hirdetés
2019. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

 

Életveszélyes betegség után pszichés gondozás is kell

Az intenzív osztályos ápolás után az akut respirációs distressz szindrómát túlélő betegek nagy többsége esetében alakul ki pszichiátriai probléma, szorongás, depresszió, poszttraumás stresszbetegség.

hirdetés

A Johns Hopkins University kutatói által vezetett, 41 kórházra kiterjedő vizsgálat közel 700 túlélő adatai alapján jutott arra a következtetésre, hogy az akut respirációs distressz szindrómát (ARDS) túlélő, intenzív osztályon ápolt betegek kétharmada esetében alakul ki a kórházból történő hazabocsátás után a három pszichiátriai probléma (szorongás, depresszió, poszttraumás stresszbetegség/PTSD) közül legalább az egyik, és azon betegek harmada, akiknél legalább az egyik pszichiátriai probléma kialakult, arról számol be, hogy egyszerre mindhárom probléma jelentkezik nála. Márpedig, hangsúlyozzák a kutatók, mindhárom pszichiátriai probléma külön-külön is szignifikánsan csökkenti az életminőséget.

A Johns Hopkins intenzív terápiás központját vezető Dale Needham szerint mivel ilyen nagy arányban jelentkeznek pszichiátriai problémák a körükben, a kórházból való hazabocsátást megelőzően valamennyi ARDS-túlélőnek teljes pszichiátriai kivizsgáláson kellene átesnie, és a negatív pszichés következmények minimalizálása érdekében a veszélyeztetetteknek segítséget kellene kapniuk.

A vizsgálat eredményeiről beszámoló tanulmány (Psychiatric Symptoms in Acute Respiratory Distress Syndrome Survivors: A 1-Year National Multicenter Study; Critical Care Medicine) szerint az ARDS utáni morbiditásnak és mortalitásnak nem azok a kockázati tényezői, amelyeket eddig tradicionálisan kockázati tényezőként tartottunk számon (azaz a betegség súlyossága és az intenzív osztályos ápolás hossza), a leginkább veszélyeztetettek ehelyett a nők, a fiatal betegek és azok, akik a kórházba kerülés előtti időszakban munkanélküliek voltak. A betegség súlyossága és az intenzív osztályos ápolás hossza nem mutatott összefüggést a későbbiekben kialakuló pszichiátriai problémákkal.

A vizsgálatba összesen 698 beteget vontak be, majd a 645 túlélőt 6 és 12 hónap múlva telefonon kérdezték ki tüneteikről (a betegek között, akik 82%-ban fehérek voltak, kb. fele-fele arányban voltak férfiak és nők, az átlagéletkor 49 év volt). Az eredmények szerint a 6 hónapos időpontnál a résztvevők 36%-a mutatta a depresszió tüneteit, 42% szorongott, és 24% küzdött PTSD-vel, és a tünetek prevalenciája a 12 hónapos időpontnál is közel azonos volt: 36, 42 és 23%.

Azok a betegek, akik a 6 hónapos időpontnál pszichés problémával küzdöttek, nagy arányban (57-66%) ugyanazzal a problémával küzdöttek egy év múlva is, míg azoknál, akik tünetmenetesek voltak a 6 hónapos időpontnál, az 1 éves ellenőrzés idejére kevesebb mint 15%-os arányban alakult ki valamelyik pszichiátriai kórkép.

Mint a kutatók hangsúlyozzák, eredményeik közül az a leginkább figyelemre méltó, hogy a pszichiátriai problémával küzdő ARDS-túlélők nagy többsége – 63%-a – mind a hat hónapos, mind az egy éves ellenőrzésnél legalább két pszichiátriai betegség tüneteit is tapasztalta magán. A leginkább veszélyeztetettek a 18-39 éves korosztályba tartozók voltak, a körükben 16%-kal gyakrabban alakultak ki a pszichiátriai problémák, mint a 40-49 év közöttiekben, és ezutóbbiakban 23%-kal voltak gyakoribbak a tünetek, mint az 50-59 évesek körében. A nők körében 26%-kal volt magasabb a depresszió, 43%-kal magasabb a szorongás és 80%-kal magasabb a PTSD, mint a férfiak esetében.

A munkanélküliség, az alkoholproblémák és a hosszabb intenzív osztályos opioid-használat is összefüggött a pszichiátriai problémák nagyobb kockázatával. A kórházi ápolás előtt munkanélküliek esetében 26-40%-kal volt nagyobb az esély pszichiátriai probléma kialakulására az intenzív osztályról való távozás után, az alkoholprobléma 39-79%-kal növelte az esélyt, a hosszabb intenzív osztályos opioid-használat pedig 8-11%-kal.

Mint a kutatók elmondják, bár a pszichiátriai tüneteket a betegek maguk jelentették, azaz a vizsgálat nem hivatalos pszichiátriai diagnózison alapult, a használt validált kérdőívek hatékonysága széles körben elfogadott a depresszió, a szorongás és a PTSD tüneteinek felmérésében. A kutatók hangsúlyozzák továbbá, hogy vizsgálatuk csak ARDS-betegekre terjedt ki, így eredményeik valószínűleg nem terjeszthetők ki egy az egyben valamennyi intenzív osztályon ápolt betegre.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink