hirdetés
2019. szeptember. 19., csütörtök - Vilhelmina.
hirdetés

A New Scientist 2011-es toplistájáról

Beszélni tízévnyi némaság után

Tizenhárom nappal egy újszerű gégeátültetés után már ki tudta ejteni az első szavait egy kaliforniai asszony, aki előtte már 11 éve nem tudott beszélni, mivel saját gégéje egy operáció során megsérült.

Az első kombinált gége- és pajzsmirigy-átültetést 1998-ban végezték, azonban a mostani műtét során a légcső egy részét is transzplantálták. A beteg, Brenda Charett Jensen operációja, amelyet 2010 októberében végeztek el, de csak 2011 januárjában hozták nyilvánosságra, 18 órán át tartott. A beavatkozást a davisi Kaliforniai Egyetemen végezték.

Ez a transzplantátum sokkal jobban működik, mint az első hasonló, mivel kapcsolatot létesítettek a beültetett szerv számos idege és az 52 éves recipiens idegrendszere között. Ez lehetővé teszi, hogy a hangszálak mozgatását végző izmokat Ms. Jensen kontrollálni tudja, és újra tud majd nyelni is, ha megtanulja a módját - írja a New Scientist.

„Ez csoda. Csak beszélek, beszélek, beszélek, a családom és a barátaim pedig ámulnak” – mondta Ms. Jensen. A hang, amelyet hallat, a saját hangja, nem pedig a donoré.

Tizenegy éve egy olyan műtétet végeztek Ms. Jensenen, amelynek szövődményeként elzáródtak a légutai, és emiatt a gégéje működésképtelenné vált. Azóta egy kézzel irányítható hangszintetizátor segítségével tudott csak kommunikálni. Emellett lélegezni sem tudott az orrán vagy a száján át, csak egy tracheotómiás tubus tette lehetővé a légzését. Azt remélik, hogy az új légcsődarab beültetése megszabadítja majd a tracheotómiás tubustól is.

Az egyik ok, amiért éppen Ms. Jensenen végezték el ezt a műtétet, az volt, hogy már előtte is immunszuppresszív gyógyszereket szedett egy veseátültetés miatt – így csökkent a kockázata annak, hogy a beültetett gége kilökődik.

A sebészcsoport, Gregory Farwell vezetésével egy balesetben elhunyt nő szerveit ültette be Ms. Jensenbe. A pajzsmirigy transzplantációjára azért volt szükség, mert a gége innen kapja vérellátását. A sebészek öt nagy ideget kötöttek össze a recipiens idegrendszerével, hogy maximalizálják az átültetett izmok szabályozhatóságát.

Az első hasonló, 1998-as műtét során, amelyet az ohiói Cleveland Kutatókórházban végeztek el, a transzplantátumnak csak három idegét használták fel. Akkor egy férfi volt a recipiens, aki ma is jól van, beszédképességét is visszanyerte valamelyest, de továbbra is tracheotómiával él. Hangszálai ma sem nem mozognak, míg Ms. Jensenéi már két hét múltán megmozdultak.

A mostani áttörés a legújabb mikrosebészeti technikáknak köszönhető, amelyeket először 2005-ben használtak a világ első arcátültetése során. Ezek az eljárások, amelyekkel igen bonyolult, izmokat, ereket, idegeket és csontot tartalmazó transzplantátumok is beültethetők, egyben jobb funkciót is biztosítanak.

Martin Birchell, a University College London munkatársa, a sebészeti team tudományos tanácsadója azt mondja, hogy még jobb eredményeket lehet majd elérni, ha a recipiens saját őssejtjeit használják majd fel. Ennek lényege abból állna, hogy a donorsejteket kémiai módszerrel eltávolítják a transzplantátumból, úgy, hogy csak a puszta kollagén váz maradna épen, amelyet a recipiens őssejtjeivel fednének be. Ekkor egyáltalán nem kellene félni a kilökődéstől. Birchell 2008-ban tagja volt annak a sebészcsoportnak, amelyik ezzel a módszerrel végezte el a világ első trachea-átültetését.

 

Weisz Júlia, dr.
a szerző cikkei

(forrás: New Scientist)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés