hirdetés
2022. augusztus. 17., szerda - Jácint.
hirdetés

A szülés előtti pajzsmirigyszűrés összefüggései a gyermekkori kognitív funkciókkal

A bemutatott tanulmány azt vizsgálja, hogy a terhességi pajzsmirigyszűrés alapján indított terápia miként befolyásolja a 3 éves korban fennálló kognitív képességeket.

A magzat csak körülbelül a terhesség 18-20. hetétől kezdődően termel aktívan pajzsmirigyhormonokat. Az állatkísérletes adatok azt jelzik, hogy a magzati hormontermelés megindulásáig a magzat növekedése és fejlődése, ezen belül a központi idegrendszer érése az anya keringésében lévő szabad tiroxin (T4) koncentrációjától függ. A jód elengedhetetlen a T4-szintézishez, és jódfüggő populációban a kognitív teljesítmény javulását figyelték meg, amennyiben a terhesség előtt jódpótlást alkalmaztak. Rontja az utódok kognitív képességeit, ha az anyánál a terhesség alatt magas tirotropinszint áll fenn. Mindezek alapján logikus következtetés, hogy hasznos lehet a pajzsmirigy-elégtelenség terhesség előtti szűrése és megfelelő kezelése.

A szerzők véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatot végeztek annak meghatározására, hogy a koraterhességben elvégzett pajzsmirigyszűrés, valamint magas tirotropin- és/vagy alacsony szabad T4-szint észlelésekor nyújtott terápia miként befolyásolja a 3 éves korban fennálló kognitív képességeket.

Betegek és módszerek

A várandósokat az első terhesgondozási vizit alkalmával kérték fel a vizsgálatban való részvételre 10 brit és egy olaszországi központból. Kizárási kritérium volt, ha a jelölt még nem töltötte be 18. életévét, a terhességi kor elérte vagy meghaladta a 16. hete, ikerterhesség vagy ismert pajzsmirigybetegség állt fenn. A résztvevők vérmintáiból meghatározták a tirotropin- és T4- szintet, majd a résztvevők számítógépes program által generált randomizáció szerint kerülhettek a szűrési, illetve a kontrollcsoportba. A szűrési csoport azon tagjainál, akinek laboratóriumi vizsgálata pozitívnak bizonyult, levotiroxinkezelést indítottak (a javasolt 150 μg/nap dózisban). A terápia megkezdése után 6 héttel, majd a 30. terhességi héten ismét meghatározták a tirotropin és szabad T4 szintjét, és az eredmények alapján a dózist szükség szerint módosították. A tirotropin célértéke 1,0 mIU/l volt. A pozitív teszteredményt adó nők a szűrési és kontrollcsoportban egyaránt a szokványos gondozásban részesültek, és azt javasolták számukra, hogy a szülést követően keressék fel háziorvosukat annak eldöntésére, hogy szükség van-e a levotiroxinkezelés folytatására vagy megkezdésére.

Elsődleges kimenetelnek a gyermek 3 éves korában meghatározott IQ-ját tekintették, melyet a Wechsler Preschool and Primary Scale of Intelligence eszköz segítségével pszichológus határozott meg a gyermek otthonában úgy, hogy nem ismerte a vizsgálati randomizációt.

Eredmények

Összesen 21846 nőtől állt rendelkezésre vérminta (a vérvétel időpontjában az átlagos terhességi kor 12 hét és 3 nap volt). A szűrési csoport 390 tagjának, a kontrollcsoport 404 tagjának a vizsgálati eredménye bizonyult pozitívnak. A levotiroxinkezelés megkezdésekor az átlagos terhességi kor 13 hét és 3 nap volt; a kezelést szükség esetén módosították oly módon, hogy elérjék a tirotropinszint célértékét (0,1−1,0 mIU/l). A pozitív teszteredményt adó nők gyermekei esetében az átlagos IQ a szűrési csoportban 99,2-nek, a kontrollcsoportban 100,0-nak adódott (különbség 0,8; 95%-os megbízhatósági tartomány [CI, confidence interval], −1,1 − 2,6; az eredeti besorolás szerinti elemzésben p = 0,40). A szűrési csoportban 12,1 százalék, a kontrollcsoportban 14,1 százalék volt azon gyermekek aránya, akiknek intelligenciahányadosa nem érte el a 85-öt (különbség 2,1 százalékpont; p5% CI, −2,6 − 6,7; p = 0,39). A kezelés során végzett elemzés hasonló eredményeket adott.

Következtetések

A jelenleg érvényben lévő irányelvek nem javasolják a hypothyreosis rutinszerű szűrését terhességben. A most bemutatott vizsgálat megerősíti a gyakorlati útmutatókban foglaltakat, mivel a közlemény szerzői ugyancsak nem látták bizonyítottnak az anyai hypothyreosis 12−13. terhességi héten történő rutinszerű szűrésének előnyeit a születendő gyermekek kognitív károsodásának megelőzésében.

(Forrás: Lazarus JH, et al. Antenatal thyroid screening and childhood cognitive function. N Engl J Med. 2012;366:493−501.)

dr. simonfalvi ildikó
a szerző cikkei

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Az Omikron megérkezése óta tengernyi tudományos adat áll rendelkezésre amely a harmadik oltás felvételének kritikus fontosságát mutatja.