hirdetés
2019. november. 19., kedd - Erzsébet.
hirdetés

Hatósági vélemények a gyanús diabétesz-szerrel kapcsolatban

Kisszámú hasnyálmirigy-gyulladásos eset alapján az EMA már adott ki biztonsági figyelmeztetést az inkretin-mimetikumokkal kapcsolatban. Miért nem ad ki vajon ilyet a mára már több százra növekedett pankreász-rákos esetek kapcsán? - teszi fel a kérdést a BMJ. Azért talán, mert a gyógyszercsoport nem élne túl egy ilyen figyelmeztetést? Mit mond az FDA, az EMA és az OGYI?

hirdetés

Az FDA mellékhatásjelentő rendszerének adatait elemezve a hivatal idén áprilisban arra az eredményre jutott, hogy az inkretin-mimetikumok szedői között 25-szörösre növekedett a pancreatitis és 23-szorosra a hasnyálmirigy-rák előfordulása az egyéb antidiabetikumot szedőkhöz képest (Institute for Safe Medication Practices. Perspectives on GLP-1 agents for diabetes. 2013. ), írja Deborah Cohen már idézett BMJ-cikkében.

A szaklap kérdésére válaszolva az amerikai (FDA) és az európai gyógyszerhatóság (EMA) egyaránt megerősítette, hogy saját analízisük alapján is megnövekedett az inkretin-mimetikumok használata kapcsán jelentett pancreatitis-es és hasnyálmirigy-rákos esetek száma, azonban a hivatalok nyomatékosítják, hogy mindez nem jelenti azt, hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn.

A BMJ megkereste az egészségügyi világszervezetet (WHO) is, amelynek egy alapítványa (Uppsala Monitoring Centre) adatokat gyűjt a világszerte előforduló gyógyszermellékhatásokról, és azt az információt kapta, hogy 2009 és 2011 között a többi antidiabetikumhoz képest aránytalanul nagyszámú pankreászrákot jelentettek sitagliptin, exenatide és liraglutide, valamint pajzsmirigyrákot exenatide és liraglutide alkalmazása kapcsán, mindazonáltal az esetek száma nem volt nagy. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) tájékoztatása szerint a felsorolt készítmények alkalmazásával összefüggésbe hozható hasnyálmirigy-gyulladás illetve daganat kialakulásáról Magyarországon nem érkezett mellékhatás-bejelentés.

Hatásmechanizmus

A GLP-1 hormonszerű peptid, a bél termeli táplálkozás után, és Michael Nauck 1993-as felfedezése óta tudjuk, hogy hatása többszörös: lassítja a gyomorürülést, serkenti a hasnyálmirigy inzulin-elválasztását és gátolja a máj általi glukagon-szekréciót, ezáltal csökkenti a máj glükóz-termelését.

Az első piacra kerülő GLP-1-analógot egy sivatagi gyík nyálából kivont hormonból állították elő. A gyík évente csak egyszer-kétszer táplálkozik, a hormont ilyenkor arra használja, hogy proliferációra serkentse hasnyálmirigyét és bélrendszerét. A hormon csak néhány percet van forgalomban, mielőtt az állat szervezete lebontja. Az emberi szervezetben létrejövő GLP-1-et is gyorsan inaktiválja a dipeptidil-peptidáz-4 enzim, azonban a GLP-1-analóg szereket (exenatide, liraglutide) a DPP-4 nem tudja lebontani, illetve a DPP-4-inhibitor szerek (sitagliptin, saxagliptin, linagliptin) magát az enzimet gátolják.

Az inkretin-tengelyre ható szereket felfedezésük idején úgy ünnepelték, mint a cukorbetegség új csodagyógyszereit, amelyek olyan forradalmat idézhetnek elő a kezelésben, mint az inzulin felfedezése – írja Deborah Cohen.

A reményeket tovább növelte, amikor kiderült, hogy a GLP-1-agonisták az inzulintermelő béta-sejteket proliferációra serkentik, azonban ez a hatásuk lehet az esetleges karcinogén hatás mögött is, sőt, mivel a GLP-1-agonisták a hasnyálmirigy exokrin, külső elválasztású részére is növekedési hormon szerű hatást fejtenek ki, a megnövekedett, illetve megszaporodott mennyiségű sejtek összenyomják az elvezető járatokat, az így feltorlódott emésztőenzimek válthatják ki az akut pancreatitis-t.

A GLP-1-agonisták hatásmechanizmusait azért is fontos tisztázni, mert szóba kerültek, mint az elhízás elleni harc lehetséges eszközei: az agyra hatva csökkentik az éhségérzetet, így több más antidiabetikummal szemben csökkentik a testsúlyt.

A BMJ alábbi videóján Edwin Gale professzor és Deborah Cohen beszélgetnek a téma tudományos hátteréről, a videóért kattintson ide.

A folyóirat honlapján a szereket gyártó gyógyszercégeknek feltett kérdések és az azokra adott válaszok is elolvashatók.

A magyarországi hatóság véleménye 

Kíváncsiak voltunk, vajon az OGYI milyen információkkal rendelkezik az ügyről. A MedicalOnline érdeklődésére a következőt írták:  „A cikkben felsorolt készítmények mindegyike centralizáltan – az Európai Unió központi gyógyszerhatósága által – engedélyezett készítmény. Ez azt jelenti, hogy az unió összes tagállamában forgalmazhatók. Az engedélyt az Európai Bizottság adja ki, de minden, az engedélyezést megelőző dokumentumot, illetve az engedélyezés utáni információt az EMA értékel a tagállamok hatóságainak szakembereinek közreműködésével. 

Az EMA március 26-án publikált közleménye szerint, a készítmények engedélyezése során a hasnyálmirigyre való káros hatást lehetséges kockázatként azonosították. Mindegyik szóban forgó készítmény alkalmazási előírása és betegtájékoztatója tartalmazza ezeket az adatokat. A forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai pedig fokozottan figyelik a hasnyálmiriggyel kapcsolatos mellékhatásokat, és azonnal jelzik az európai hatóságnak 

A fenti közlemény szerint a jelenlegi adatok szerint nem állapítható meg ok-okozati összefüggés a diabetes kezelésében használatos GLP-1 alapú terápiák (inkretin mimetikumok és DPP-4 gátlók) és a rosszindulatú hasnyálmirigy-daganatok között. 2010-ben az Európai Bizottság az EMA javaslatára két független vizsgálatot indított a diabetes kezelések lehetséges kockázataival – különösen a hasnyálmirigyet érintő – kapcsolatban. Az első eredmények 2014 tavaszára várhatók. Addig is az EMA továbbra is minden ezzel kapcsolatos tudomására jutó információt megvizsgál, és a Butler vizsgálat eredményeit is formális hatósági eljárás során értékeli. 

A vizsgálatok tehát jelenleg folynak, újabb eredmények nincsenek. Az EMA közleménye szerint, egyelőre nincs szükség semmilyen korlátozó intézkedés bevezetésére. A kezelőorvosok továbbra is felírhatják ezeket a készítményeket az alkalmazási előírásnak megfelelően. A felsorolt készítmények alkalmazásával összefüggésbe hozható hasnyálmirigy-gyulladás illetve daganat kialakulásáról Magyarországon nem érkezett mellékhatás-bejelentés."

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink