hirdetés
2019. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

 

Tudomány

Henrietta Lacks halhatatlansága

A HeLa sejtvonal az első, Petri-csészében nevelt halhatatlan emberi sejtvonal. Mára már jóval több sejt jött így létre az eredeti szövetmintából, mint amennyit az 1951-ben méhnyakrákban meghalt Henrietta Lacks szervezete valaha tartalmazott. Rebecca Sloot hamarosan megjelenő könyve (The immortal life of Henrietta Lacks aka HeLa) bemutatja nemcsak a sejtvonal, de  annak „tulajdonosa” életét és halálát is.

hirdetés

Az ötgyermekes afroamerikai Henrietta Lacks – aki családi nevét ősei rabszolgatartó gazdájától kapta – 31 éves korában halt meg, jeltelen sírban nyugszik.

Sem az asszony, sem családja nem adta beleegyezését a testéből diagnosztikus célból eltávolított anyag további felhasználásához, bár akkoriban ez nem is volt szokás. Azidőtájt a diagnosztikus vagy terápiás céllal eltávolított szövetek az orvos vagy az intézet tulajdonát képezték. A sejtvonalakból származó haszon az Államokban azóta sem a korábbi tulajdonost illeti. 1990-ben egy precedens értékű perben Kalifornia Legfelsőbb Bírósága ugyanis úgy ítélt, hogy a John Moore szervezetéből diagnosztikus célból kinyert hajassejtes leukémia sejtek a Moore-t kezelő egyetem (UCLA) tulajdona. Moore semmit nem kapott a sejtjei kereskedelmi hasznosítása révén szerzett haszonból, ellenben kezelőorvosa igen.

A tulajdonlás kérdése azért is fontos, mert csak az USA-ban konzervatív becslés szerint (Rand Corporation) 307 millió szövetmintát (180 millió embertől) őriztek kórházakban 1999-ben, és a minták száma évente 20 millióval nő.

A HeLa sejteken való kutatás rengeteg orvostudományi eredményhez járult hozzá, vizsgálták rajtuk a ráksejtek genetikáját, reakciójukat gyógyszerekre, viselkedésüket az űrben, súlytalanság közepette, védőoltásokat – többek között a gyermekbénulás elleni Salk-vakcinát – hoztak létre segítségükkel, ma is kutatják velük a klónozás lehetőségeit, az őssejtek tulajdonságait és a mesterséges megtermékenyítés módozatait. A világ laboratóriumaiban ma is a HeLa sejteket használják leggyakrabban.

A HeLa sejtvonal örök életét a telomeráz enzim egy különösen aktív fajtájának köszönheti, ami megakadályozza, hogy a kromoszómák a sejtosztódás során rövidüljenek. A „halhatatlan” sejtek különleges genomja horizontális géntranszfer révén jött létre: a humán papillomavírus 18-as alfajának képviselői beépültek a méhnyak-hámsejtek magjának örökítőanyagába, olyannyira, hogy egyesek szerint külön faj jött létre. A Helacyton gartleri-nek elnevezett HeLa sejtek 82 kromoszómát tartalmaznak, és annyira alkalmazkodtak a laborkörülmények közötti élethez, hogy sok más sejttenyészetet is „megfertőznek”. A Stanley Gartler (az ő nevéből származik a Helacyton gartleri megnevezés) által már 1967-ben leírt kontaminációs  jelenség a laboratóriumi sejtvonalak 10–20 százalékát érinti, és egy hidegháborús konfliktus kirobbanásához is hozzájárult. Ez utóbbiról egy másik könyvben, a Michael Gold által írt Conspiracy of Cells: One Woman's Immortal Legacy and the Medical Scandal It Caused című műben olvashatunk.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink