2020. július. 04., szombat - Ulrik.
hirdetés
hirdetés

Fókuszban a bioetika

A Szenior Akadémia idei harmadik alkalmán a bioetika aktuális kérdéseit járta körbe dr. Kovács József, a Magatartástudományi Intézet igazgatója.

hirdetés

Dr. Kovács József, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója „Aktuális kérdések a bioetikában” című előadásában ismertette a bioetika kialakulásának okait. Mint rámutatott, a 60-as években a biológia és az orvostudomány fejlődése új etikai kérdéseket vetett fel, az emberi jogi megközelítés is előtérbe került, a betegek pedig egyre jobban bevonódtak az egészségügybe, ez hívta életre a bioetikát. Kitért rá, hogy míg az úgynevezett piros bioetika az orvostudomány és a biológia által felvetett erkölcsi kérdésekkel foglalkozik, addig a zöld bioetika a környezeti és a népesedési etikával.

Prof. Dr. Kovács József (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)
Prof. Dr. Kovács József (Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)

A bioetikát az emberi egészség holisztikus megközelítése jellemzi, kritikai és filozófiai jellegű, interdiszciplináris terület – ismertette az igazgató. Egyik ága a klinikai bioetika, ami leginkább a hagyományos orvosi etikára hasonlít, a betegágy mellett dolgozó orvosok etikája, ami a többi között olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az orvosi titoktartás, a betegjogok vagy a betegek tájékoztatása. Szólt róla, hogy régen, a paternalizmus korában az úgynevezett egyszerű tájékoztatás elve érvényesült, mely szerint az orvosnak nagyobb a tudása és az ítélőképessége, mint a betegnek, épp ezért nem is kell őt mindenről tájékoztatnia. A 60-as évekig szakmai kérdésnek számított, hogy mennyit és mit kell elmondani a betegnek. Ma már a tájékozott beleegyezés elve érvényesül, mely szerint mindent el kell mondani, ami alapján a páciens dönteni tud, hogy beleegyezik-e az adott beavatkozásba – ismertette. Kitért még a különböző betegtájékoztatási standardokra, majd peres ügyeken keresztül mutatta be a téma nehézségeit.

Előadásában beszélt az igazságosság kérdésérről is az egészségügyben, melynek egyik fontos része a sorolás problematikája – két fajtáját különböztetjük meg: a kemény és a puha sorolást – mutatott rá. Ide tartoznak az életmentő, ritka, általánosan nem elérhető eszközök, gyógyszerek, eljárások elosztásának etikai problémái, valamint az egészségügyi ellátáshoz való jog problémája is – sorolta.

Szólt a haldoklással kapcsolatos etikai kérdésekről, külön kitérve az eutanáziára. Mint arra rávilágított, Magyarországon az 1997-es egészségügyi törvény radikális változást hozott, mely lehetővé tette az életmentő kezelések visszautasításának jogát abban az esetben, ha a páciens olyan betegségben szenved, ami orvosi kezelés ellenére is rövid időn belül nagy valószínűséggel halálhoz vezet, közli az egyetem honlapja.

(forrás: semmelweis.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!