2021. április. 18., vasárnap - Andrea, Ilma.

A járványmatematika tavasszal sem tévedett

Nem várhatunk arra, hogy a lakosság fele átessen a fertőzésen – mondta a Magyar Hírlapnak Simon Péter egyetemi tanár, az MTA doktora.

hirdetés

– Mennyire képes a matematika modellezni bármilyen járványt?

– Nagyjából a huszadik század elején alkották meg azokat a képleteket, amelyek segítenek lefordítani egy-egy pandémiát a számok nyelvére. A módszer gyökere könnyen megérthető. A korabeli kutatók úgy vélték, hogy a járvány szempontjából az embereket néhány csoportra lehet osztani. A legegyszerűbb az egészséges és beteg kategória volt, aztán tovább finomítva a kérdést mások mellett képbe jöttek a tünetmentesek, a vírushordozók, a már meggyógyultak és a potenciális veszélyeztetettek is. Természetesen minél több az alapeset, annál hosszabbak és bonyolultabbak a képletek.

(...)

– A járvány kitörésekor írt képletek mennyire bizonyultak pontosnak?

– Bár kétségtelenül akadtak eltérések, de összességében a trendek egy irányba mutattak. Ami például már tavasszal látszott, az az őszi, azaz a jelenlegi helyzet.

– Nem utólagos okoskodás mindez?

– Nem, hanem tény. Ugyanis a tavasszal alkotott korai matematikai modellek már világosan jelezték, mi következhet ősszel.

– Napi ötezer fertőzött? Vagy ennél is több?

– Ne a konkrét számokat, hanem a trendeket nézzük! Mint említettem, a modellek seregnyi változóval bírnak, épp ezért eltérő szaldókat adhatnak. Bármilyen borzasztó is kimondani, a járványtani matematikában egy-, két-, háromezer ide vagy oda benne van a hibahatárban, azaz a pakliban. Ám mielőtt valaki érzéketlenséggel vádolna engem – vagy a matematikát –, leszögezem, hogy minden emberi életet értéknek tekintek. Ettől függetlenül a képletek csak ilyen szórásokkal működnek, így képesek jelezni a főbb irányokat.

(...)

– Mi vár ránk?

– Erre a kérdésre nehéz felelni. Lehet harmadik és sokadik hullám. Egészen addig, amíg az emberek bő fele nem esik-esett át a betegségen, ez itt lesz a nyakunkon.

– Mit mond a matematika, mikor történhet ez meg?

– Sok idő múlva. A nyári reprezentatív felmérés szerint az emberek kevesebb mint egy százaléka esett át rajta májusra. Most durván félmillió lehet a valós szám – ez kicsit több, mint öt százalék. Jó észben tartani, hogy az ötvenszázalékos arányt az influenza sem volt eddig képes soha felmutatni! Ezért kell az oltás.

– Rengeteg ember úgy véli, a tudósok farkast kiabálnak, miközben a rém csak egy nyeszlett róka. Hiszen tavasszal sem történt idehaza katasztrófa…

– Tavasszal és nyáron, de még ma is sokan a szemünkre vetették és vetik, hogy nagy bajt ígértünk, de ez nem következett be. Erre azt lehet mondani, amit Babits Mihály a Jónás könyvében írt meg. A próféta elmegy Ninivébe azzal az üzenettel, hogy az emberek változzanak meg. A nép követi a tanácsot – mire Jónás elkezdi tépni a haját, hogy őt akkor miért küldték oda, miközben nem következett be a csapás. A tudomány nem tévedett, hanem a reális veszély előre jelzésével azt akarta elérni, hogy az emberek vigyázzanak, legyenek óvatosak, így az előre jelzett csapás súlya mérsékelhető. Most ismét ez a dolgunk.

A teljes interjút a Magyar Hírlap közli.

(forrás: Magyar Hírlap)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!