2022. május. 22., vasárnap - Júlia, Rita.
hirdetés

 

Gyenge lábakon áll az mRNS vakcinák rákkeltő hatásáról szóló publikáció

Az ilyen módszereket a tudományos publikálásban a revíziós folyamat során irtják, mondta a 24.hu-nak Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

Megzavarják a veleszületett immunitás bizonyos mechanizmusait az mRNS-vakcinák – olvasható egy, a Food and Chemical Toxicology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. A szerzők szerint – többek között – az a baj az oltással, hogy hatására a neurotoxikus tüskefehérje hosszabb ideig maradhat a szervezetben, így az mRNS-oltások potenciálisan növelhetik a fertőző betegségek, a neurodegeneratív károsodások és a rák kockázatát. A kifejezetten hosszú cikk számos feltételezett biológiai útvonalat mutat be, amelyeken keresztül az mRNS károsíthatja a szervezetet, de ezeknek az oltóanyagokkal való kapcsolata a bemutatott érvek alapján teljesen spekulatív. Egyes esetekben más vakcinákhoz, régi mRNS-technológiához vagy a Covid-19 fertőzéshez kapcsolódnak, és nem a most engedélyezett mRNS-oltóanyagokhoz.

A tanulmány szerzői azt írják: a kutatás során átnézték a vonatkozó szakirodalmat, és ez alapján állítják azt, amit – csakhogy valójában nem tudnak komoly szakmai cikkeket felmutatni a témában, és a szövegben nem is sikerül igazolniuk az állításaikat.

Felállítanak viszont egy egyelőre igencsak gyenge lábakon álló hipotézist, amit rengeteg feltételezéssel próbálnak megtámogatni – ez egyrészt etikátlan, másrészt pedig járványhelyzetben finoman szólva is felelőtlenség.

Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa szerint alapvető probléma a tanulmánnyal, hogy még szakirodalmi áttekintésnek is gyenge, mert hiába állít valamit, azt még az idézett szakirodalommal sem tudja alátámasztani. „Ha van egy hipotézisünk, akkor kell lennie valamilyen kiinduló bizonyítéknak vagy indikációnak is, ami alapján elindulnak a kutatók. Ez az első nagy baj ezzel a tanulmánnyal” – mondta a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.

A szerzők, a természetgyógyász Peter A. McCullough és az MIT számítástechnikai és mesterséges intelligencia karának kutatója, Stephanie Seneff állítanak, de nem bizonyítanak, inkább áthárítják a bizonyítás terhét („shifting the burden of truth”). Ez a tudományban – és az élet sok más területén – nem így működik: egy hipotézist valamilyen szinten alá kell támasztani, nem pedig mással bizonyíttatni, hogy az nem állja meg a helyét. A cikk feltételezi, hogy az mRNS-vakcinák nagyon károsak, majd felhívja a közegészségügyi intézmények figyelmét: bizonyítsák be, hogy ez nem így van.

„Az ilyen módszereket a tudományos publikálásban a revíziós folyamat során irtják. Ennek a cikknek az a fő problémája, hogy rendkívül hipotetikus, ami ki is bukik a szövegből, mert rengeteg feltételes módot használ. Amikor nagyon kemény állítást fogalmaz meg, akkor a szerzők által írt másik, megint csak szakirodalmat áttekintő cikkre hivatkozik” – mondta Kemenesi Gábor. Felhívja a figyelmet, hogy egyetlen olyan bizonyítékot sem hoz a cikk, ami ténylegesen a koronavírus elleni oltásokhoz kötné azokat a káros folyamatokat, amiket felsorol. A szerzők ráadásul a tanulmány összefoglalójában leírt pontok – mondhatni hipotézisek – egyikét sem taglalják magában a tanulmányban.

A szerzők a VAERS (Vaccine Adverse Event Reporting System) adatbázisát használják, ami egy passzív jelentőrendszer a különböző oltások utáni potenciális mellékhatások nyomon követésére. A VAERS-be mellékhatásként minden bekerül, ami oltás után történt, akár olyasmi is, mint a fogfájás, a combröntgen vagy a kopaszodás. Tudósoknak nagyon jó alap lehet különböző elemzésekre, de ha nem szakszerűen válogat belőle az ember, olyan bakikba futhat bele, mint McCullough és kollégái. Ők ugyanis kiválogattak néhány betegségtípust, és ezt próbálták igazolni a bejelentésekkel. Bár elismerik, hogy a neurológiai betegségek jellemzően hosszú hónapok, évek alatt alakulnak ki, a VAERS-ben lejelentett neurodegeneratív tüneteket is egy az egyben, kritika nélkül a Covid-vakcináknak tulajdonítják. Ugyanez a helyzet a rákkal is: hiába szerepel a rendszerben daganat kialakulása két nappal a vakcináció után, azt már összefüggésbe hozzák az oltásokkal.

Maga a bejelentőrendszer jól működik, más gyógyszerkészítmények esetén is ez alapján követik a ritka mellékhatások megjelenését – ezzel, és ehhez hasonló adatbázisok segítségével sikerült először a vérrögképződést és a szívizomgyulladást is összekötni a Covid-vakcinákkal. „A passzív monitorozó rendszerek működnek, így vettük észre a trombózist a vektorvakcináknál, a szívizomgyulladást az mRNS-oltásoknál. Ezeknek a kutatásoknak teljesen más volt a felépítésük: látták az összefüggést az adatokban, megvolt az első esettanulmány, és a végén már a biológiai háttere is bebizonyosodott mindkét problémának, így bekerült a vakcina tájékoztatójába” – mondta Kemenesi Gábor.

(forrás: 24.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink