hirdetés
2020. október. 28., szerda - Simon, Szimonetta.
hirdetés

 

A klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek

A napi középhőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése 6 százalékkal növeli az összes halálozás és 10 százalékkal keringési rendszer betegségeinek kockázatát, írja a Napi.hu.

Egyes társadalmi csoportok, demográfiai és/vagy társadalmi helyzetükből adódóan az átlagnál nagyobb mértékben veszélyeztetettek, sérülékenyek. Ebbe a csoportba tartoznak többek között az 5 évesnél fiatalabbak, illetve a 60 évesnél idősebbek, a krónikus betegek, a komplex módon hátrányos helyzetűek és a szabadban dolgozók is.

Vannak szélsőségesen kitett országrészek is, amelyek vagy nagyobb mértékben elszenvedői a szélsőséges időjárási körülményeknek, illetve érzékenyebben reagálnak a társadalmi hatásokra, vagy pedig gyengébb alkalmazkodóképességük miatt sérülékenyebbek. Ezek a sérülékeny területek földrajzilag jól körülhatárolhatóak – állapítja meg a KSH három kutatója, Uzzoli Annamária, Szilágyi Dániel és Bán Attila "Az éghajlatváltozás egészségkockázatai és népegészségügyi következményei – A hőhullámokkal szembeni sérülékenység területi különbségei" című tanulmányban. A Területi Statisztika című folyóiratban publikált kutatásban arra figyelmeztetnek, hogy a hőhullámok népegészségügyi következményeinek kezelését a jövőben a kiemelt stratégiai feladatok közé kell emelni, írja a Napi.hu.

Tumisu képe a Pixabay-en
Tumisu képe a Pixabay-en

Elsősorban a Dél-Alföld és a Dél- Dunántúl déli összefüggő területein, illetve az Alföld egyéb szigetszerű foltjain vezethetnek a jövőben súlyos népegészségügyi helyzethez a gyakoribbá váló hőhullámok. A hőhullámos napok gyakorisága 2021-2050 között az ország egész területén 20-70 százalékkal növekedhet. A globális prognózis Európa és egyes nagyrégióinak a hőhullámokkal szembeni különös veszélyeztetettségével számol. A feltételezés szerint globálisan a középhőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedése átlagosan 2-10 nappal is növelheti a hőhullámos napok számát. Ugyanakkor Európa középső nagyrégiójában - ahová Magyarország is tartozik - 2050-ig akár 30 nappal is emelkedhet az ilyen napok száma - idézik egy korábbi kutatás számait a tanulmány szerzői.

A hőhullámok bizonyítottan hőstresszt okoznak, a keringési rendszeri megbetegedések gyakoribbá válásával és többlethalálozással járnak együtt. Magyarországon az 1990-es évek eleje óta egyre gyakrabban előforduló hőhullámok közül a legjelentősebbek 12-52 százalékkal növelték a többlethalálozás mértékét. 
A 2007-es intenzív hőhullám például becslések szerint 800-1000 többlethalálozással járt országszerte.

A következmények számokban:

  • A napi középhőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése 6 százalékkal növeli az összes halálozás és 10 százalékkal keringési rendszer betegségeinek kockázatát.
  • A napi középhőmérséklet 10 Celsius fokos emelkedése 6 százalékkal növeli nyáron a szív- és érrendszeri betegségek miatti mentőhívások kockázatát a középkorú korcsoportban és a teljes lakosságban, - minden korcsoportban körülbelül 30 százalékkal növekszik a rosszullétek kockázata, minden korcsoportban növeli a balesetek relatív kockázatát, az 5-9 évesek között 40, a 25 évesnél idősebbek között 17 százalékkal.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség nagymértékben függ az egyéni elhárítási lehetőségektől (például nyári utazás, légkondicionáló beszerelése, kiköltözés a városból), amelyek jelentősen összefüggnek adott térség társadalmi-gazdasági fejlettségével és a helyi lakosság életminőségével. A kutatók ebből kiindulva két komplex mutató - társadalmi-gazdasági fejlettség, humán fejlettségi mutató (HDI) - átlagolásával határozták meg az alkalmazkodóképességet.

A hőhullám és a hőségriasztás alapját képező 25 Celsius-fokos napi középhőmérsékletű  vagy annál melegebb napok száma 1971-1980 és 2001-2010 között  számottevően nőtt Magyarországon, ugyanakkor a növekedésben jelentősek a területi különbségek. A hőségriasztás első fokozatába tartozó napok száma elsősorban a Dél- Alföldön növekedett: egyrészt a Duna vonalában, Bács-Kiskun megyében, másrészt a Kőrös-Maros közelében, főként Békés megye járásaiban, kisebb részt Csongrád megye járásaiban. Ezeken a területeken több mint 110 nappal emelkedett a 25 Celsius-foknál magasabb középhőmérsékletű napok száma. A síkvidéki területek mellett Budapesten gyarapodott számottevően a hőhullámos napok száma.

(forrás: Napi.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink