hirdetés
2019. szeptember. 17., kedd - Zsófia.
hirdetés

 

Antitestek ingerületátvivő szerepben

Antitestek képesek neurotranszmitterek receptoraihoz kötődni, és így utánozni például az acetilkolin hatásait. A paradigmaváltással felérő felfedezés segíthet a paraneopláziás szindrómák megértésében és kezelésében.

hirdetés

Antitestek képesek milliszekundumok alatt aktiválni az emberi idegsejteket, és módosítani működésüket, jelentették be a Müncheni Technikai Egyetem (Technical University of Munich; TUM) kutatói. Mint Qin Li és munkatársai kifejtik a Scientific Reports című szaklapban megjelent tanulmányukban (Anti-Hu antibodies activate enteric and sensory neurons), a felfedezés segít megérteni, mi módon alakulnak ki bizonyos, egyes tumorokhoz társuló megbetegedések, leggyakrabban súlyos bélrendszeri anomáliák.

A különböző szervekben a szolid tumorok kialakulása mellett manifesztálódó funkcionális megbetegedéseket, az úgynevezett paraneopláziás szindrómákat nem elsődlegesen maga a tumor váltja ki, azok inkább a szervezet autoimmun reakciója következtében jönnek létre. Az egyik leggyakoribb ilyen funkcionális megbetegedés az intesztinális traktus paralízise, többek között a bélrendszeri pszeudoobstrukció, ami megakadályozza, hogy a beteg hozzájusson az alapvető tápanyagokhoz. A leginkább a kissejtes tűdőrákhoz társulva megjelenő anti-Hu szindróma a paraneopláziás szindrómák egyik fajtája, ami gyakran jár együtt a bél atóniájával, sőt gyakran még az előtt megjelenik, hogy a tüdőrákot diagnosztizálták volna.

A Hu proteinek általában az idegsejtek magjában találhatók (a Hu elnevezés annak a betegnek a nevét követi, akiben először kimutatták e proteineket), és négy alcsoportra oszthatók (A, B, C, D), azonban a tumor maga is előállít ilyen fehérjéket. Az immunrendszer a tumor elleni védekezés jegyében anti-Hu antitesteket termel, aminek révén kezdetben sikerül is lassítani a tumor növekedését, azonban az anti-Hu antitestek autoimmun reakciót is kiváltanak, aminek eredményeképpen bélbetegség jelenik meg.

A TUM kutatói Michael Schemann vezetésével a tumorok mellett kialakuló funkcionális idegi megbetegedések okát akarták kideríteni, ezért kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek szérumát tanulmányozták. A tíz évig tartó vizsgálatsorozat eredményeképpen kiderült, hogy a betegek széruma nem az idegsejtek pusztulását, hanem azok aktivitásának fokozódását és következményesen az idegműködés változását okozza, még jóval azelőtt, hogy az autoimmun reakció károsítaná a neuronokat.

A kutatók legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy a szérum idegsejt-aktiváló hatását egy antitest – az anti HuD antitest – okozza, ami nem az eredeti célfehérjéjéhez kötődik, hanem az idegsejtek acetilkolin- és adenozintrifoszfát-receptoraihoz, amelyeken többé-kevésbé utánozza a neurotranszmitterek hatását. (A HuD protein feladata az idegsejtek magjában az RNS stabilizálása, semmi köze nincs az idegi aktivációhoz.) Az anti HuD antitest és az acetilkolin-, illetve adenozintrifoszfát-receptorok összekapcsolódásának mikéntje egyenlőre nem tisztázott, azonban az anti HuD antitest idegaktiváló hatásának felfedezése a kutatócsoportot vezető Schemann szerint paradigmaváltást jelent, mivel korábban nem sejtettük, hogy az antitestek az antitest-specifikus kötőhelyeken kívül is képesek a sejtmembrán struktúráihoz kapcsolódni (a német kutatók a közelmúltban már kimutattak hasonló antitest és receptor közötti kapcsolódást, abban az esetben az antitest kálium-csatornához kötődve módosította az idegműködést: Anti-DPPX encephalitis: pathogenic effects of antibodies on gut and brain neurons; Neurology).

A kutatók reményei szerint az új felfedezés jelentős előrelépést fog eredményezni a paraneopláziás szindrómák kezelésében.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink