2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

Angliában a 20 év alatti terhes nők 45 százaléka dohányzik - folytatás

Egy friss angol kutatás - mely az elmúlt 50 év vizsgálati anyagait foglalja össze a témában, szám szerint 172-őt - eredményei azt mutatják, hogy azon kismamák számára, akik a terhességük alatt is dohányoznak, 25 százalékkal nő a kockázata, hogy gyermekük valamilyen testi rendellenességgel, például deformált, hiányzó végtagokkal vagy ajakhasadékkal születik meg. Szintén magas a vetélés vagy a kritikusan alacsony születési súly kockázata. A cikk első felét itt olvashatja.

Népegészségügyi termékdíj – de mégsem

2010 novemberében a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma egy tájékoztatót nyújtott be az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának A dohányzási szokásokról és az egészségpolitika ez irányú feladatairól címmel, mely főleg 2009-es adatokra és felmérésekre támaszkodik. A tájékoztató egy egész fejezetet szentelt a népegészségügyi termékdíjnak. Az alapvető gondolat az volt, hogy 2011-től kezdődően szálanként illetve a vágott/őrölt dohány esetében grammonként 0,08 forintos termékdíjat vetnek ki, ami erős dohányosoknál havonta átlagosan mintegy 45-50 forint többletköltséget jelentett volna.

A 2009-es fogyasztást alapul véve ez mintegy 1,2 milliárd forint éves bevételt jelentett volna, melyet egyrészt a dohányzás visszaszorítását célzó programok támogatására, másrészt a már működő projektek fenntartására, továbbfejlesztésére fordítottak volna. A tájékoztató a megelőzésnek illetve a visszaszorításnak csak az első ütemét vázolta fel, mely 3-5 évig tartott volna, a termékdíj fokozatos, inflációhoz igazodó növelésével. Ezt követően a rendszer felülvizsgálata lett volna indokolt, vélhetően a következő ütem megtervezéséhez és elindításához. A terv azonban füstbement.

A Matolcsy György által júniusban benyújtott tervezet már a dohánytermékek jövedéki adójának 2,4 százalékos emelése mellett foglalt állást. Ezt a megoldást eredetileg a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma is megemlítette tájékoztatójában, ám végül elvetette, a termékdíj bevezetését támogatva.

A történet múlt hét kedden azzal végződött, hogy az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága elé egy nappal korábban beterjesztett javaslat indoklását alapul véve a parlament úgy döntött: nem emeli meg a dohánytermékek jövedéki adóját. Az ok: a dohánytermékek adóztatásának szerkezeti átalakításához hosszú távú stratégia kialakítása szükséges, amelynek lényege, hogy az azonosan káros termékek azonos mértékben adózzanak.

Optimista WHO-jelentés

A WHO (World Health Organization) szerint napjainkban a megelőzhető halálokok között első helyen a dohányzás áll, mely évente több áldozatot szed, mint a malária, a tuberkolózis és a HIV-fertőzés együttesen. Magyarországon minden ötödik haláleset hozható összefüggésbe a dohányzással, a tüdőrák okozta halálesetek számát tekintve pedig világelsők vagyunk, a teljes népesség relációjában.

Az Egészségügyi Világszervezet éves jelentésében pozitív eredményekről számolt be. Mára 19 országban több mint 1 milliárd ember figyelmét hívják fel olyan színes, képes reklámok a dohányzás veszélyeire, melyek dohánytermékek csomagolását használják fel. A fenti országokban az ilyen „anti-reklámok” feltüntetésére törvény kötelezi a gyártókat. Ez óriási előrelépés, a két évvel ezelőtti 547 millió érintetthez képest. Az elmúlt évben a jelentés szerint mintegy 6 millió ember lelte halálát a dohányzás közvetlen vagy közvetett hatásának köszönhetően, de ez a szám 2030-ra akár 8 millióra is nőhet, ezért a WHO a jövőben is folytatja erőteljes kampányát a dohányzás ellen. Így is jelentős eredménynek számít például, hogy immár 27 ország növelte a dohánytermékek utáni járulékterheket az eredeti ár 75 százalékára.


A cikk első felét itt olvashatja.

G.K.
a szerző cikkei

Portrusching Gábor
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Kapcsolódó fájlok

hirdetés

Könyveink