hirdetés
2019. február. 22., péntek - Gerzson.
hirdetés

Gyógyítás

A pszichiátria jelene

Sokan siratták, sokan temették. A lélekgyógyászatról, a pszichiátriáról van szó, a sokat vitatott, sokat változott és fejlődött tudományról. A pszichiátriát, az egész ellátórendszert nálunk sokáig a Lipót jelentette, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) hajdani fellegvára, a patinás hűvösvölgyi épület.
hirdetés
Bár a gyógyító munka sokak szerint nincs okozati összefüggésben a hely szellemével, úgy tűnik, hogy a Lipót hiánya mégis nagy szakmai űrt idézett elő. Pedig a lelki deformitások, amelyeket ott kezeltek, nem csökkennek, a jól szervezett gyógyító tevékenységre igen nagy szükség van.
 
Egy összeszokott gyógyító gárda menesztése, „szétszervezése” mindenképpen nyomot hagy maga után, olyat, amelyet ápoltak és ellátóik is rosszul élnek meg. A Lipót esetében azonban az általános elégedetlenség még az állampolgári jogok biztosát is többszöri vizsgálatra késztette.
 
Mind az ombudsman által kezdeményezett vizsgálat, mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint súlyos fogyatékosságok állapíthatók meg a pszichiátriai ellátás területén. A WHO egyenesen tragikusnak minősítette a helyzetet, és az ombudsman is arra hívta fel az illetékes tárca figyelmét, hogy a betegek alkotmányos joga sérül, mert az egészségügyi ellátáshoz történő hozzáférés nem megfelelő a pszichiátriai betegek számára.
 
Az elmarasztaló megállapítások mind a fekvőbeteg-ellátás aktív ágyainak csökkenésére, az elégtelen rehabilitációra, az agresszív, ön- és közveszélyes betegek biztonságos elhelyezésére, mind pedig a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás elmaradottságára vonatkoztak.
 
Felkerestük az Egészségügyi Minisztériumot, hogy a kialakult helyzetről tájékoztatást kapjunk. A tárca sajtóosztályát bízták meg az illetékesek, hogy álláspontjukat közvetítse.

– Az OPNI megszűnése miatt nem maradt ellátatlanul egyetlen beteg sem – állítják, hozzátéve, hogy „a volt betegek öngyilkossági esetei sincsenek ezzel összefüggésben, különösképpen az ezek révén bekövetkezett halálesetek számának növekedését tekintve. Ezt támasztotta alá az OEP 2007-ben lefolytatott, TAJ-számra lebontott részletes vizsgálata is”. Hangsúlyozzák azt is, immáron sokadszor, hogy a Lipót épülete felett eljárt az idő. Sem szervezetileg, sem pedig építészetileg nem felelt meg a korszerű pszichiátriai fekvőbeteg-ellátással szemben támasztott követelményeknek, ezért az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi törvény 2007. április 1-től megszüntette az intézményt.
 
– Természetesen ettől a feladatok nem szűntek meg. Miként sikerült ezeket tovább folytatni? 
 
– A pszichiátriai profilt részben a Fővárosi Önkormányzat vette át 410 ággyal, a SOTE 95 ággyal és a Pest megyei Önkormányzat 20 ággyal. Az átszervezés összesen hét intézményt érintett, az új feladatmegoszlás 525 ágy kapacitással számol. A neurológiai feladatok ellátását az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet kapta. A tárca pályázat útján biztosította ezekben az intézményekben a megfelelő betegellátást, amely a korábbihoz képest jobb, korszerűbb körülmények között történik.
 
– Mivel a humán erőforrások tekintetében is sok kívánnivalót hagy maga után az egészségügynek ez a szakága, amely az orvosok körében nem élvez túlzott népszerűséget, valószínűleg itt is lépni kell, illetve kellett.
 
– Ezen a területen kiemelt intézkedéseket hozott a tárca, képzési programok és pályázati lehetőségek támogatásával. Sokat jelent, hogy 2010-től a rezidensképzésről szóló rendelet kimondja: aki hiányszakmát választ, többlettámogatásban részesül. A pszichiátriát választó fiatal orvosoknak tehát érdemes lesz ezen a szakterületen dolgozni.
 
– Mint köztudott, a struktúra átalakítása folyamatban van. Hol tart jelenleg?
 
– Az ezzel kapcsolatos pályázaton a Nyírő Gyula kórház 100 millió forintot nyert az OPNI-tól átvállalt feladatok ellátásáért. Ebből egy új, 20 ágyas pszichiátriai-fertőző-belgyógyászati részleget nyitott. 2008-as miniszteri döntés alapján kialakításra került az Országos Pszichiátriai Központ. A módszertani központ az ágazat valamennyi területét felölelő szakmai centrum, amely a szakma országos összefogását, szervezését és képviseletét hivatott ellátni. 2009. áprilisában fogadták el a Lelki Egészség Országos Programot, amelynek fő célja a pszichiátriai ellátórendszer fejlesztése, és hiánypótló szerepet tölt be a magyar egészségpolitikában. Jelenleg folyamatban van egy, a lelki egészségfejlesztés kistérségi, regionális és országos szintű, az említett programmal összhangban lévő pályázati konstrukciójának kidolgozása. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 250 millió forintos állami forrás segítségével 3000 négyzetméteren minden igényt kielégítő gyógyító osztályt alakított ki 60 fekvőbeteg – rehabilitációs ágyon – történő ellátására, és 30 nappali ellátásban részesülő elhelyezésére. Ezen túl csoportfoglalkozások számára létrehoztak egy közösségi pavilont, valamint 60 szakorvosi és 120 nem szakorvosi rendelést biztosítanak járóbetegek számára. 2009. július 1-től a Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Osztály is megkezdte működését. A Heim Pál Gyermekkórház területén 30 ágyas gyerekpszichiátriai egységet alakítottak ki, amely 2000 vége óta működik. De program kezdődött az addiktológiai problémákkal küzdő gyermekek és serdülők egészségügyi ellátását javító intézkedések előkészítésére is az Országos Addiktológiai Centrum koordinálásában. A program az addiktológiai ellátáson kívül a gyermekpszichiátriai fejlesztést kiemelten tartalmazza. Az Egészségügyi Minisztérium ellátás-szervezési szempontból a WHO javaslatát tekinti irányadónak, amely a nagy elmegyógyintézetek helyett lakosság közeli, az általános kórházakhoz integrált pszichiátriai osztályok kialakítását szorgalmazza, ezáltal kizárva a stigmatizáció lehetőségét.
 
A válaszok alapján úgy tűnik, mintha nem ugyanarról az intézményrendszerről beszélnénk, és valójában rendben menne a pszichiátriai ellátás. Az kétségtelen, hogy valami elkezdődött. Sok új és jó program indult, szervezési, koordinálási tennivalók és eredmények körvonalazódnak, pályázati lehetőségek nyílnak. Jobb későn, mint soha – tartja a magyar népi mondás. Ez esetben talán mégis jobb lett volna előbb.
 
Ha az OPNI bezárását megelőzte volna egy megfelelő szervezeti, szakmai előkészítés, a betegek és hozzátartozóik, a közvélemény hiteles tájékoztatása a sokféle szóbeszéd és találgatás helyett, akkor ma mindenki több türelemmel, nagyobb megértéssel fogadná ennek a rendkívül kiszolgáltatott, érzékeny, több figyelmet igénylő betegcsoport sorsának alakulását. Ha vizsgálatok, mentegetőzések és magyarázkodások helyett valóban az érdemi munkáé lesz a főszerep, akkor minden bizonnyal a gyakorlatban is érzik majd ennek hozadékát gyógyítók és gyógyulni vágyók.

 
Leopold Györgyi, MTI-Press
 
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés