2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

A karanténfáradtság valós veszély

A Magyar Nemzet V. Komlósi Annamáriával, a Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) Katasztrófapszichológiai Szekciójának elnökével, az ELTE címzetes egyetemi tanárával beszélgetett a kararanténfáradtságról.

Amikor egy rendkívüli helyzet hetekre vagy akár hónapokra is kizökkent minket a megszokott életünkből, az mindannyiunktól különleges alkalmazkodást kíván meg. Hivatalosan a világjárványt is a katasztrófák közé sorolják, mert nagyon sok embert érint egészségi, gazdasági, stb. vonatkozásban olyan mértékben, hogy a helyzet kezelése különleges intézkedéseket kíván meg – kezdi. V. Komlósi Annamária. A helyzet mégis speciális, hiszen egy földrengéshez vagy áradáshoz képest a pandémia esetében láthatatlan ellenséggel állunk szemben, amiről ráadásul – bár egyre többet – összességében még mindig nagyon keveset tudunk igazán pontosan.

A világjárvány az egész világ életét felforgatja. Rengeteg szempontból nem folytathatjuk a megszokott életünket, nem mozoghatunk szabadon, elszigetelődnünk, és még a bizonytalanság is óriási, hiszen senki sem tudja, meddig fog mindez tartani – sorolja a katasztrófapszichológus, mennyiféle stressz-forrással is kell most számolnunk. Mindezek pedig, mondja, számos negatív érzelmet válthatnak ki, frusztráltságot, félelmet, szorongást, dühöt, agressziót, vagy vissza-visszatérő negatív gondolatokat, depressziót.

A katasztrófahelyzetek első időszakában, amikor hirtelen fenyegetve érezzük az életünket és elveszítjük a kontrollt az életünk felett, jellemzően érzelmileg és nem racionálisan reagálunk. Ilyenkor csökken az emberek tudatossági szintje és önkontrollja. A viselkedés regresszívvé válik, és megfontolatlanabbul, gyakran indulati szinten reagálunk sok mindenre – magyarázza V. Komlósi Annamária.

Ha a veszélyhelyzet nagyon elhúzódik, a józan, tudatos énünk később sincs könnyű helyzetben, hiszen a megszokott életrend felbomlása önmagában is frusztráló, de a hetek múlásával a hosszan tartó – ráadásul kényszerű – összezártság tovább növeli a stresszt. Azokban a családokban, ahol eddig is nehezen éltek, vagy nem igazán volt jó a viszony a családtagok között, ott ez a frusztráció akár családon belüli erőszakig is fajulhat. Az egyedülállóknál pedig a magány, a fokozott izoláltság érzése mellett akár a halálfélelem is megjelenhet.

Ott van a háttérben az is, hogy egyszerűen hozzászokunk a helyzethez, már nem okoz olyan mértékű szorongást. Mint mondja, szakemberként ezért is zavarja, hogy mindenhonnan csak a járványról hallani, mert aki szorongó, annál ez egészen a testi tünetekig felerősítheti az aggodalmakat, míg másokat szinte szó szerint immunissá tesz, csak nem a vírusra, hanem arra, hogy komolyan vegyék a figyelmeztetéseket.

A teljes cikk a Magyar Nemzet oldalán

(A koronavírus járvány pszichológiai vonatkozásairól részletes információkat közöl és konkrét segítséget is ad V. Komlósi Annamária a Magyar Pszichológiai Társaság honlapján.)

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés