A vidék ellátását sikerült megújítani
Jelentős megújulást hoztak az uniós források a vidéki kórházak infrastruktúrájában, és az ott élő emberek ellátásában – mondja Dózsa Csaba.
Rengeteg uniós fejlesztési pénzt kaptak a magyar kórházak az elmúlt években, pedig a kormányok öt éven keresztül bénáztak a kiosztásukkal – írja az Index. Az abcug.hu-n megjelent írásra hivatkozva közlik azt is, hogy a pénz nagy részét a nagy vidéki ellátók kapták, elszívva ezzel Budapesttől a forrásokat, ami pedig szinte kimaradt a pénzosztásból.
Jelentős megújulást hozott a vidéki városi és megyei kórházak, valamint a három vidéki orvostudományi egyetem klinikáinak infrastruktúrájában az a több mint 400 milliárd forint, amelyet a 2007-2015 közötti időszakban uniós forrásokból erre a célra fordíthattunk – mondja a MedicalOnline-nak Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Hozzáteszi azt is, a vidéken élő, mintegy 7 millió lakos ellátási körülményei az uniós fejlesztéseknek köszönhetően sokkal jobbak lettek. A renovált, vagy kibővített épületek mellett megújult a képalkotó diagnosztikai (RTG, CT, MRI, UH) géppark, korszerű onkológiai sugárterápiás központok váltak elérhetővé a lakosság számára olyan megyeszékhelyeken is, ahol korábban ilyen ellátást nem tudtak biztosítani, vagy már csak nagyon elavult eszközökkel.
A fővárosi kórházak megújítására azért nem jutott forrás, mert Budapest a Közép-Magyarországi Régióba tartozik, ahol magas az egy főre jutó GDP aránya, így itt – az EU-s szabályok szerint – eleve kisebb összeget használhattak fel; a régióra eső uniós fejlesztési források közel felét a 4-es metró megépítésére kívánták fordítani – magyarázza a közgazdász, aki szerint mindebből nem következik az a megállapítás, hogy a budapesti szolgáltatók kárára újultak meg a vidékiek. A 400 milliárd forintnyi EU-s és hazai forrás ebben az időszakban kizárólag a hat vidéki konvergencia régió és főként a kórházi, nagy értékű infrastruktúra megújítására volt csak felhasználható.
A fejlesztés egyik kiemelt kedvezményezettje a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház volt, ami teljes mértékben indokolható azzal, hogy közel hatszázezer lakosával Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a harmadik legnépesebb az országban, és sajnos az egyik legkedvezőtlenebb halálozási és megbetegedési mutatókkal rendelkezik – említi példaként Dózsa Csaba.
A források felhasználásának vizsgálatakor kiderült, hogy azok elosztásánál alapvetően nem a lakosság egészségi állapotát, vagy a demográfiai adatokat vették figyelembe, hanem főként a területi elvet, és az alap kórházi épület infrastruktúra állapotát, korszerűsítési igényét.
