Amit a Hajdú-Bihar megyei ügyeleti pilotról tudni lehet
Az ügyeleti pilotról nem tettek közzé átfogó értékelést, amit pedig elmondtak róla, az gyanúsan tökéletes képet fest a kísérletről, írja a 24.hu.
Augusztusban Békássy Szabolcs, az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos még azt mondta, noha folyamatosak a szakmai egyeztetések, nincs olyan szakmai koncepció, ami 2023. január 1-jével bizonyos megyékben az ügyeleti szolgáltatás kiterjesztését tartalmazná. Mint akkor mondta, a Hajdú-Bihar megyei pilot program tapasztalatainak az értékelése zajlik, és csak annak végeztével fogalmazódhatnak meg olyan szakmai javaslatok, amelyek mentén döntést lehet hozni az ügyeleti rendszer átalakításáról.
Ehhez képest november 15-én már készen is volt a törvényjavaslat a Hajdú-Bihar megyei pilot kiterjesztéséről, amire Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta: a pilot alapján szerveződő új ügyeleti ellátási rendszer többe kerül az államnak, de mindenki időben juthat majd orvosi segítséghez.
A kísérleti program keretében Hajdú-Bihar megyében 21 telephelyen valósult meg az új működési struktúra szerinti ügyeleti ellátás – ez olvasható a nyilvános pályázati leírásban, amely azt is hangsúlyozza, hogy a pilot végén az ügyeleti ellátást átvevő Országos Mentőszolgálatnak összefoglaló tanulmányt kell készítenie. Megkérdeztük az OMSZ-t, készült-e ilyen tanulmány, és ha igen, nyilvános-e. Választ egyelőre a lap nem kapott, megszerezték viszont a pilotban részt vett Hajdúdorog képviselő-testülete számára készített, a mentőszolgálat regionális igazgatója által aláírt, november 7-i keltezésű jelentést. Hajdúdorog esete azért is érdekes, mert ott nem ügyeleti telephely, hanem csak egy kisebb, úgynevezett szatelit pont lett kijelölve.
A dokumentumban a tavaly nyár óta a mentőszolgálat által működtetett hajdúnánási ügyelet 2022. évi, kizárólag pozitívumokat soroló értékelése szerepel. A beszámoló bevezetőjében azt írják, havonta átlagosan 534 órányi ellátás biztosítását kell a mentőszolgálatnak megszerveznie, amihez 1600 munkaórányi időre kell szakszemélyzetet foglalkoztatni, akik mind az orvosi, mind a szakdolgozói munkakörökben a sürgősségi betegellátásban jártas, korszerű ismeretekkel rendelkező kollégák, vagy legalábbis törekednünk kell ezen kvalitások preferálására.
Leírják azt is, hogy a mentőszolgálat minden ügyelet esetében „maradéktalanul biztosítja a jogszabályokban előírt feltételek teljes körű megvalósulását, illetve a rendeletben meghatározott feltételek teljesítésén felül további jelentős forrásokat biztosít az ügyeletek magas szakmai technikai színvonalú, stabil működtetéséhez”.
A beszámolóban közölt adatokból kiderül, hogy idén szeptemberig a hajdúnánási ügyeleten összesen 1812 beteget láttak el, közülük 126-ot irányítottak kórházba nem mentővel, 104-et pedig mentővel.
A lap megkérdezte a pilot programról a Magyar Orvosi Kamara Hajdú-Bihar megyei területi szervezetét is, de nem akartak nyilatkozni. Csige Tamás, Hajdúdorog MSZP-s önkormányzati képviselője viszont elmondta lapunknak, ami a Hajdú-Bihar megyei pilot szakmai részét illeti, az ügyeleti rendszer reformja jó irány, mert az, hogy normálisan megfizetett orvosokat, szakképzett mentősöket és asszisztenseket vonnak be az ellátásba, növeli a színvonalat. A pilot előtt háziorvosokat kellett kötelezni az ügyeletre, és amíg az alapellátók fiatalabbak voltak, addig ezzel nem volt probléma, de a 60 év felettieket már nehezen lehetett rávenni erre a csekély ügyeleti óradíj fejében – magyarázta a politikus. Hozzátette, ha az önkormányzat a piacról akart ügyeletes orvost szerződtetni, az sokba került, ezért a központi ügyelet működtetéséhez az állami normatíván túl még annak nagyjából a felét hozzá kellett tennie a településnek.
A program helyszínének kiválasztásában szerepet játszhatott az is, hogy Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat vezetője sok szálon kötődik a hajdúsági megyeszékhelyhez: korábban egy debreceni betegszállító cég orvosszakmai vezetője volt, illetve aneszteziológusként dolgozott a hajdúsági megyeszékhely Kenézy Gyula Kórházában is. Csató pályája elején, 2002 és 2008 között a debreceni mentőállomáson végigjárta a ranglétrát a mentőápolótól a mentőtisztig, majd a mentőorvosi munkáig, közben pedig elvégezte a debreceni orvosegyetemet, ahol később egészségügyi menedzser diplomát is szerzett – írja összefoglalójában a 24.hu.
