hirdetés
hirdetés
2018. augusztus. 19., vasárnap - Huba.
hirdetés

Az egyetemnek feljelentést kellene tennie

Egyetlen hatóság sem jelentette be, hogy hivatalból eljárást indít, amiért műtőhasználati díj címén pénzt kértek a klinikán, írja a Válasz.hu.

hirdetés

Lezárult a Semmelweis Egyetem klinikai központ elnöke által kezdeményezett vizsgálat annak a szülésznek az ügyében, aki egy asszony beszámolója szerint pénzt kért tőle sürgősségi császármetszése után. A vizsgálatban – mivel egymással ellentétes állítások fogalmazódtak meg, és az egyetem lehetőségei korlátozottak a tények feltárását illetően – nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani az érintett orvos felelősségét.

A Válasz.hu szerint az egyetem hibázik, amikor nem tesz feljelentést az ügyben. Nem kell kétséget kizáróan megállapítania az orvos felelősségét, az a hatóságok dolga. Az egyetemnek csak egyet kell eldöntenie, hogy tesz feljelentést, vagy sem.

A portál úgy tudja, az orvosi egyetem megkereste az érintett kismamákat, akik közül az egyik nem kívánt tanúként szerepelni az ügyben. Így lényegében az egyik bejegyzést tevő nő állítása ütközött az orvoséval, az egyetem pedig – ebben igazuk volt – nem nyomozóhatóság, nincsenek eszközeik arra, hogy kiderítsék, melyik fél mond igazat. Az orvos önkéntesként és részben vállalkozóként dolgozott, ezt a jogviszonyát azonnal megszüntette, nem csinál már ott semmit, vagyis az egyetem úgy érezhette, eszköz nélküli ebben a helyzetben.

De éppen erre valók a nyomozóhatóságok. Ha ugyanis a kismama igazat mond, akkor az orvos bűncselekményt követett el, tehát aligha várható, hogy elismeri a tettét, főleg egy számára immár tét nélküli helyen, az egyetemen. Az ilyen ügyekben egy belső vizsgálat azért is reménytelen, mert a pénzkérés/követelés helyszíne nem véletlenül a varratszedés, mert oda még a közvetlen hozzátartozók sem kísérik el a beteget vagy az anyát. Tehát a tett tanú nélkül marad. Vagyis eleve reménytelen egy egyetem számára a tisztánlátás.

A tanúnélküliség az egészségügyi bűncselekmények esetében nem rendkívüli, hanem normál állapot. Ilyen esetekben nem az „egy eset - több tanú” sémát alkalmazzák a nyomozóhatóságok, mint az erőszakos bűncselekmények feltárásánál szokás. Hanem az „egy elkövető – több áldozat” hipotézisből indulnak ki. Vagyis (nem egy példa volt már erre) az orvos összes hasonló helyzetben levő betegét megkeresik, és kikérdezik. Ha többekkel történt ugyanaz, akkor is bizonyítékul szolgálhat, ha egyébként egyik esetre sincs tanú.

Egyetlen kismamától sem várható el, hogy szabadságharcosként vegyen részt a kikényszerített hálapénz elleni küzdelemben, az pedig végképp nem, hogy bűncselekmények ellen harcoljanak, ezért kell az intézményeknek büntetőfeljelentést tenniük már gyanú esetén is.

 

(forrás: Válasz.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink