A nők által alapított startupok jobban teljesítenek

A nők csak egyharmadát teszik ki a természettudományi, informatikai, mérnöki és matematikai diplomásoknak Európában, a startupoknak pedig mindössze 15,5%-ában vannak női alapítók.[1]  Ennek ellenére számos pozitív tendencia látszik, amelyet megünnepelhetünk a Nők és Lányok a Tudományban Nemzetközi Napján. Az egyik legfontosabb mérőszám azt mutatja, hogy a nők által alapított startupok jobban teljesítenek, mint a férfiak által indítottak. Az EIT Health számos közép-, kelet- és dél-európai női vállalkozó sikeréhez járult hozzá az egészségügyi és biotechnológiai ágazatban.

2015-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete a Nők és Lányok a Tudományban Nemzetközi Napjává nyilvánította február 11-ét, hogy növelje a nők részvételét a természettudományok, az informatika, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) területén. Az Európai Bizottság Women in Digital Scoreboard 2021 című kiadványa szerint a nők csak körülbelül egyharmadát teszik ki a STEM területeken végző diplomásoknak Európában. A nemek közötti szakadék a vállalkozói tevékenységet is érinti, mivel az EU-ban a start-upok közül mindössze 15,5%-a női alapítású.

Amellett, hogy a STEM-ben kisebb a női diplomások száma, a nőknek a cégfinanszírozás kapcsán is akadályokkal kell szembenézniük. Közép- és Kelet-Európában egy közelmúltbeli felmérés szerint a rendelkezésre álló tőkének mindössze 1%-át kapják meg a női alapítókkal rendelkező startupok és további 5%-át a vegyes alapítású csapatok. Az adatok azonban azt is mutatják, hogy a régióban a női alapítók jobban bánnak a befektetett összegekkel: 96%-kal több bevételt termelnek 1 eurónyi finanszírozásra vetítve, mint a csak férfiak által alapított startupok.

Az egészségügy ígéretes szakterület a női szakemberek számára

Európában az egészségügyi dolgozók túlnyomó többségét (70-80%) a nők teszik ki. A fejlett országok között pedig Közép-, Kelet- és Dél-Európában a legmagasabb a női orvosok aránya. A balti államokban, a visegrádi országokban, Szlovéniában és Portugáliában az orvosok többsége nő, meghaladva az OECD 49%-os átlagát. Bár a női orvosok szakmai tapasztalatai révén kézenfekvő lenne, hogy innovációt indítsanak el az egészségügyben, mégis kevesebb vállalkozást alapítanak, mint férfi kollégáik. A számtalan történelmi ok ellenére az utóbbi időben – több folyamat eredményeként – növekedésnek indult a női vállalkozók száma az egészségügyi területen.

„Három karakteres tendenciát figyelhetünk meg – mondja Tóth Mónika, az EIT Health InnoStars Regional Innovation Scheme (RIS) program igazgatója. – Először is, a női egészségügyi innovátorok egyre változatosabb szakterületekről érkeznek. A legtöbben természetesen tudományos, technológiai háttérrel rendelkeznek, sok nő közvetlenül a laboratóriumból érkezik, de vannak társadalomtudományi diplomások is. Az egészségügyi innovációban sokféle szerepkör létezik, és a nők gyorsan be tudnak kapcsolódni a folyamatokba. Másodszor, megfigyelhetjük, hogy egyre több startupot alapítanak és/vagy vezetnek nők. Harmadszor pedig párbeszéd van kibontakozóban a nők által vezetett startupok esélyegyenlőségének megteremtéséről, és a startup-ökoszisztémában azt a tendenciát látjuk, hogy a kockázatitőke-befektetők nyitottabbak rá, hogy nők által vezetett startupokba fektessenek.”

Az EIT Health számos programmal igyekszik helyzetbe hozni a női vállalkozókat. Az egyik egy öthetes női vállalkozói bootcamp, amely egy mentorhálózathoz kapcsolja a korai fázisban lévő, nők által vezetett vagy férfiakkal közösen irányított egészségügyi startupokat, hogy elősegítse és támogassa gyors növekedésüket. Az IESE Business School, a Pedro Nunes Intézet és a NUI Galway által támogatott kezdeményezés intenzív képzést és mentorálást nyújt, valamint hozzáférést biztosít az EIT Health hálózatához. Az EIT Health március 14-ig várja a jelentkezéseket a programra.

Látniuk kell a példaképeket, hogy maguk is sikeresek legyenek

"Mint minden más területen, az egészségügyi innováció területén is fontosak a példaképek. A női innovátorok sikertörténetének megismertetése nemcsak a saját környezetük szempontjából fontos, hanem szélesebb körű társadalmi hatást is gyakorolhat azzal, hogy növeli a nők részvételét a tudományos életben és az innovatív területeken" – hangsúlyozta Tóth Mónika. Az EIT Health számos olyan nőt támogatott és támogat, akik úttörő szerepet töltenek be az egészségügyi innovációban. 

• A fiatal portugál vállalkozónő, Joana Melo az EIT Health InnoStars több akcelerátorprogramjában is részt vett. Cége, a NU-RISE a sugárdózis pontos meghatározásával és célzásával segít az orvosoknak abban, hogy még biztonságosabb és pontosabb sugárkezelést végezhessenek.
• Honfitársa, Joana Paiva a portói székhelyű vállalat, az iLof technológiai igazgatója és társalapítója. A vállalat a biofotonika és a mesterséges intelligencia felhasználásával fejleszt non-invazív megoldást az Alzheimer-kóros betegek klinikai vizsgálatokhoz történő szűrésére. Joana 2020-ban bekerült a harminc év alatti tehetségeket bemutató Forbes 30 Under 30 Europe listájára a tudomány és egészségügy kategóriában, és jelölték az EIT Woman Awards-ra is.
• Lengyelországban a Forbes magazin által a 100 legbefolyásosabb nő listáján szerepel Magdalena Jander, az UVera vezérigazgatója és társalapítója, az EIT Health Catapult és InnoStars Awards startup versenyek győztese. Az UVera egészséges és környezetbarát, az UV-sugárzás teljes spektrumával szemben védelmet nyújtó anyagok új generációját fejleszti. Csapatával együtt Jander a fenntartható termelésre törekszik, miközben hozzájárul a körforgásos gazdasághoz is.

„Célunk, hogy egy rendkívül hatékony és 100%-ban környezetbarát anyagot állítsunk elő. Azon túl, hogy nem károsítaná a korallzátonyokat vagy a tengeri élővilágot, a gyártási folyamat is fenntartható: több tonna szén-dioxidot használ fel, miközben melléktermékként több tonna oxigén és termékeny biomassza képződik” – magyarázza Magdalena Jander. Hozzáteszi: ha azt akarjuk, hogy több lány foglalkozzon STEM-tárgyakkal, akkor már nagyon korán meg kell változtatni az oktatási rendszert, és olyan kritikai gondolkodási készségeket kell kialakítani, amelyek felkelthetik a lányok figyelmét az általános és középiskolákban. „Az a kulcs, hogy a megfelelő pillanatban ültessük el a bogarat a fülükben” – állítja.

A Microsoft által 12 európai országban 11 500 fiatal nő körében végzett felmérés szerint a 11-12 éves lányok ugyanúgy érdeklődnek a STEM-tárgyak iránt, mint a fiúk. Amint azonban 15-16 évesek lesznek, az érdeklődésük visszaesik. Ebben a korban az OECD szerint a lányoknak csak 5%-a mondja azt, hogy számítástechnikai vagy mérnöki karrier érdekli, szemben a fiúk 18%-ával. A Microsoft felméréséből az is kiderül, hogy a női példaképek, valamint a gyakorlatias példák és a – tantermi vagy tanórán kívüli keretek között – saját kezűleg végzett tudományos kísérletek keltik fel leginkább a lányok érdeklődését a tudományos pályák iránt.

A fenntarthatóság a női alapítók számára is előtérbe kerül

Nem az UVera az egyetlen vállalat, amely a fenntarthatóságot prioritásként kezeli. Egy női alapítású litván startup, a CasZyme olyan eszközöket fejleszt, amelyek a CRISPR (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats), az úgynevezett „genetikai olló” technológia alkalmazási lehetőségeit bővítik a génszerkesztéssel kapcsolatos kutatásban és fejlesztésben. A CRISPR-t az egészségügyben, a genetikai betegségek és a rák különböző formái elleni küzdelemben már aktívan felhasználják, valamint felgyorsítja a Covid-19 tesztelését is. A módszer azonban az éghajlatváltozás elleni harcban is jelentős szerepet játszhat, mivel célja, hogy a helyi közösségek minden éghajlaton elegendő élelmiszert termelhessenek, és ezáltal csökkenjen a szállítással kapcsolatos környezeti terhelés költsége.

Monika Paule, aki társadalomtudományokból doktorált, és jelentős tapasztalata van a biotechnológiai és high-tech üzletfejlesztés és technológia transzfer területén is, úgy gondolja, hogy „meg kell változtatnunk a biotechnológiai ipart, hogy mindkét nem számára vonzó legyen”.

Ennek egyik oka talán az lehet, hogy a biotechnológiai iparban dolgozó nők nyitottabbak a legújabb környezetvédelmi innovációk iránt. Egy OECD-felmérés rávilágít, hogy a nők világszerte fogékonyabbak az ökológiai szempontokra, nagyobb valószínűséggel hasznosítják a hulladékot, többször vásárolnak bio- és öko termékeket, jobban takarékoskodnak a vízzel és az energiával, továbbá nyitottabbak az energiatakarékos közlekedési eszközök használatára. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben több női feltaláló foglalkozzon fenntarthatóságra fókuszáló ötletek piacra vitelével.