hirdetés
2019. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

Az élet és a halál ára

Mennyibe kerül egy rákos beteg életének egy évnyi meghosszabbítása, illetve mennyi hasznot termel a dohánygyáraknak egy cigarettázó, amíg bele nem hal függőségébe?

hirdetés

A rákgyógyászatban használatos szerek ára magasba szökött az elmúlt két évtizedben; a drágulás messze meghaladja az infláció mértékét, állapítja meg a MIT egy közgazdásza, Ernst Berndt a Journal of Economic Perspectives című folyóiratban megjelent cikkben. A „Rákellenes szerek árképzése” című tanulmány (Pricing in the Market for Anticancer Drugs) szerzői azt is leszögezik, hogy egyelőre ismeretlen, mi az oka az árak ilyen mértékű emelkedésének.

1995 óta az 58 vezető rákellenes szer ára évente 10 százalékkal növekedett (az infláció és az egészségnyereség számbavételén felül), ami éves 8.500 dolláros növekedést jelent.

1995-ben egy életévnyi nyereség, ami ezen szerek alkalmazásának volt köszönhető, 54.100 dollárba került, 2013-ban pedig már 207.000 dollárba. Összességében minden további életévben, amit egy-egy tumoros páciens elér, az előző évihez képest 120 százalékkal kerülnek többe a gyógyszerei. Azoknak a szereknek a legmagasabb az ára, amelyek a legtöbb javulást eredményezik, azaz az ár és a minőség összefügg, jegyzi meg Berndt, azonban az ár jobban nő, mint a minőség.

A cikk szerzői szerint a rákellenes szerek árának ilyen mértékű növekedése többek között az orvosok részéről is kritikus megszólalásokat eredményezett az elmúlt években: a doktorok megkérdőjelezték az árképzési gyakorlat helyességét. A kutatók azt is hozzáteszik: az emelkedő árak hátterében az is állhat, hogy az elmúlt években nőtt a lakosság toleranciája az egészségügyi költségek növekedésével kapcsolatban.

Összességükben a gyógyszerek közül a rákellenes szerek árbevétele a legmagasabb, 2013-ban globálisan 91 milliárd dollárnyi volt, ebből az USA-ban keletkezett árbevétel 37 milliárd dollár. A cikk idézi egy száz onkológusból álló szakértői csoport megállapítását, miszerint a gyógyszercégek árképzési stratégiája egyszerű formulát követ: „vedd a piacra legutóbb bekerült hasonló szer árát, emeld meg 10-20%-kal, és az legyen az új szer ára”. Mint a szerzők hozzáteszik: ez a referencia árképzési modellel rokon, és nem veszi figyelembe a gyógyszerek valós értékét.

 

Egy emberélet = 7.000 dollár

Az amerikai ráktársaság (American Cancer Society) és a tüdőbetegségek alapítványa (World Lung Foundation) a jelenleg is zajló 16. Dohányzás vagy Egészség Világkonferencián hozta nyilvánosságra Dohányzási Atlasz-ának 5. kiadását. Az atlasz grafikai ábrákkal is bemutatja a dohányzás-járvány kiterjedését, a dohányzás, valamint az egészségi állapot, a szegénység, a társadalmi igazságtalanság és a környezet állapota közötti összefüggéseket, a dohányzás törvényi szabályozásában bekövetkezett fejlődést és a dohányipar legújabb termékeit és taktikáját, amivel profitját védi és akadályozza a törvényi szabályozás életbe lépését.

A kiadvány többek között megállapítja:

  • A világ legnépesebb országaiban gyorsabban nő az új dohányzók száma, mint amilyen mértékben a törvényi szabályozás miatt a már dohányzók abbahagyják a dohányzást.
  • Jelenleg világszerte több mint 1 milliárd ember dohányzik.
  • A dohányzók fele – kétharmada a dohányzás következtében hal meg.
  • A hat vezető dohánygyár az eladott dohánytermékek 85%-át állítja elő, profitjuk tavaly 44,1 milliárd dollár volt, azaz minden dohányzás következtében elhunyt ember 7.000 dollárnyi nyereséget termelt a dohánygyáraknak. Az egy emberéletre, illetve halálra eső nyereség az atlasz legutóbbi, 2012-es megjelenése óta jelentősen emelkedett, az 2012-ben még „csak” 6.000 dollár volt.
  • A dohánytermékek ára 146 országban nőtt az adó növekedését meghaladó mértékben.
  • Csak az Egyesült Királyságban 450 ember lobbizott annak érdekében, hogy ne kelljen bevezetni a cigaretták egyforma csomagolását.
  • A dohánycégek 2012-ben az USA-ban 26 millió dollárt költöttek lobbizásra.
  • A dohányzás költségei globálisan mintegy 1-2 trillió dollárra rúgnak.
  • A dohányzók 80%-a alacsony és közepes jövedelmű országokban él, a dohányzással kapcsolatos költségek egyre nagyobb hányadát fizetik azok, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak. Az alacsony és közepes jövedelmű országok 2012-ben pl. összesen 133 billió dollár fejlesztési segélyben részesültek, és ennek több mint a dupláját, 350 billió dollárt költöttek dohánytermékekre.
  • A dohányzás – amit a dohánycégek az emancipáció egy formájaként reklámoznak - a nők esetében olyannyira megnövelte a tüdőrák előfordulását, hogy ma már több nő hal meg tüdőrákban, mint emlőkarcinómában.
  • Évente 200.000 hektárnyi erdőt vágnak ki, hogy a helyén dohányt termesszenek.

Mint a jelentés kapcsán Peter Baldini, a World Lung Foundation igazgatója megjegyzi: „Sokan gondolják azt, hogy már mindent tudunk a dohányzás által okozott károkról, azonban az igazság az, hogy a Dohányzási Atlasz minden egyes kiadása valami újat tár fel a dohánygyárakkal és taktikájukkal kapcsolatban, valamint új információkkal szolgál a dohányzás káros hatásairól.”

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink