Tudomány
Asztrobiológia – a kiralitás rejtélye
Az általunk eddig megismert élet balkezes
Az élőlényeket felépítő fehérjemolekulák alegységei, az aminosavak kétféle változatban léteznek, az élőlények túlnyomórészt mégis csak az egyiket használják. Amióta tudunk erről, azóta izgatja a kutatók fantáziáját, hogy mi a jelenség oka. Az USA Tudományos Akadémiájának folyóiratában a napokban megjelent vizsgálat eredményei egy lépéssel közelebb visznek minket a megoldáshoz, és új adalékot szolgáltatnak az élet keletkezési helye körüli vitákhoz.
Az már az 1990-es években kiderült, hogy a meteoritok anyagában is 15 százalékkal több a balos aminosav (azaz, amely az oldatán áthaladó fény síkját balra forgatja el). Ekkor erősödtek meg azok az elméletek, amelyek szerint az élet meteoritok révén került a Földre. Most Daniel Glavin és Jason Dworkin azt bizonyította be, hogy a napjainkban felfedezett, víztartalmú meteoritok elősegítik ennek az aszimmetriának a létrejöttét. Az általuk megvizsgált hat meteoriton ugyanis annál nagyobb volt a balra forgató aminosavak aránya, minél hosszabb ideig volt folyékony víz azok anyagában. (A legrövidebb ideig vizes meteorit ezer év alatt elvesztette nedvességtartalmát, a leghosszabb idő tízezer év volt.) Daniel Glavin szerint a meteoritok által a Földre szállított aminosavak indították be az élet kialakulását..jpg)
Mindez persze csak egy lépéssel arrébb helyezi a problémát: miért van több balos aminosav a meteoritokban? Ezt a kérdést már öt éve vizsgálja Uwe Meierhenrich és csapata Franciaországban. Kísérleteik eredménye szintén azt a teóriát támogatja, hogy a földi élet a bolygóközti térben jött létre. Úgy vélik, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását megelőző időkben a jeges porszemcséket érő sugárzás (körkörösen polarizált fény) nagyobb arányban pusztította el a jobbkezes aminosavakat. Azonban más naprendszerekben, ahol esetlegesen más típusú a körkörösen polarizált fény, létezhet jobbos alapú élet.
A kiralitás a tükörképükkel fedésbe nem hozható tárgyak aszimmetriáját jelenti, ilyen például a két kezünk (a szó töve, a görög cheir kezet jelent). A kémiában a kiralitás általában olyan szénatomból ered, amelyhez négy különböző atom vagy atomcsoport kapcsolódik. A balos és jobbos molekulák olvadáspontja például azonos, de szaguk és ízük különböző lehet. A fényt oldataikban is különbözőképp forgatják, emiatt jött rá Louis Pasteur, hogy az aszimmetria nem a kristály-, hanem a molekulaszerkezetben van.
Kazai Anita
