hirdetés
2022. szeptember. 27., kedd - Adalbert.
hirdetés

Év végére elkészül a minőség- és teljesítmény-értékelési rendszer

Év végére elkészül az az értékelési rendszer, amely lehetővé teszi az intézmények és a dolgozók minőségi és teljesítmény-értékelését egységes szempontok szerint – hangzott el a NEVES Egyesület Betegbiztonsági Világnapi konferenciáján.

A prevenció az egyetlen esély a betegbiztonság területén is – fogalmazott a NEVES Egyesület, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság közös rendezvényét megnyitó beszédében Müller Cecília országos tisztifőorvos, aki szerint azt a pillanatot kell „tetten érni” amikor a probléma keletkezik, ezzel megelőzve a nem kívánatos események kialakulását.

Arra törekszünk, hogy olyan betegközeli szabályokat dolgozzunk ki, amelyek ténylegesen betarthatóak és végrehajthatóak az ellátó személyzet számára is – folytatta a tisztifőorvos, ide sorolva a WHO kézhigiénés önértékelő rendszerét (KÖR). Emlékeztetett az NNK módszertani leveleire, amelyek a nosocomiális infekciók megelőzését szolgálják. Kiemelte azt is, hogy a betegek biztonságos ellátása érdekében törekedni kell az érthető kommunikációra, mert „a beteg nem feltétlenül érti a nyelvünket”.

Megfelelő minőségű irányelv, megfelelő minőségű ellátás

A nem kívánatos események esetére mindig rendelkeznünk kel egy B vagy C tervvel – hangsúlyozta Kárpáti Zoltán, a Belügyminisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkári Titkárság osztályvezetője, aki a Takács Péter államtitkár minőségfejlesztési, minőségszabályozási és minőségellenőrzési koncepcióját ismertette. Mint arról beszámolt, a minőségfejlesztési és módszertani főosztály bizonyítékokon alapuló ajánlások mentén végezi a tevékenységét, amelyben a betegbiztonságnak markánsan meg kell jelennie, ilyen szempontok szerint segítik az irányelv-fejlesztést, amelyet a szakmai kollégium koordinál.

A megfelelő minőségű ellátáshoz megfelelő minőségű szakmai irányelvek szükségesek, amelyek célja a biztonságos egészségügyi ellátás – hangsúlyozta, kiemelve, hogy ezért rigorózus folyamatok mentén, a szabályokat megtartva, lépésről lépésre kell kidolgozni a terápiás eljárásrendeket. A szakpolitika célul tűzte ki, hogy 2022-ben valamennyi eddig benyújtott témaválasztási javaslatból készüljön irányelv.

Az ellátás minőségének egyik ellenőrzési formája a klinikai audit, amelynek során az összehasonlítást lehetővé tévő kritériumokat, standardokat meg kell határozni.

A kockázatkezelésnek minden ellátási folyamatra és résztvevőre ki kell terjednie, figyelembe véve a külső és belső környezeti tényezőket is, feltárva, hogy milyen hibák történtek, azok hátterében milyen okok húzódnak meg, és végül vissza is kell göngyölíteni a folyamatokat, hogy legközelebb hasonló nem kívánatos esemény ne forduljon elő – mondta az osztályvezető.

A gyógyító tevékenység minőségi indikátorokkal mérhető, amihez adatbázisokat, kötelező jelentésen alapuló regisztereket kell létrehozni egységes informatikai támogatással. Ezzel optimalizálhatóak a betegutak, csökkenthető a várakozási idő, és elkerülhetőek a vizsgálatok során a duplikációk is.

Egységes módszertannal tervezi mérni a betegelégedettséget az államtitkárság, ehhez azonban az adatok, minőségi indikátorok fogalmát érthetően kell kommunikálni a páciensek részére is – zárta előadását Kárpáti Zoltán.

Minőséget és teljesítményt is értékel majd az OKFŐ

A minőség és biztonság keresése közben is hibázhatunk, ezért nem mindegy, hogy a hibákat hogyan értékeljük és javítjuk ki, törekedve arra, hogy többé ne forduljanak elő. Ezzel a mondattal nyitotta beszámolóját Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alap- és szakellátási főigazgató-helyettese, aki arról is biztosította a közönséget, hogy a transzparencia és a minőségbiztosítás iránt elkötelezett csapat állt fel az igazgatóságon. Hozzátette azt is, hogy nemcsak a beteg- hanem a gyógyszerbiztonság fejlesztésének kérdéseivel is foglalkozik az OKFŐ.

A döntéshozó számára kiemelten fontos a betegbiztonság, ezért arra törekszünk, hogy az ellátórendszer a szolgáltatások szervezése és a betegek gyógyítása során egyaránt minőségi és biztonságos ellátást nyújtson – folytatta a főigazgató-helyettes, aki elmondta, hogy az OKFŐ minőségirányítási igazgatóságán a háromszintű minőségirányítási rendszer kialakítása mellett az ágazati teljesítményértékelés szempontjait is most dolgozzák ki. Emellett folyamatos a klinikai audit-fejlesztés is, amely lehetővé teszi egy-egy kiválasztott ellátási folyamat minőségének mérését és értékelését. Szondi Zita hangsúlyozta, hogy az audit során feltárt hibák nyomán szükséges változástatásokat el kell fogadtatni a szereplőkkel – ami sokszor a folyamat legnehezebb része – és vissza is kell ellenőrizni azok végrehajtását.

Év végére elkészül az a szempontrendszer, amely az intézmények és a gyógyításban részt vevő dolgozók minőségi- és teljesítmény-értékelését egységes szempontok alapján teszik majd lehetővé – ígérte a kórházfőigazgató helyettese, hangsúlyozva azonban, hogy bár az összehasonlíthatóság fontos szempont lesz, de az intézmények között figyelembe kell venni a különbözőségeket méret, funkció és progresszivitás szerint. Az év végéig elkészülő értékelési rendszert pilotok keretében tesztelik majd.

Kormányzati szándék a dolgozók teljesítményének értékelését követő illetmény-eltérítés. A jogszabály erre pozitív irányban most is lehetőséget biztosít, ám ezt a kórházak gazdasági helyzete behatárolhatja – hívta fel a figyelmet Szondi Zita, hozzátette ugyanakkor, hogy a minőségfejlesztés nyomán megtakarítás jelentkezhet az intézmények büdzséjében, ami kiegyenlítheti a mérleget.

Az egyéni értékelést a munkahelyi vezető, a szakmai indikátorok és a betegelégedettségi mutatók határozzák meg, így ez objektív és szubjektív elemeket egyaránt tartalmaz majd annak érdekében, hogy mind a teljesítmény, mind az ellátás minősége javuljon.

Sokat javultak a kórházak kézhigiénében, de van még elmaradás

Tavaly a kórházak 57 százaléka ért el haladó szintet a KÖR-felmérés adatai szerint, míg 2014-ben csupán 4 százalékuk esett ebbe a halmazba, 60 százalékuk csak közepes szinten tudott teljesíteni a WHO értékelő rendszerében – számolt be Szeberényi Katalin, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának munkatársa. A WHO kézhigiénés önértékelő rendszere (KÖR) 27 indikátor alapján többek között azt vizsgálja, adottak-e a kézhigiéné tárgyi feltételei az intézményekben, milyen az oktatás, és mennyire elkötelezett a vezetés ebben a kérdésben. Az önbevallást később szúrópróbaszerűen ellenőrzik is. A KÖR értékelése szerint a kórházak hiányos, alap, közepes, haladó és vezető szintű minősítést érhetnek el.

Az egyes alpontokban sokat javítottak eredményeiken a kórházak, ám mindössze az intézmények 30 százalékánál áll rendelkezésre elkülönített pénzalap a folyamatos kézhigiénés oktatására, és csak a szolgáltatók 52 százalékánál megfelelő az alkoholos kézfertőtlenítő-fogyás, ami eléri a 20 liter/1000 ápolási nap mennyiséget.

Nem sikerült átütő eredményt elérni az „intézményi biztonságos környezet” kialakításában, amiben a környezet javítása, az infrastrukturális eszközök biztosítása, és a kézhigiénés célok menedzsment szintjén történő meghatározása hozhat előrelépést – sorolta Szeberényi Katalin, megemlítve, hogy a WHO ajánlásaiban szerepel a „kézhigiénés példakép” kijelölése, ami bár a hazai környezetben idegen lehet, de a tudományos bizonyítékok szerint eredményes.

Hogy tovább javuljanak az eredményeink, elengedhetetlen, hogy a kórházvezetés prioritásként tekintsen a kézhigiénére, az ezzel kapcsolatos folyamatokba és intézkedésekbe bevonja az osztályvezető főorvosokat és főnővéreket. Hasznos a kézhigiénés munkacsoport kijelölése, és a betegek, látogatók bevonása az attitűdformálásba – javasolta a szakember, hangsúlyozva, hogy a javuló kézhigiénés complience nyomán akár radikálisan csökkenhetnek az ellátással összefüggő fertőzések.

A hibák, nem kívánatos események kijavítása, kezelése, óriási összegekbe kerül az intézményeknek, pedig ezeket költséghatékonyan meg is lehet előzni, így elérve megtakarítást. A betegbiztonságra azonban nem lehet csupán finanszírozási kérdésként tekinteni Belicza Éva, az SE Egészségügyi Menedzserképző Központ Betegbiztonsági Tanszéki csoportjának vezetője szerint. A konferencia szervezője hangsúlyozta: leginkább a szemlélet és a gondolkodásmód megváltoztatása vezethet eredményre.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink