Az atópiás dermatitisz társadalmi ügy
Minden ötödik gyermeket érint a száraz bőrt és bőrviszketést okozó atópiás dermatitisz. Ők kevesebbet alszanak, nem tudnak eléggé koncentrálni az iskolai órákon, sokakat közülük zaklatás is ér betegségük látható jelei miatt. Szeptember 14-én, az AD világnap kapcsán egy olyan betegségre irányul a figyelem, amely társadalmi üggyé vált a fejlett világban. Prof. Dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, onkológus, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke segített jobban megérteni az AD hátterét, és hatását a betegek mindennapjaira.
Az atópiás dermatitiszről (AD) még mindig kevesen tudnak, annak ellenére, hogy tömegeket érint, világszerte, főként a fejlett országokban 230-250 millió embert. Magyarországon 150-200 ezerre teszik az AD-vel élő gyermekek számát, vagyis a 15-20%-uk lehet érintett, a felnőtteknek pedig 3-10% szenved a száraz bőrt és kínzó viszketést okozó atópiás dermatitisztől.
Amint azt Prof. Dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, onkológus, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke elmondta, szeptember 14-én, az AD Világnapján, a közvélemény azzal szembesül, hogy az AD nemcsak egy egyszerű bőrbetegség, hanem sok tekintetben egy társadalmi ügy is. A betegség ugyanis megnehezíti a társas érintkezést, kihat az érintettek iskolai, munkahelyi teljesítményére, sőt a társadalmi beilleszkedésükre is, a betegséget övező tévhitek miatt.
Sok gyerek küzd AD-vel
Az AD-s gyerekek 103 perccel alszanak kevesebbet, mint egészséges társaik, gyakran alacsonyabbak és soványabbak is kortársaiknál, hiszen a betegség a növekedésükre is kihat. Amikor az AD tünetei éppen súlyosbodnak, intenzívebbé válnak – ezt hívják fellángolásnak – az érintett gyerekek még inkább nehéz helyzetbe kerülnek, és ez az iskolai teljesítményükre, jelenlétükre is kihat. Egy tanulmány szerint ez akár 239 óra is lehet egy évben. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy 39 százalékukat éri zaklatás az iskolában a látható bőrelváltozások miatt.
Korunk betegsége
Dr. Wikonkál Norbert fontosnak tartja leszögezni: az AD nem a rossz higiéné következménye. Egyes teóriák szerint a betegség épp azért fordul elő lényegesen gyakrabban a fejlett világban, mert a modern városi környezetben a gyerekek már kevesebbet érintkeznek a természetben előforduló baktériumokkal, amelyek kiváltanák a szervezet immunválaszát. A légszennyezettség és az otthonok száraz levegője további kockázati faktorokat jelentenek.
Természetesen, az AD nem fertőz. A 80-as évekig kellett várni, hogy a tudósok feltárják a betegség komplex jellegét. Megállapították, hogy az immunológiai zavarok mellett, genetikai ok, az úgynevezett filaggrin-mutáció is szerepet játszik az AD kialakulásában. A filaggrin egy fehérje, amely a bőr védőrétegfunkciójáért felel: hozzájárul a bőr nedvességtartalmának és savas pH-jának fenntartásához, véd a kórokozók, allergének és irritáló anyagok bejutása ellen. Egy génmutáció következtében azonban filaggrin-hiány lép fel a betegek szervezetében, ami gyulladásos választ vált ki. Ez könnyen vezethet el egy olyan állapothoz, amelyben a betegség újabb megbetegedések – asztma, vagy allergiás nátha – okozójává válik.
Időben felfedezve és megfelelően kezelve, az AD megszelídíthető
Az időben felfedezett betegséget azonban jól kordában lehet tartani, állítja a szakember: a fellángolások ritkábbak és enyhébbek lehetnek, kisebb a szövődmények kialakulásának az esélye, összességében jelentősen javulhat az életminőség – még akkor is, ha teljes gyógyulásról soha nem lehet beszélni. A diagnosztizált beteg a megfelelő kezelést kapja, bőrápolási szerek és gyógyszerek formájában, életvezetési – például étkezési, öltözködési – tanácsokat ahhoz, hogy elkerülje az úgynevezett triggereket (a tüneteket súlyosbító környezeti hatások), és akár pszichológusi segítséget is a nehézségek feldolgozásához.
Fontos, hogy a védőnők és a kismamák is tisztában legyenek a betegség tüneteivel, hogy már csecsemőkorban elkezdődhessen a szakszerű kezelés – tette hozzá Wikonkál professzor. A betegségre utaló vörös, gyulladt, foltok, leggyakrabban az arcon, homlokon, orcákon, fejbőrön jelentkeznek, később a karokon és lábakon is megjelennek. Ezeket a pontokat a baba sokat vakarja és már ekkor rosszul alszik miattuk. Ezek a tünetek összetéveszthetők más korai bőrbetegségekkel (pl. koszmó), és nincs egy olyan labor- vagy egyéb vizsgálat, amely az AD-t azonosítaná. A diagnózist a tünetek összessége alapján szokás felállítani, ezért fontos a szakorvos közreműködése ebben.
Az Atópiás Dermatitisz Világnapja alkalom arra, hogy felismerjük: az AD egy olyan komplex jelenség, amely így vagy úgy sokunkat érint: családtagok, osztálytársak, munkatársaink élhetnek AD-vel. Ők odafigyelést és elfogadást igényelnek az iskolában és a munkahelyeken is.
