Fokozzák a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát a tartósítószerek
Mind az E200–E299 (tartósítószerek) és az E300–E399 (antioxidánsok) kóddal jelzett tartósítószerek növelték a 2-es típusú diabétesz rizikóját egy francia vizsgálat eredményei szerint.
A Nature Communications folyóiratban január 7-én jelent meg az Institut National de la Sante et de la Recherche Medicale kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a tartósítószerek nagyobb mennyiségű, tartós fogyasztása összefüggést mutat a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával. Az eredmények az Inserm, az INRAE, a Sorbonne Paris Nord University, a Paris Cité University és a Cnam kutatóinak közös munkájából származnak, akik a NutriNet-Santé kohorsz több mint százezer felnőtt résztvevőjének egészségügyi és táplálkozási adatait elemezték.
A tartósítószerek az élelmiszer-adalékanyagok egyik legelterjedtebb csoportját alkotják, és világszerte széles körben alkalmazza őket az élelmiszeripar. A 2024-es Open Food Facts adatbázisban szereplő három és fél millió termék közül több mint hétszázezer tartalmaz legalább egy ilyen anyagot. A kutatók két fő csoportot különítettek el: a nem antioxidáns tartósítószereket, amelyek a mikrobiális növekedést gátolják vagy a romlást okozó kémiai folyamatokat lassítják, valamint az antioxidáns adalékokat, amelyek az oxidáció csökkentésével akadályozzák meg az élelmiszerek minőségének romlását. A csomagolásokon ezek többnyire az E200–E299 (tartósítószerek) és az E300–E399 (antioxidánsok) kódokkal jelennek meg.
Korábbi kísérletes vizsgálatok már felvetették, hogy bizonyos tartósítószerek sejtkárosító, DNS‑t érintő vagy anyagcserét befolyásoló hatással bírhatnak, ám a 2-es típusú diabétesszel való kapcsolatuk eddig nem volt egyértelmű. A Mathilde Touvier vezette kutatócsoport célja éppen ennek feltárása volt. A NutriNet‑Santé résztvevői 2009 és 2023 között részletes adatokat szolgáltattak egészségi állapotukról, életmódjukról, fizikai aktivitásukról és táplálkozási szokásaikról. Többször is kitöltöttek olyan 24 órás étkezési naplókat, amelyekben az elfogyasztott ipari termékek márkáját és pontos megnevezését is rögzítették. Ezeket az információkat több adatbázissal – például az Open Food Facts, az Oqali és az EFSA adataival – vetették össze, és laboratóriumi mérésekkel egészítették ki, így pontos képet kaptak az egyes adalékanyagoknak való kitettségről.
A vizsgálat során összesen 58 különböző tartósítószert azonosítottak a résztvevők étrendjében, ezek közül 17-et elemeztek részletesen, mivel ezeket legalább a kohorsz 10%-a fogyasztotta. Az elemzések során figyelembe vették a résztvevők társadalmi-demográfiai jellemzőit, dohányzási és alkoholfogyasztási szokásait, valamint étrendjük minőségét is, hogy kizárják a lehetséges zavaró tényezőket. A több mint 108 ezer résztvevő közül 1.131 személynél alakult ki 2-es típusú cukorbetegség a vizsgálati időszak alatt.
A magasabb tartósítószer-bevitel – legyen szó az összes tartósítószerről, vagy külön-külön a nem antioxidáns adalékokról vagy antioxidánsokról – egyaránt növelte a diabétesz előfordulásának kockázatát. A legmagasabb és legalacsonyabb fogyasztási kategóriák összehasonlítása alapján a kockázat a két csoport között 40-49%-os különbséget mutatott. A 17 külön vizsgált tartósítószer közül 12 esetében találtak szignifikáns összefüggést a nagyobb bevitel és a diabétesz kockázata között. Ezek közé tartoznak többek között a széles körben használt nem antioxidáns tartósítószerek – például a kálium-szorbát (E202), a kálium-metabiszulfit (E224), a nátrium-nitrit (E250), az ecetsav (E260), a nátrium-acetátok (E262) és a kalcium-propionát (E282) –, valamint antioxidáns adalékok, mint a nátrium-aszkorbát (E301), az alfa-tokoferol (E307), a nátrium-eritrobinát (E316), a citromsav (E330), a foszforsav (E338) és a rozmaringkivonatok (E392).
Touvier szerint ez az első olyan vizsgálat, amely közvetlenül elemezte a tartósítószerek és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása közötti kapcsolatot. Bár az eredmények további megerősítést igényelnek, összhangban állnak azokkal a kísérletes adatokkal, amelyek több ilyen vegyület potenciális káros hatására utalnak. A kutatók úgy vélik, hogy a fogyasztók védelme érdekében az új eredmények indokolttá teszik az élelmiszer-adalékanyagok használatára vonatkozó szabályozások felülvizsgálatát is. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy mindez ismételten alátámasztja a nemzeti táplálkozási ajánlásokat, amelyek a friss, minimálisan feldolgozott élelmiszerek előnyben részesítését és a felesleges adalékanyagok kerülését javasolják.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Eating more food preservatives linked to higher risk of type 2 diabetes
Irodalmi hivatkozás:
Associations between preservative food additives and type 2 diabetes incidence in the NutriNet-Santé prospective cohort, Nature Communications (2026). DOI: 10.1038/s41467-025-67360-w
