hirdetés
2019. november. 14., csütörtök - Aliz.
hirdetés

Bonyodalmak az emlőrákszűrés körül

Egyes vélemények szerint a valaha volt legnagyobb méretű emberkísérlet folyik az Egyesült Királyságban, aminek 3 millió résztvevője azt sem tudja, miben vesz részt, míg mások szerint végre minden kétséget kizáróan kiderülhet, több kárt okoz-e az emlőrákszűrés, mint amennyi a haszna.

hirdetés

„Rosszabb, mint maga a betegség. Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az emlőrákszűrés ígéretei hamisak!” – ezzel a címmel indul a New Scientist legutóbbi számának vezércikke, amelyben a szerkesztők beszámolnak arról, hogy a brit kormány azt tervezi, kiszélesíti azoknak a körét, akiket emlőrákszűrésre hívnak be. Mint a vezércikk írja: egyre több a bizonyíték, hogy a jelenleg szűrt 50 és 70 éves kor közötti korosztály esetében is több kárt okoz a vizsgálat, mint amennyi a haszna, különösen igaz lesz ez abban az esetben, ha a kormány tervei megvalósulnak, és kiterjesztik a szűrést a 47-től 50 évesekre, valamint a 70-től 73 évesekre is. A vizsgálatokat – egyesek szerint emberkísérleteket – végző intézmény, a Public Health England szóvivője szerint azonban a kiterjesztett vizsgálat révén a nemzetközi közösség megtudja majd, hogy ment-e életeket az emlőrákszűrés ebben a populációban. A vizsgálattal (Breast Cancer Screening Age Extension Randomised Controlled Trial) szemben komoly etikai kétségek merültek fel (Concerns over age extension trial of mammograpgy screening), elsőképp az, hogy a résztvevőit nem világosítják fel arról, hogy egy kockázattal járó vizsgálatban vesznek részt, amelynek során jelentős a túldiagnosztizálás veszélye - azaz hiányzik a résztvevők tájékozott beleegyezése.

Mint a New Scientist írja, az emlőrákszűréssel járó potenciális probléma a túldiagnosztizálás: előfordulhat, hogy olyan kisméretű tumorokat találnak meg, amelyek sose okoztak volna semmilyen gondot, azonban így, hogy megtalálták, az orvosok agresszív kezelést indítanak be.

A prosztatarák-szűrés kapcsán már bebizonyosodott, hogy az felesleges: nem élnek tovább azok a férfiak, akik rendszeresen prosztatarák-szűrésen vesznek részt, mint azok, akik nem (Annals of Internal Medicine: Screening for Prostate Cancer: A Review of the Evidence for the U.S. Preventive Services Task Force). Ennek következtében Nagy-Britanniában abba is hagyták a rutin prosztatarák-szűrés bevezetését.

Most úgy tűnik, a mellrák-szűrés kapcsán is hasonló a helyzet, azonban a prosztatarák-szűréssel ellentétben, a mellrák-szűrés sok ország egészségügyi rendszerében bevett gyakorlat, ezért esetleges megszüntetése régtől fogva kiépült érdekeket sérthet. Ennek ellenére pl. Svájcban azt javasolják, hogy minden korcsoportban szűnjön meg a mellrák-szűrés (Abolishing Mammography Screening Programs? A View from the Swiss Medical Board), mivel a bizonyítékok nem támasztják alá annak hasznosságát.

Nagy-Britanniában egy befolyásos parlamenti képviselőkből álló csoport szólította fel a kormányt, hogy támasszák alá bizonyítékokkal, van bármi értelme a szűrés kiterjesztésének. Mint Clare Wilson írja, a vizsgálatban résztvevőknek nem mondták el, hogy a szűrés túldiagnosztizáláshoz és felesleges kezeléshez vezethet, sőt azt sem mondták el nekik, hogy egy vizsgálatban vesznek részt. A parlament tudományos bizottsága előtt tanúskodó dr. Michael Baum szerint különösen abszurd, hogy a kormány olyankor akarja kiterjeszteni a mellrák-szűrést, amikor felmerült annak teljes értelmetlensége.

A Journal of the American Medical Association-ben ez év áprilisában megjelent áttekintés szerint (Lydia E. Pace és Nancy L. Keating: A Systematic Assessment of Benefits and Risks to Guide Breast Cancer Screening Decisions) pl. 61%-os a kumulatív kockázata, hogy egy 40 és 50 éves kor közötti nő esetén az évenkénti mellrák-szűrés ebben az évtizedben (a nő 40 és 50 éves kora között) fals pozitív eredményt hozzon. Az ezalatt a tíz év alatt diagnosztizált rákok 19%-a szűrés nélkül klinikailag irreleváns maradt volna. A szerzők hangsúlyozzák: a szűrési tervet az egyéni mellrák-kockázat figyelembe vételével kell felállítani. (Az USA-ban a 40 és 50 év közötti nőket is automatikusan szűrik.)

A túldiagnosztizálás problémáját Nagy-Britanniában a Marmot review 2012-es megjelenése óta veszik komolyabban (The Lancet, The benefits and harms of breast cancer screening: an independent review), amely szerint ha a következő 20 évben szűrik az 50 év feletti nőket Angliában, 10.000 fő között 43 nő emlőrák miatti halálozását lehet megakadályozni, azonban ezalatt 129 túldiagnózis történne, azaz minden megelőzött esetre három túldiagnózis és felesleges kezelés esik.

A mellrákszűrés angliai kiterjesztését ellenzők szerint a túldiagnózis aránya még ennél is magasabb lehet az 50 év alattiak körében, mert esetükben az emlőszövet tömörebb, míg a 70 év felettiek jóval nagyobb valószínűséggel halnak meg egyéb betegségekben. A kiterjesztett vizsgálat azonban még a Marmot review megjelenése előtt kapta meg az engedélyt, és már túl nagy lendülettel halad ahhoz, hogy le lehessen állítani - 2026-ig 3 millió nő fog részt venni ebben a teljesen etikátlan, emberkísérletnek minősülő vizsgálatban, hangsúlyozza a New Scientistben Susan Bewley, a King’s College London nőgyógyásza.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink