A halálozások nyomában
A Népszava szerint a szegénység, és hogy több mint egymillió embernek nincs háziorvosa is okozhat végzetes kimenetelű betegségeket.
Riasztóan megugrott a honi halálozás, az év első hónapjaiban – derült ki a KSH minapi jelentéséből: januárban 26, februárban 23 százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel egy évvel korábban. Két évvel ezelőtt kísértetiesen hasonló jelenséget mutatott a hazai statisztika. Akkor, 2015 első két hónapjában országos átlagban 16 százalékkal volt több a halálozás. A KSH mindkét esetben a influenzajárvány hatását vélte ebben felfedezni. A konkrét okokat azonban akkor és azóta sem kutatta senki.
Miután a kormányzat nem kutatja, nem is tudjuk, hogy mi okozza az extra-halálozást – mondta a Népszavának Falus Ferenc, korábbi országos tisztifőorvos. – Epidemiológus barátaimmal már két évvel ezelőtt is megnéztük, hogy van-e összefüggés az influenza és a KSH halálozási adatai között. Még nem találtunk a kérdésre valódi választ. Önmagában a szegénység és az, hogy lassan már több mint egy millió embernek nincs háziorvosa is okozhat végzetes kimenetelű betegségeket. De ha van is orvosa, akkor sem biztos, hogy megkapja valaki időben az ellátást. Erről szól a kormányzat által minap nyilvánosságra hozott jelentés, miszerint több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel. A volt országos tisztifőorvossal más szakemberek is egyetértenek abban: kutatni kellene az okokat.
A KSH adataiból az látszik, hogy az egyik halálozási csúcs télre, az év elejére, a másik a nyárra esik. Azaz, hogy a téli hideg és a hőség sokakat elvisz. Emellett igaz lehet az influenza is, hiszen botrányosan alacsony az átoltottság, évente körülbelül a térítésmentesen biztosított másfél millió védőoltásból közel a felét használják csak fel, ehhez a patikában további 120-150 ezer ember vásárolja meg a vakcinát. Ez összességben is csak annyit jelent, hogy a 60 év felettieknél kívánatos 75 százalékos átoltottság helyett, mindössze 20 százalék szerez védettséget.
Kutatni kellene az okokat – állítja határozottan Poller Imre orvos, a PX Consulting egészségügyi elemző cég vezetője is. – A kórházi halálozási adatokból feltételezhető, hogy a lakosság egészségi állapota egyre gyengébb és mind kevésbé képes tolerálni a nagy hőingadozásokat.
Hogy nem az influenza az igazi oka a halálozások növekedésének, arra utal az is, hogy legnagyobb arányban a kis kórházakban ugrott meg a halálozás, ezek dobják meg az országos átlagot. Például Jász-Nagykun-Szolnok megyének egyik városi kórházában 2016 februárjában 12 százalékos volt a halálozás, s ugyanott ez 2017-re ez már 17 százalék lett. Poller Imre szerint ha a halálozásokat az influenza okozná, akkor a nagyobb kórházakban kellene durvulnia a helyzetnek, hiszen ott vannak a lélegeztető gépek, a súlyosabb esetek ellátáshoz szükséges eszközök.
