A testmozgás intenzitása vagy mennyisége számít inkább?
A European Heart Journal folyóirat közölte a European Society of Cardiology kutatóinak tanulmányát, amely szerint már napi néhány percnyi, valóban intenzív fizikai aktivitás is számottevően csökkenti nyolc jelentős betegség – köztük az ízületi gyulladás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a demencia – kialakulásának kockázatát.
A vizsgálat mintegy 96 ezer résztvevő adatait elemezte, összevetve az összesített mozgásmennyiséget azzal, hogy ebből mennyi volt olyan erőteljes aktivitás, amely átmeneti kifulladást okoz, majd mindezt a következő években jelentkező betegségek előfordulásával kapcsolták össze.
A kutatók azt találták, hogy még a rövid, intenzív terheléssel járó mozdulatsorok – például egy gyors futás a busz után – is mérhetően csökkentik a megbetegedések és az idő előtti halálozás kockázatát. A hatás különösen kifejezett volt a gyulladásos eredetű betegségek, így az arthritis, továbbá a súlyos szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus és a stroke, valamint a demencia esetében.
A nemzetközi kutatócsoport egyik tagja, Minxue Shen professzor kiemelte, hogy régóta ismert: a fizikai aktivitás csökkenti a krónikus betegségek és a korai halálozás kockázatát, és egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az intenzív mozgás időegységre vetítve nagyobb egészségnyereséget biztosít, mint a mérsékelt terhelés. Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy az aktivitás intenzitása vagy az összmennyisége a meghatározóbb, illetve, hogy azonos mozgásmennyiség mellett előnyt jelent-e, ha valaki nagyobb arányban végez erőteljes, intenzív testmozgást. Az is fontos szempont, hogy időhiány esetén érdemes-e inkább rövidebb, de intenzívebb edzéseket választani.
A vizsgálatban részt vevő 96 ezer személy mindegyike egy héten át gyorsulásmérőt viselt a csuklóján, amely pontosan rögzítette a mozgásukat, beleértve azokat a rövid, intenzív szakaszokat is, amelyekre a résztvevők gyakran nem is emlékeztek. A kutatók ezek alapján határozták meg az egyheti teljes aktivitást és azt, hogy ebből mekkora hányad volt olyan erősségű, amely már kifulladást okoz. Ezt az adatot vetették össze a következő hét évben bekövetkező halálozással vagy nyolc súlyos betegség – köztük a nagyérbetegségek, a szívritmuszavarok, a 2-es típusú diabétesz, az immunmediált gyulladásos betegségek, a májbetegségek, a krónikus légzőszervi és vesebetegségek, valamint a demencia – kialakulásával.
Az eredmények szerint azoknál, akik a teljes aktivitásuk nagyobb hányadát töltötték intenzív mozgással, lényegesen alacsonyabb volt valamennyi vizsgált betegség kockázata. Azokhoz képest, akik egyáltalán nem végeztek erőteljes mozgást, a legaktívabb csoport tagjainál 63%-kal kisebb volt a demencia, 60%-kal a 2-es típusú diabétesz, és 46%-kal az idő előtti halálozás kockázata. Ezek az előnyök akkor is megmaradtak, ha az intenzív mozgásra fordított idő mindössze néhány perc volt naponta.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az intenzitás szerepe betegségenként eltérő. A gyulladásos kórképek – például az arthritis vagy a psoriasis – esetében szinte kizárólag az intenzív aktivitás aránya számított, míg más betegségeknél, például a diabétesznél vagy a krónikus májbetegségeknél az összmennyiség és az intenzitás egyaránt fontos tényező volt.
Shen professzor hangsúlyozta, hogy az intenzív fizikai aktivitás olyan élettani válaszokat vált ki, amelyeket az alacsonyabb terhelés nem képes teljes mértékben előidézni. Ilyenkor a szív hatékonyabban pumpál, az erek rugalmasabbá válnak, és javul a szervezet oxigénfelhasználása. Emellett az intenzív mozgás csökkenti a gyulladást, ami magyarázhatja a gyulladásos betegségekkel kapcsolatos kedvező hatásokat, és olyan idegrendszeri folyamatokat is serkenthet, amelyek hozzájárulnak az agysejtek egészségének megőrzéséhez, ezáltal mérsékelve a demencia kockázatát.
A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a mindennapi aktivitásba beépített rövid, intenzív szakaszok is jelentős egészségügyi előnyökkel járhatnak. Ehhez nincs szükség edzőteremre: elegendő lehet gyorsabban felmenni a lépcsőn, tempósabban sétálni két teendő között, vagy aktívabban játszani a gyerekekkel. Már heti 15–20 percnyi ilyen jellegű terhelés – vagyis napi néhány perc – is jól kimutatható kedvező hatással járt.
A jelenlegi ajánlások többnyire a heti aktivitás összmennyiségére összpontosítanak, ám a kutatás szerint az aktivitás összetétele is lényeges, és betegségenként eltérő módon befolyásolja a kockázatot. Ez a jövőben személyre szabottabb testmozgásra vonatkozó ajánlások kialakítását teheti lehetővé. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az intenzív mozgás nem mindenki számára biztonságos, különösen idősebbek vagy bizonyos betegségekben érintettek esetében. Számukra bármilyen mértékű mozgás növelése előnyös lehet, és az aktivitást mindig az egyéni állapothoz kell igazítani.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Exercise harder—not just longer—to reduce risk of disease and death, says study
Irodalmi hivatkozás:
Volume vs intensity of physical activity and risk of cardiovascular and non-cardiovascular chronic diseases, European Heart Journal (2026). DOI: 10.1093/eurheartj/ehag168
