hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Az egészségügyiek között kétszer annyi fertőzött van

HCV: "talán szükség lenne országos szűrőprogramra"

Csak a legsúlyosabb, hepatitis C-vel fertőzött májbetegek jutnak a jó eredménnyel gyógyító terápiához, a kevésbé előrehaladott stádiumban lévőknek is meg kell várniuk, míg romlik az állapotuk.

Egyetlen páciens három hónapos kezelése 15-20 millió forintba kerül, ezért képtelenség minden beteget egyszerre gyógyítani, de végül minden rászoruló hozzájut a legújabb, a hepatitis kezelésében kiváló eredményeket hozó terápiához – mondta Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyet a Hepatitis Világnap alkalmából hívott össze a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete, a Májbetegekért Alapítvány és az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület. A szervezetek egyébként éppen azt szeretnék elérni, hogy minden igazoltan hepatitis C pozitív beteg jogosult legyen a leghatékonyabb és legbiztonságosabb kezelésre attól a pillanattól kezdve, hogy diagnosztizálták nála a betegséget.

Míg a betegszervezetek azzal érveltek, hogy csak így lenne megállítható a fertőzés terjedése, a szakpolitikus kifejtette, 2013 óta költenek a hepatitis C-vel fertőzött, előrehaladott stádiumban lévő betegekre az OEP kasszájából, míg korábban három, idén már 5 milliárd forint jut a mintegy 200-250, legsúlyosabb állapotban lévő beteg innovatív gyógyszereire. Beneda úgy vélte, a vírus terjedése ellen összeurópai fellépésre lenne szükség a WHO támogatásával, és a szükséges anyagi keretek biztosításával az uniós büdzséből.

Míg a hepatitis B vírus elleni védőoltást rekord gyorsasággal sikerült a kötelező oltások körébe emelni, addig a bizonyítottan daganatos megbetegedést okozó C variáns gyógyításában nem sikerül előrelépni – mondta dr. Gógl Árpád, a Nemzeti Hepatitis C Fórum tagja, volt egészségügyi miniszter. Felhívta a figyelmet arra is, ha a betegek időben jutnának az innovatív terápiához, a májtranszplantációk 80 százaléka lenne megelőzhető. Beszámolt arról is, az unió már három évvel ezelőtt célként tűzte ki a „C-vírus mentes Európát”, azonban az illetékes bizottság egyetértett a WHO vonatkozó állásfoglalásával, de pénzt nem biztosított a programok megvalósításához. Az exminiszter szerint mindez most ismét különös hangsúlyt kap, hiszen a migrációs áramlással vírussal fertőzött tömegek érkeznek kontinensünkre.

Világszerte 400 millió embert érint a HCV-fertőzés, ami a HIV-fertőzöttek számának tízszerese, húsz fertőzött közül egy nem tudja, hogy beteg, és csupán minden századik beteg jut kezeléshez – foglalta össze a nemzetközi adatokat dr. Pusztai Zsófia, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője. A májbetegségek okozta halálozások 96 százalékáért a B és C vírus okozta fertőzések felelnek, ötvenből egy ember HCV hordozó. A WHO 149 tagállama egyhangúlag fogadta el a Hepatitis Stratégiát, amelynek elsődleges célja az újonnan felfedezett esetek számának 90 százalékos csökkentése, ebben a terápiák elérhetőségének javítása mellett kiemelkedő szerepe van a felvilágosításnak.

Míg az A és E vírus okozta hepatitis csak akutan jelentkezik és kezelés nélkül is gyógyul, a B variáns ellen pedig védőoltás áll rendelkezésre, az 1989-ben felfedezett C vírus ellen vakcina nincs, ellenben teljes gyógyulást eredményező terápia van. Erről már dr. Werling Klára, a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének vezetője beszélt, a hazai adatokat összefoglalva pedig arról számolt be, becslések szerint 70 ezer HCV fertőzött lehet Magyarországon, közülük 40 ezren kezelést igénylő krónikus betegek, ebből mintegy 20 ezret ismernek, tehát e betegek fele nem is tudja, hogy nem egészséges. A hepatológus szerint szükséges lenne, hogy minden veszélyeztetett személyt szűrjenek hepatitis C-re: álláspontjuk szerint a 1992 előtt vért vagy vérkészítményt kapó populáció mellett a tetováltakat, illetve intravénás kábítószereket használókat kellene országosan szűrni.

Az időben megkezdett kezelés nyomán ugyanis nem alakul ki májzsugor, sem daganat, ezt figyelembe véve hosszú távon az egészségügyi kiadások is csökkennének. Míg a vérkészítményeket közel 25 éve szűrik, szervezett HCV szűrés nincs, pedig mindössze egy 1500 forintos tesztre lenne hozzá szükség. Hazánkban már 800, előrehaladott stádiumban lévő HVC-fertőzött májbeteg jutott a betegséget mellékhatások nélkül gyógyító innovatív terápiához, jelenleg 500 fertőzöttet kezelnek, a várakozók száma pedig 2400 személy. Mint Werling Klára elmondta, egyesületük azt szeretné elérni, hogy a diagnosztizált betegek azonnal jussanak hozzá a rendelkezésre álló, kiváló gyógymódhoz.

Talán szükség lenne országos szűrőprogramra – fogalmazott óvatosan reflexiójában Beneda Attila, hozzátéve, hogy az általános szűrés bevezetésével egyidejűleg a kiszűrtek gyógyítását is biztosítani kellene. Hozzátette azt is, leginkább az egészségügyben dolgozók vannak kitéve a HCV-fertőzés veszélyének – körükben az átlag népességhez viszonyítva kétszeres a fertőzöttek aránya, ennek pedig össztársadalmi szempontból is jelentősége van.

 

A, B, C

A WHO szerint a Hepatitis A vírus szempontjából Magyarország a közepesen fertőzött országok közé tartozik, jelenleg mintegy 1000 beteget tartanak számon, míg 5 évvel ezelőtt még csak 82 fertőzöttet regisztráltak; Borsod és Zala megyében fokozott a fertőzésveszély. A szennyezett élelmiszerrel, zöldségekkel, gyümölcsökkel és ivóvízzel terjedő betegségben érintettek száma jelentősen megnövekedett az elmúlt években, vakcinával lehet védekezni ellene, ám ez jelenleg nem része a kötelező oltási programnak.

A hepatitis-fertőzések közül a világon leggyakoribb, szexuális úton és a testnedvekkel terjedő B vírustörzs elleni vakcina 1999 óta a kötelező oltási program része. Mivel a fertőző májgyulladások kezdeti tünetei nagyon hasonlóak, a pontos diagnózis megszületéséig hepatitis infectiosa néven jelentik azokat. A hepatitis infectiosa-diagnózissal bejelentett megbetegedések 80,6 százalékáért a Hepatitis A vírus felelt. A hepatitis vírusok közül a B jelenti az egyik legsúlyosabb globális egészségügyi problémát, hiszen jelenleg a tízedik vezető halálok a fertőző betegségek között. A WHO adatai szerint ez idáig a világ egyharmada, azaz 2 milliárd ember esett már át a májat megtámadó akut vagy krónikus betegséget is okozó vírusos hepatitis B-fertőzésen. Az akut B vírushepatitiszek száma a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen csökkent hazánkban, 2015-ben 43 esetet regisztráltak, ami kétharmada a 2014-ben bejelentett megbetegedéseknek. A HBV a szub-szaharai országokban a leggyakoribb, ahol a felnőtt népesség 5-10százaléka krónikusan fertőzött. Magas a fertőzöttek aránya Kelet- és Közép-Európa déli régióiban is.

A Világ Egészségügyi Tanács (WHA) idén májusban fogadta el a „Vírusos Hepatitis Elleni Globális Egészségügyi Iparági Stratégiát” a 2016–21 közötti időszakra. A stratégia célja a krónikus hepatitis fertőzés incidenciájának csökkentése a jelenlegi 6-10 millióról 0,9 millióra. 2030-ig 65 százalékkal csökkentenék az ebből eredő haláleseteket.

 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink