hirdetés
2019. szeptember. 19., csütörtök - Vilhelmina.
hirdetés

Egyedülálló emberi találmány: a menopauza

Különös lények az emberek. Velük ellentétben, állati rokonaiknál a reproduktív szervek öregedése párhuzamosan zajlik a test többi részének elhasználódásával, a nőstények termékenysége nem szűnik meg jóval az élet vége előtt, hanem lassan, fokozatosan csökken. A menopauza rejtélyeiről beszélgettünk dr. Pap Károllyal, a Magyar Menopausa Társaság elnökével.

 

 Háromszázezer nő van aktuálisan menopauzában Magyarországon, 60–70 százalékuknak lehet ehhez köthető panasza, 30 százalékuknak olyan súlyos, hogy orvoshoz fordul. Ez tehát kb. százezer nő. Bár az országban hetven körüli a menopauza-ambulanciák száma, a nők elkerülik azokat, mert vagy szégyellik magukat, vagy nem kötik össze a panaszaikat azzal, hogy változó korban vannak. Fáj a gyomruk, szédülnek, nem tudnak aludni, begyulladnak a kisízületeik. Az orvosok, akiket felkeresnek, egy-egy tünetre koncentrálva kezelik őket.

Holott 45 éves kor körül, vagy amikor már elkezd szabálytalanná válni a nemi ciklusa, minden nő számára hasznos lenne, ha az ambulancián teljes egészségfelmérésben részesülne. Kiderülne a kardiovaszkuláris státusza, az emlőállapota, a csontsűrűsége és az, hogy van-e hajlama arra, hogy a menopauza idején lecsökkent ösztrogénszintje betegséget vagy működészavart okozzon. Megelőzhető lenne az inkontinencia vagy a 2-es típusú diabétesz egy része, ezek a betegségek ugyanis erősen kötődnek a menopauzához, illetve figyelemmel lehetne kísérni, hogy nem alakul-e ki endometrium- vagy vastagbél-karcinóma, amelyek előfordulási gyakorisága megnő tartós ösztrogénhiány esetén. Ezeken az ambulanciákon a nők személyre szabott kockázatfelmérésben és életmódtanácsokban, illetve ha szükséges, terápiában részesülhetnek.

– Valószínűleg a kardszárnyú delfin az emberen kívül az egyetlen olyan élőlény, amelynek nőstényei határozott menopauzával rendelkeznek. Mi az oka a termékenységi klimaxnak?

– A mai napig nem tudjuk, hogy mi indítja el a menopauzát. A főemlősök élete általában addig tart, ameddig fogamzóképesek. Az embernél is ez volt a helyzet évezredeken keresztül. Az 1800-as évek végétől, az életkörülmények fejlődése révén beszélhetünk egyáltalán menopauzáról, menopauza utáni évekről.

A termékenység megszűnésének három közvetlen oka lehet. Egyrészt elfogynak a tüszők, a petesejtek csak a magzati élet huszadik hetéig osztódnak, utána már nem. A többi főemlősnél valószínűleg nem áll le az osztódás ilyen korán. A magzati élet huszadik hetében tehát 1 millió körüli primordiális follikulusa van az embernek, és mire arra kerül a sor, hogy az első megérik, addigra már néhány százra csökkent a számuk.

Másrészt a petefészek refrakterré válik a hipofizeális hormonokkal, a follikulusstimuláló és a luteinizáló hormonnal (FSH, LH) szemben. Harmadrészt megváltozik a fő nemi hormon: a menopauza után a 17-béta-ösztradiol (E2) helyett az ösztron fordul elő legnagyobb koncentrációban, ennek receptorkötődése pedig csak a tizede az ösztradiolénak.

– A menopauzális hormonkezeléssel foglalkozó irányelv szerint: „A menopauza bekövetkezte hazánkban a 49–51. életévek közé tehető, befolyásolják etnikai, szociális és genetikai tényezők, a menarche időpontja, a szülések száma, a dohányzási szokások, a foglalkozás.” Konkrétan hogyan hatnak a felsoroltak?

– Az elmúlt ötven évben a menopauza bekövetkeztének időpontja nem változott, a menarche időpontja viszont egyre korábbi életkorra tevődik. Ma kb. 11 éves korban kezdenek menstruálni a lányok, míg 50 éve 14 éves koruk körül. Az ennél későbbi menarche hormonális problémát jelez, ami korábbi menopauzával jár együtt. Aki nem szült, annál is pár évvel korábban következhet be a ciklusos petefészek-működés vége.

A szervezet elhasználódása, a foglalkozás is befolyással bír, ez utóbbi hatása a napsugárzásos órák száma révén érvényesül, ahogy a földrajzi lakhelyé is: a mediterrán asszonyoknál, a spanyoloknál, olaszoknál a menopauza korábban, 48 éves kor körül, az északiaknál 52 éves kor körül kezdődik.

– Mi az élettani háttere annak, hogy a nők jelentős részénél a menopauzát kellemetlen tünetek kísérik, míg másoknál ezek teljesen elmaradnak?

– Ennek is több oka lehet. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a nők nem szívesen beszélnek a kellemetlen klimakteriális panaszaikról. Gyakran előfordul, hogy megvannak a tünetek, de az illető nem akar tudomást venni róluk, esetleg mással magyarázza azokat.

A posztmenopauzális E2-szint inkább statisztikus, mint közvetlen összefüggésben áll az egyénre jellemző hiánytünetekkel; az mindenesetre bizonyosan közrejátszik a tünetek egyedileg eltérő megjelenésében, hogy az ösztrogénreceptoroknak (ER) nagy a polimorfizmusa – vagyis a különböző nőknek eltérő receptoraik vannak. Az ösztrogén kétszázféle enzimatikus folyamatban vesz részt, facilitáló vagy blokkoló mechanizmussal, így nagy lehet a változatosság.

Az ösztrogénreceptorokkal kapcsolatos ismereteink jelenleg nagy átalakuláson mennek keresztül. Egyre több olyan kofaktort, koaktivátorokat és korepresszorokat fedeznek fel, amelyek modulálják a receptorműködést. Attól függően, hogy egy-egy szövetben – nem csak az emlőben vagy az endometriumban, de többek között az agyban, a csontban is – az ösztrogénreceptorok két alfaja, az ER-alfa és az ER-béta közül melyik a domináns, az ösztrogének, illetve az egyéb ösztrogénszerű anyagok más-más hatást fejtenek ki. A táplálkozás révén minden nő másfajta összetételben és arányban vesz magához ösztrogénszerű anyagokat, így ezek eltérő mértékben hatnak a különböző szövetekre is. A sok szóját fogyasztó népeknél, pl. a japánoknál ritka a klimaxos panasz és az ösztrogénhiányból fakadó csontritkulás.

Másrészt az ösztrogénhatást mindig a szabad hormonszint határozza meg. Ha valakinél a menopauza során megemelkedik a nemihormon-kötő fehérje (SHBG) plazmaszintje, hiába termel még ugyanannyi hormont a petefészek, relatív ösztrogénhiány alakul ki. Emiatt megnő az FSH és az LH termelése, ez utóbbiak emelkedett szintje pedig korrelál a hőhullámokkal.

– Mi a jelenlegi álláspont a hormonpótlással kapcsolatban olyan nőknél, akiknél kimutatták a BRCA gén jelenétét, vagy akiknek családjában familiáris az emlőrák?

Az ösztrogén elsősorban proliferatív hatású, elősegíti a sejtnövekedést. Ha ez a hatása kikerül az immunológiai védekezés hatálya alól, akkor keletkezhet emlőrák. Ma azonban már van olyan szelektív ER-modulátor (Selective Estrogen Receptor Modulator, SERM), például a raloxifen, amely az emlőszövetben, a méhnyálkahártyában és a szervezet többi részében antagonista, a csontban pedig agonista, azaz egyszerre csökkeni az emlőrákkockázatot és megelőzi az oszteoporózist.

A jövőben a kezelésben előtérbe fognak kerülni ezek a szöveti ER-specifikus készítmények, amelyek hatása a szervekben az ösztrogén és az antiösztrogén hatás között mozog, és lehetővé válik általuk, hogy szelektíven gátoljunk vagy serkentsünk ösztrogénszerű hatásokat a különböző szövetekben. Ilyen készítmény többek között a bazedoxifen is, de több ilyen szer van 2-es, 3-as kutatási fázisban, és a gyógyhatású növényi szerek – fitoSERM – is így hatnak.

– Hogyan lehetne a nőket arra ösztönözni, hogy felkeressék a menopauza-ambulanciákat?

– Mint mondtam, a szervezetben 200 különféle folyamatban van szerepe az ösztrogénnek. Ha a hormon hirtelen kiesik, ezek a funkciók mind zavart szenvedhetnek. Természetesen megfelelő idő – 5–10 év – alatt ezek a folyamatok „megszokják” az ösztrogén hiányát, és megszűnnek a menopauzális tünetek. De addig a nők különböző szakorvosok segítségét kérhetik; fontos, hogy a bőrgyógyászoktól kezdve a reumatológusokig mindenki tájékozott legyen, és továbbküldjék a betegeket a menopauza-ambulanciákra.

Óriási a háziorvosok szerepe. A Menopausa Társaság rendszeresen tart továbbképzéseket, hogy tudatosítsuk: az egészséges menopauza a biztosítéka az egészséges öregkornak. A háziorvosokon kívül az urológusokkal is szorosan együttműködünk, ők az andropauza szakértői. A férfi-menopauza fokozatosan következik be, nem jár olyan látványos tünetekkel, mint a női – a háziorvosoknak ennek a felismerésében is döntő a szerepük.

– Vannak adatok arról, hogy a nők milyen arányban részesülnek hormonpótlásban?

– Az USA-ban a ’70-es években a nők fele szedett legalább öt éven keresztül hormonális hatású szereket. Miután az 1991-ben indított Women’s Health Initiative (WHI) elnevezésű kutatás egyik karját 2002-ben leállították, ez a szám csökkent. Kiderült ugyanis, hogy a válogatás nélkül alkalmazott kombinált hormonkezelés – ösztrogén + progesztin – hátrányai felülmúlják az előnyöket.

Hazánkban más volt a helyzet, itt a szocializmus idején azt mondták: ilyen betegség, hogy klimax, nem létezik, az csak a kapitalista úrinők hisztériája. A ’90-es évek végén Magyarországon a klimaxban lévő nők 10 százaléka részesült legalább egy éven keresztül hormonpótlásban. Ma ez a szám 1 százalék körül mozog.

– A Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle tavaly decemberi számában jelent meg Lawrence Nelson, az Egyesült Államok Közegészségügyi Hivatalának tisztviselője tollából egy cikk, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az orvosok nem veszik komolyan a korai petefészek-elégtelenség tüneteivel hozzájuk forduló nők panaszait, és az okok felderítésére kicsi a hajlandóság. Mi a helyzet Magyarországon?

- Korábban az volt a szemlélet a kollégák között, hogy nem baj a korai menopauza, legalább kevesebb problémája van a nőnek, nem fog annyi vért veszíteni. Ma már tudjuk, hogy ez nincs így. Akiknek korábban leáll a petefészkük, azok kétszer veszélyeztetettebbek szív- és érrendszeri betegségek, csontritkulás szempontjából, és kisebb arányuk éri meg az idős kort.

A spontán korai menopauza oka immunológiai is lehet, de jelentős a környezeti ártalmak szerepe is, így közrejátszhatott pl. Csernobil, az egyre nagyobb mennyiségben és változatosságban használt kemikáliák, az élelmiszereinkben lévő tartósítószerek, növényvédőszer-maradékok. Mindez valószínűleg a férfiakra is hat: az elmúlt húsz évben átlagosan 40 százalékkal csökkent a spermiumok száma az ondófolyadékban.

A nemi ciklus korábbi befejeződése gyógyszeres kezelések mellékhatása is lehet, okozhatják citosztatikumok, sugárkezelés, illetve kimerülhet az ovárium a peteérés mesterséges serkentése következtében is.

És persze vannak betegségek, amelyek gyorsítják a petesejtek fogyását, ilyen például a policisztás ovárium szindróma: ilyenkor egyszerre több petesejt érik meg.

– A petefészkek műtéti eltávolítása, azaz a művi menopauza után csak tünetek esetén alkalmaznak hormonpótlást?

– Nem, ma az a szemlélet, hogy kétoldali petefészek-eltávolítás esetén ajánlott hormonpótlást alkalmazni a menopauza bekövetkeztének átlagos időpontjáig, 48–50 éves korig.

- Ön a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház osztályvezető főorvosa. Milyenek a szülészet-nőgyógyászat mutatói?

– Évente több mint háromezer szülés zajlik nálunk. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy bár Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságilag és szociálisan elég rossz helyzetű, ennek ellenére a gyerekgyógyászokkal, háziorvosokkal, védőnőkkel együttműködve tavaly olyan eredményt értünk el a perinatális halálozásban, ami akár a svédországi adatokkal is vetekszik. Ezer szülésre vetítve 4,47 magzati veszteségünk volt, ami egyharmaddal az országos átlag alatt van.  

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés