hirdetés
2024. április. 20., szombat - Tivadar.
hirdetés

 

A szeretethormon sötét oldala

Hogyan lehetséges, hogy az oxitocin, amit eddig a szerelem és a szülői szeretet, valamint a szociális kötődések hormonális kialakítójának véltek, az antiszociális viselkedés és az idegengyűlölet létrejöttéért is felelős? A legújabb kutatások – mint a többi pszichoaktív anyag esetén is – a „set” és a „setting” (belső beállítottság és a külső körülmények) alapvető szerepét valószínűsítik.

Kevés anyagnak van olyan ragyogó repütációja, mint az oxitocinnak – írja Ed Yong a New Scientistben. A „szeretethormont” vagy „ölelés-anyagot”, amely növeli az emberek közötti bizalmat, empátiát, nagylelkűséget és együttműködést, napjainkig a lélek majdnem összes pozitív aspektusával kapcsolatba hozták. A legújabb kutatások szerint azonban az oxitocin nem tesz minket angyallá, és nem lesz univerzális csodaszer sem, amivel a világ társadalmi bajait orvosolhatjuk – holott ma már bárki szabadon rendelhet az internetről pl. orrspray formában – sokan így próbálják kezelni pl. autista gyermeküket.

A hormon pozitív szociális szerepére akkor kezdett fény derülni, amikor kiderült, hogy az életre szóló párkapcsolatot kötő prérifarkasoknál ez az anyag cementezi össze az állatokat, illetve a gyermekszülés és a szoptatás során felszabadulva az anyák kötődését is ez váltja ki újszülöttjük iránt.

Hamarosan arra is rájöttek a kutatók, hogy oxitocin szabadul fel az orgazmus során is, és az (illegális boldogságnövelőként vagy kísérleti szerként szorongás, depresszió és poszttaumás stesszbetegség kezelésére használt) ecstasy/mdma pozitív hatásaiért is részben ezen hormon felszabadulása a felelős.

A New Scientistnek nyilatkozó Markus Heinricks és munkatársai, a Freiburgi Egyetem kutatói kezdték az oxitocin emberi viselkedéses kísérletekben való felhasználását 2005-ben. Az orrspray formájában adott anyag növelte az alanyok embertársaik iránti bizalmát (Nature, Oxytocin increases trust in humans), és növelte a jótékonyságra felajánlott pénzösszeget, valamint azt a képességet, hogy felismerjük mások érzelmeit mimikájuk alapján, és elősegítette a konstruktív vitát.

A szeretethormon sötét oldala

 

Néhány éve azonban ellentmondásos eredmények kezdtek feltűnni. A Haifai Egyetem kutatója, Simone Shamay-Tsoory vizsgálataiban (Journal of Biological Psychiatry) a féltékenység, irigység, káröröm és kapzsiság érzései nőttek az oxitocin-spray hatására. Majd kiderült, hogy a hormon ellentétes hatásai nagyban függnek a személy jellemétől, kedélyállapotától és egyéb tulajdonságaitól.

Jennifer Bartz rájött, hogy a hormon csak azokban fokozza a mások érzelmeinek felismerésének képességét, akik egyébként nem túl ügyesek ebben (Psychological Science, Oxytocin Selectively Improves Empathic Accuracy), illetve azt is bebizonyította, hogy a szorongókban és az elutasítás iránt érzékenyekben csökkenti a mások iránti bizalmat és az együttműködést (Social Cognitive and Affective Neuroscience, Oxytocin can hinder trust and cooperation in borderline personality disorder).

A hormon hatása emlékeztet a plaszticitási génváltozatok hatására, amelyek kétirányú érzékenységet okoznak, így az oxitocin-spray az autisták számára segítség lehet, azonban a túlérzékenyek helyzetét tovább rontja: hajlamossá teszi őket arra, hogy a szociális jelzéseket sötétebben értékeljék, mint amit azok valójában ki akarnak fejezni.

Bartz egy következő vizsgálatban még az oxitocin személyiségfüggő memória-befolyásoló hatását is feltárta: a szorongó személyek a hormon hatására úgy emlékeznek az anyjukra, hogy az kevésbé gondoskodó és jobban távolságtartó volt (PNAS, Effects of oxytocin on recollections of maternal care and closeness).

Az oxitocin hatását ráadásul a kultúra is befolyásolja. Egy oxitocinkötő fehérje génje, az OXTR egyetlen nukleotidját érintő mutáció a hordozóját szociálisan érzékenyebbé, empatikussá és következményesen kevésbé magányossá teszi – de csak olyan kultúrákban, amelyekben probléma, illetve stresszhelyzet esetén szokásos barátokat felkeresni és segítséget kérni tőlük. Dél-Koreában például, ahol ez utóbbi viselkedés a barátok zaklatásának minősül, a mutáció hordozói éppen hogy magányosabbak (Heejung Kim, PNAS, Culture, distress, and oxytocin receptor polymorphism (OXTR) interact to influence emotional support seeking).

A környezet kulturális hatásán kívül az is számít, hogy kivel kommunikál a vizsgált személy. Az oxitocin hatása alatt álló személyek csak akkor válnak együttműködőbbé, ha ismerőssel kell kooperálni. Ha idegennel, akkor egyenesen csökken együttműködési hajlandóságuk. Vagyis, mint arról korábban már beszámoltunk, korántsem használható erkölcsnemesítő gyógyszerként.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink