2020. július. 13., hétfő - Jenő.
hirdetés
hirdetés

Hatástalan a kondroitin és a glükózamin

A csípő és a térd oszteoartritisze krónikus állapot, amelyet főként fájdalomcsillapítókkal és nem-szteroid gyulladásgátlókkal kezelnek, azonban tartós alkalmazásukkor ezeknek a szereknek súlyos gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris káros hatásaik lehetnek.

hirdetés

Az elmúlt 10 évben egyre gyakrabban javasolják az irányelvek, a háziorvosok és a reumatológusok az ízületi porc két alkotóelemének, a kondroitinnak és a glükózaminnak az alkalmazását. Ezek a szerek recept nélkül kaphatók, és fogyasztásuk egyre nő: 2008-ban csak a glükózaminra 2 milliárd dollárt költöttek a betegek, 60 százalékkal többet, mint 2003-ban, és ennek a tendenciának a folytatódása várható. Mindkét szer részben felszívódik a bélből, és többen azt feltételezik, hogy eljutnak az ízületekbe, beépülnek az ízületi porcba, és ezzel javítják annak állapotát.

A kondroitinra és a glükózaminra vonatkozó vizsgálatok ellentmondásosak: a jelentős fájdalomcsökkenésről beszámoló tanulmányok gyakran gyenge minőségűek és kicsi az elemszámuk, míg a nagy, megfelelő metodológiájú vizsgálatokban sokszor csak csekély hatás mutatkozik, vagy éppen semmilyen.

 

Nem okoz problémát, ha szedik - de használni sem használ

A szerzők metaanalízisükkel arra kerestek választ, hogy csökkenti-e a kondroitin, a glükózamin vagy ezek kombinációja a térd- és csípőízületi fájdalmat és hogy mérsekeli-e az ízületi rések radiológiailag kimutatható beszűkülését.

A releváns vizsgálatokat elektronikus adatbázisokból (Cochrane Controlled Trials Register, Medline, Embase, CINAHL), a Science Citation Index és konferencia-anyagok felhasználásával keresték ki. Mivel csak a nagy esetszámú és jó minőségű tanulmányokat elemezték, a szóbajöhető 58 közlemény közül végül 10-et választottak ki analízisre.

A statisztikai elemzés előtt úgy döntöttek a kutatók, hogy a klinikailag jelentős eredmény minimumának azt tekintik, ha a szer és a placebo hatásának különbsége legalább 0,37-szerese a szórásnak. Az eredményeket azonban – a látványosabb és érthetőbb interpretáció céljából – nem szórás egységekben fejezték ki, hanem az adatokat egy 10 cm-es vizuális analóg skála adataivá transzformálták. így a klinikailag jelentős eredmény minimuma 0,9 cm-nek adódott.

A 10 tanulmányban összesen 3803 személyt vizsgáltak, akiknek medián életkora 62 év volt és a nők arányának mediánja 68 százalék. A tünetek fennállásának tartama vizsgálatonként változó: volt, amelyikben legalább 6 hónapja, és volt, amelyikben több mint 10 éve álltak fenn. A követési idő 1 hónaptól 36 hónapig terjedt.

Az ízületi fájdalom a vizuális analóg skálán kifejezve a kondroitin hatására 0,3 cm-rel, a glükózamin hatására 0,4 cm-rel és a két szer kombinációjának hatására 0,5 cm-rel csökkent a placebóhoz képest – egyik eredmény sem érte el a klinikailag jelentős hatás minimumát, azaz a 0,9 cm-t. Fontos megegyezni, hogy hagyományos statisztikai vizsgálat esetén a gyógyszerek hatása szignifikánsnak adódott volna (95 százalékos szinten), azonban a szignifikancia semmit sem ér, ha a hatás nagysága olyan jelentéktelen, hogy a betegek gyakorlatilag semmilyen fájdalomcsökkenést nem tapasztalnak. Említésre méltó még, hogy a készítmények gyártói által szponzorált vizsgálatokban jelentősen, 0,5 cm-rel nagyobbnak adódott a fájdalomcsillapító hatás, mint a független vizsgálatokban.

Az ízületek radiológiai vizsgálata kimutatta, hogy sem a kondroitin, sem a glükózamin, sem kombinációjuk nem változtatta meg az ízületi rés beszűkülését. A glükózamin 0,2 mm-es, a kondroitin 0,1 mm-es, kombinációjuk pedig 0,0 mm-es „változást” eredményezett.

Betegek tömegei vélik úgy, hogy jó hatással van rájuk a glükózamin és a kondroitin. Ennek számos oka lehet, a placebohatástól kezdve a betegség hullámzó menetéig. Mivel egyik szer sem veszélyes, nem okoz problémát, ha ezek a betegek folytatják szedésüket, feltéve hogy vállalják az ezzel járó költségeket. Azt azonban semmiképpen sem javasolják a szerzők, hogy az állam vagy a betegbiztosítók támogassák a glükózamint vagy a kondroitint, és helytelennek tartanák azt is, ha olyan betegeknek javasolnák ezeket a készítményeket, akik még nem szedték őket.

 

Forrás: Simon Wandel et al.: Effects of glucosamine, chondroitin, or placebo in patients with osteoarthritis of hip or knee: network meta-analysis. British Medical Journal, 2010, 341:c4675 doi: 10.1136/bmj.c4675

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!