hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.
hirdetés

Június 13-16: Európai Vesegyógyászati Kongresszus Budapesten

A százezer krónikus vesebeteg csak a jéghegy csúcsa

Szeptembertől már az egészségbiztosító kezeli a nephrológia regisztert, amelybe kötelező lesz jelenteni.

Mintegy egymillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett beteg élhet Magyarországon, számuk azonban pontosan nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség (CKD) jól felismerhető tüneteket okoz, a kór már jellemzően előrehaladott stádiumban van. Minderről prof. dr. Reusz György, a Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) elnöke beszélt azon a keddi eseményen, ahol az Európai Vesegyógyászati Kongresszusra is felhívták a figyelmet, amelynek június 13-a és 16-a között Budapesten  ad otthont.

A túlsúly, és az erre visszavezethető magas vérnyomás és diabétesz a magyar lakosság körében elterjedt kórképek, amelyek a veséket is veszélyeztetik. A krónikus vesebetegek 60-70 százalékánál ezek alapozzák meg a CKD-t, ám az adatok alapján mindössze százezer pácienst gondoznak idehaza, közülük hatezer a dializáltak, és 3-4 ezer transzplantáltak száma – sorolta az adatokat Reusz György.

A prevencióban kiemelkedő szerep jut a szűréseknek, ami háziorvosi kompetencia, ám mint azt a MANET elnöke a MedicalOnline-nak elmondta, bár a családorvosok igyekeznek helytállni, az alapellátás problémái mellett – idősödő, túlterhelt háziorvosok, betöltetlen praxisok – a páciensek is nehezítik a korai felismerést. A szegénység, a helyenként nehezen elérhető ellátás miatt a betegek maguk sem fordulnak időben orvoshoz. Pedig a rendszeres vércukorszint és vérnyomás kontrollnak, a kockázati csoportba tartozók vesefunkciójának időnkénti ellenőrzésének döntő szerepe van a prevencióban, ahogyan a megfelelő diétának, vízfogyasztásnak, vagy a dohányzás elhagyásának is. Az 50 év feletti, túlsúlyos, hipertóniás, diabéteszes páciensek esetén mindig gondolni kell vesekárosodás lehetőségére – hangsúlyozta a professzor.

Bár valid adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de Reusz György szerint magas azoknak az arányszáma, akiknél vény nélkül kapható gyógyszerek okozták a vesekárosodást, ezek ugyanis komoly elektrolit-eltéréseket eredményeznek. Ezért a CKD megelőzésében nagy a felelőssége a gyógyszerészeknek, a recept nélkül kapható non-szteroid gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók expediálása előtt minden esetben ki kell kérdezni a beteget arról, hogy milyen egyéb gyógyszereket – pl. vérnyomáscsökkentőt, vizelethajtót – szed. Mindezek tükrében a gyógyszerészek továbbképzésében is nagyobb hangsúlyt kell kapnia a krónikus vesebetegségek prevenciójának.

A CKD öt stádiuma közül a korai, 3a stádiumig még életmódváltással megállítható a betegség további romlása, ám a 3b-5 stádiumban már komoly problémákat okoz a betegség, a legmagasabb kockázati csoportba sorolt páciensek esetében pedig felmerül a kieső vesefunkció pótlásának lehetősége.

Vesepótló kezelésként a hemodialízis, a peritoneális dialízis és a transzplantáció jöhet szóba, ám e két utóbbi esetében határokat szab, hogy a páciensek átlagos életkora 65 év. A hasi dialízist így csak a betegek 13-15 százalékánál alkalmazzák, és bár a szervátültetés lehetőségét minden páciens esetében meg kell vizsgálni, ám 65 év felett – az egyéb krónikus betegségekre is tekintettel – magas lehet a műtéti kockázat, illetve átlagosan három évet kell várni az operációra, miután a beteget felvették a transzplantációs listára – magyarázta Reusz György, hozzátéve azonban, hogy 75 éves betegnél is végeztek sikeres vese transzplantációt.

Szeptember 1-jével indítja el a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a nephrológia regisztert, amelybe kötelező lesz jelenteni, a feladatra prioritásként tekint az egészségpolitika is – mondta még el a professzor, aki szerint jó lenne, ha az adatokat visszamenőleg is feltöltenék az elektronikus alapon működő adattárba.

Többek között a lakosság edukációját tűzte ki célként a Nemzeti Veseprogram, hogy minél szélesebb körben hívják fel a figyelmet a CKD kockázataira – hangzott el a sajtótájékoztatón. Hasonló célt kitűzött a csütörtökön kezdődő rendezvény is, amelyről Reusz György, mint az Európai Veseszövetség – Európai Dialízis és Transzplantációs Szövetség (European Renal Association – European Dialysis and Transplantation Association, ERA-EDTA) 56. kongresszusának elnöke azt is elmondta, hogy kitekintést adnak többek között a CKD-re, az ezzel kapcsolatos alapkutatások aktualitásaira, a képzés helyzetére.

A nyolcezer résztvevő 60 százaléka Európából, 30 százaléka Ázsiából regisztrált a budapesti rendezvényre, de érkeznek szakemberek Észak-Amerikából is. Ezt már dr. Bettina Albers, a kongresszus sajtófőnöke sorolta, aki azt hangsúlyozta, az orvosok oktatása, a társadalom érzékenyítése, valamint a CKD megelőzése közegészségügyi szempontból is fontos, hiszen az európai lakosság körülbelül 10-11 százalékát érinti a krónikus vesebetegség.

Világszerte több mint 850 millió ember szenved valamilyen vesebetegségben, az ő esetükben magas a kockázata annak, hogy előbb-utóbb valamilyen vesepótló terápiára szorulnak. Egyébként a krónikus vesebetegeknek mindössze 1-2 százalékát dializálják, becslések szerint Európában egy dialízissel kezelt páciens ellátása mintegy 60 000-80 000 euróba kerül évente.

Az ERA-EDTA

A több mint 7000 aktív taggal rendelkező ERA-EDTA a világ egyik legnagyobb nefrológiai szövetsége, amely vezetőszerepet tölt be az európai nefrológia területén, valamint az egyik legfontosabb európai orvostechnikai szövetség. Éves kongresszusokat szervez, valamint minden évben tart egy tudományos oktatási interaktív napot (Scientific Education Interactive Day; röviden: SEID). Továbbá irányelveket dolgoz ki, adatokat gyűjt, valamint a nyilvántartásán keresztül epidemiológiai vizsgálatokat végez. Ösztöndíjprogramokat és kutatási projekteket támogat. Publikációi az NDT és a CKJ (az utóbbi nyilvánosan hozzáférhető). Az ERA-EDTA egy európai nefrológiai portál (European Nephrology Portal; röviden: ENP) nevű online oktatási platformmal is rendelkezik, amely magába foglalja az NDT-Educational@ENP hírlevelet is. A 2020. évi kongresszust június 6–9. között az olaszországi Milánóban rendezik meg.
(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés