellenességtől szenvedők száma; a depresszió négy ország kivételével mindenhol a 10 leggyakoribb betegség között van. 2006 óta 19%-kal nőtt az iszkémiás szívbetegség miatt bekövetkező elhalálozás, és 31,1%-kal a cukorbetegség miatti.

A jelentést összeállítók véleménye szerint egy olyan globális fórumot kellene létrehozni, ami képes arra, hogy az eredményekből következtetéseket vonjon le, és tanácsot adjon arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet azokat a különböző politikákba beépíteni. Továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy az egész bolygónkat fenyegető kihívások – amilyen pl. a globális felmelegedés – egészségre, biodiverzitásra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásainak mérésére új eszközöket kell kifejleszteni, és azokat be kell építeni a következő Global Burden of Disease felmérésbe.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink