hirdetés
2019. június. 19., szerda - Gyárfás.
hirdetés

 

A migrén pusztító hatása

A tanulás korlátait és a fejfájás okozta károkat mutatták ki az SZTE Élettani Intézetének kutatói, derül ki az egyetem honlapján megjelent interjúból.

hirdetés

A tanulási képesség életkortól, míg a felidézés és az alkalmazás képessége egyéni adottságtól függ – állapították meg a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő SZTE ÁOK Élettani Intézet Szenzomotoros Kutató Laboratóriumának munkatársai. A csoport vezetőjével, Nagy Attila egyetemi docenssel beszélgetve azt is megtudták: a migrén a kognitív képességeket is jelentősen rontó változást okoz az agyban.

Tehát vizsgálódásuk célja az volt, hogy az állatkísérletekből ismert struktúrákhoz milyen gondolkodást igénylő, azaz kognitív folyamatok kapcsolhatóak az emberi agyban. Hány embert vizsgáltak az amerikaiból magyarított módszerükkel?

– Az egészséges emberekből álló mintánk, amiből a migrénes betegekhez is válogattuk a korban, nemben és iskolai végzettségben illesztett kontrolcsoportot igen nagy: több mint háromszáz személyt érintett, ráadásul széles életkor tartományban: 4-től 70 éves korig. A migrénes csoport jóval kisebb, mintegy 40 személyből állt.

A fejfájáskutatás vezető lapjában, a Cephalalgiában megjelent közleményük szerint hogyan befolyásolja a migrén a kognitív, azaz a megismerő funkciókat?

– Összehasonlítottuk mind a tanulás, mind a felidézés, mind a generalizáció képességét. A migrénnel kapcsolatosan ismert adat, hogy a hippokampusz erősen károsodik a kóros fejfájós pácienseknél. Tanulmányunk legértékesebb része az, hogy nekünk sikerült először kimutatnunk, hogy a migrén során a törzsdúcok rendszeréhez kapcsolódó funkcionális változások is történnek. Megállapítottuk: a régóta migrénes páciens az egyszerű tanulási folyamatban is gyengébben teljesít. Ennek oka lehet, hogy a migrén hatására visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el az agyban, bizonyos idegpályák tönkremehetnek. Eredményeink összecsengenek más kutatócsoportok eredményeivel. Képalkotó eljárásokkal végzett elemzéseik szerint a migrénes betegeknél a „hippokampusz – agykéreg és a – törzsdúc-agykéreg” összeköttetések jelentősen redukálódnak: az agy fehérállománya „összemegy”, ami előre vetíti az érintett páciens agyműködésében az általunk kimutatott funkcionális probléma kialakulását.

Hogyan folytatják kutatásaikat?

– A humán kutatásaink lehetséges folytatása azon is múlik, hogy – mivel a NAP projektünk idén év végével lejár – tudunk-e pályázati pénzt szerezni az elkövetkező évekre. Mivel nem teljesen egyértelmű, hogy a migrén, illetve az alkalmazott terápia mennyiben járul hozzá a kognitív funkciók romlásához, a migrén különböző gyógyszeres kezeléseinek vizsgálata irányába folytatnunk kell megkezdett kutatásinkat. Emellett migrénes gyerekek bevonását is tervezzük a vizsgálatainkba. A törzsdúcokat is érintő pszichiátriai betegségek felé ugyancsak tervezünk nyitni. A kényszerbetegséggel, a kiszámíthatatlanul viselkedő borderline személyiségzavarral küzdőkkel és a Tourette-szindrómás betegekkel is szeretnénk bővíteni a kutatási palettánkat. E vonalon egy országos gyerekpszichiátriai központtal indítunk el közös vizsgálat-sorozatot.

A teljes interjút itt olvashatja.

(forrás: Szegedi Tudományegyetem)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink