hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.
hirdetés

 

A szív immunsejtjeinek tévedése

Szívinfarktus után az immunrendszer nehezíti a gyógyulást: a Nature Medicine tanulmánya szerint a kardiális makrofágok tévesen vírusfertőzésként értékelik a szívizomsejtek pusztulását, és kóros gyulladást indítanak be. A folyamat gyógyszeres gátlása az infarktus utáni kardioprotekció részévé válhat.

Az immunrendszer meglepő szerepet játszik a szívinfarktus utáni felépülésben: akadályozza azt, írják tanulmányukban Kevin King és munkatársai (IRF3 and type I interferons fuel a fatal response to myocardial infraction; Nature Medicine).

A szívinfarktus nyomán kialakuló ischaemiás szívbetegség az elhalálozás leggyakoribb oka világszerte; Kevin King, a University of California biomérnök-orvosa által vezetett vizsgálat eredményei alapján új terápiás stratégiák kidolgozása várható, írja az egyetem közleménye.

Mint a tanulmány kifejti: az ischaemiás sejthalál kapcsán keletkező elhalt sejtes törmeléket a szív makrofág sejtjeinek egy alcsoportja veszi fel, amik aztán a szívfal stabilizációja helyett végzetes reakciót indítanak be: mivel tévesen vírusfertőzésként interpretálják a történteket, aktiválják a veleszületett immunrendszert. Az így felszabaduló interferon regulátoros faktor 3 (IRF3) és I-es típusú interferonok, amelyek normális esetben a fertőzések és a tumorok ellen védik a szervezetet, és egyéb esetben is kiválthatnak autoimmun folyamatokat (ilyen pl. az Aicardi–Goutières szindróma vagy a SAVI (STING-associated vasculopathy of infancy), kóros reakciót indítanak be.

A kutatók munkájuk során infarktusos és egészséges egérszívekből izoláltak leukocitákat, majd összesen 4.215 leukocita sejt esetében egysejtes RNS-szekvenálást végeztek. Az egyedi transzkriptómák feltérképezése vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy az elhalt szívizomsejtek DNS-törmeléke az ősi, vírusok ellenes interferonválaszt indítja be az immunsejtek egy alcsoportjában. Az interferon-inducible sejteknek (IFNIC) elnevezett sejteket a kutatók a későbbiekben kardiális makrofágokként azonosították: az IFNIC sejtek a kardiális makrofágok egy korábban ismeretlen alcsoportját képezik.

A kutatók hozzáteszik: az IFNIC sejteket a konvencionális áramlásos citometriai módszerrel nem lehetett volna azonosítani, mivel azok speciális sejtfelszíni markerei eddig nem voltak ismeretek. A napjainkban kifejlesztett egysejtes RNS-szekvenálás azonban lehetővé teszi egyedi sejtek valamennyi átíródó génjének azonosítását, így a specializált kardiális makrofág-alcsoport felismerhetővé vált.

Amikor a kutatók az infarktus után adott interferon-neutralizáló antitestekkel vagy genetikai módszerekkel megakadályozták a kísérleti állatokban az interferonválasz létrejöttét, a kialakuló gyulladás és szívelégtelenség kisebb mértékű volt, valamint az állatok túlélése is megnövekedett: az antivirális válasz blokkolása 60-ról 95%-ra növelte a túlélést.

A kutatók a továbbiakban azt akarják megtudni, hogy a szóban forgó interferonok az ember esetében is hozzájárulnak-e a szívinfarktus utáni adverz kardiovaszkuláris kimenethez (ha igen, a speciális interferonválasz gátlása az infarktus utáni kardioprotekció új módszere lehet), és fel akarják tárni az IFNIC sejtek szerepét a szívizomfal újramodellálásában. További fontos új kutatási területet jelent az interferonválasz megértése egyéb sejthalállal járó betegségekben és más szövetekben is.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink