hirdetés
2019. szeptember. 16., hétfő - Edit.
hirdetés

 

A hepatitis B vírus mint szimbionta

Radikális következtetésre jutottak egy, a Nature Communications-ben megjelent tanulmány szerzői: ha a magzat hepatitis B vírus fertőzésnek van kitéve, immunrendszere jobban fejlődik, aminek következtében a csecsemő jobban ellen tud állni a bakteriális fertőzéseknek.

hirdetés

A krónikus HBV-infekciók zömét Ázsiában az anyától szerzett vírus eredményezi. Bár a HBV az élet későbbi szakaszában betegséget okoz, az élet korai szakaszában hasznos lehet, írja a szingapúri kutatók tanulmánya (Michelle Hong és munkatársai: Trained immunity in newborn infants of HBV-infected mothers. A kutatók HBV-pozitív anyáktól született gyermekek köldökzsinórvéréből származó immunsejteket tanulmányoztak, és felfedezték, hogy mind a veleszületett, mind az adaptív immunrendszer sejtjei aktiváltabb és érettebb állapotban vannak, és jobban reagálnak a bakteriális kihívásokra.

Az „edzett immunrendszer” (trained immunity) névre hallgató jelenséget 2011-ben írták le Mihai G. Netea és munkatársai (Trained Immunity: A Memory for Innate Host Defense), és arra hívják fel a figyelmet, hogy korábbi elképzeléseinkkel szemben nemcsak az adaptív, de a veleszületett, innát immunrendszerben is felépül egyfajta memória a szervezetbe jutó fertőző ágensekkel kapcsolatban. Mint Netea és munkatársai kifejtik: az edzett immunrendszer működési mechanizmusainak megértése forradalmasítani fogja a szervtranszplantációval kapcsolatos tudásunkat is, és újfajta oltások és immunterápiák kifejlesztéséhez fog vezetni. A jelenséget azóta többen kimutatták, így fény derült pl. arra is, hogy az élő kórokozókat tartalmazó vakcináknak is van ilyen nemspecifikus immunmodulációs hatása (C.S. Benn és munkatársai: A small jab—a big effect: nonspecific immunomodulation by vaccines).

Mint Michelle Hong és munkatársai írják az új Nature Communications-tanulmányban, mind ez ideig viszont senki sem mutatta ki azt, hogy újszülötteknél természetes fertőződés hatására is bekövetkezik a veleszületett immunrendszer tanulása, kialakul a trained immunity jelensége. A szingapúri kutatók most kimutatták, hogy az in utero HBV-expozíció következtében gyorsul az innát immunsejtek érése és a Th1 sejtek fejlődése is fokozódik. A HBV-expozíciónak kitett újszülöttek immunrendszerében további változások is bekövetkeztek, így pl. több IL-12p40-et, és kevesebb pro-inflammatorikus citokint (IL-6, 8, 10 és TNF-a) lehetett kimutatni köldökzsinórvérükben.

Mint a kutatók kifejtik: az in utero HBV-expozíciónak kitett újszülöttek immunrendszerének komplex változása érettebb immunrendszer kialakulását eredményezi, ami jobban fel tudja venni a harcot az egyéb pathogénekkel szemben.

Korábbi epidemiológiai, klinikai és experimentális bizonyítékok alapján már megkérdőjeleződött a HBV-infekció kapcsán kialakuló immunológiai tolerancia koncepciója, teszik hozzá a kutatók, akiknek vizsgálata nyomán most kiderült, hogy a hepatitis B vírus nem az éretlen immunrendszer hibáit kiaknázva hoz létre krónikus fertőzést, hanem serkenti az immunrendszer érését.

Az immunrendszer erőteljesebb érését mutató bizonyítékok ellenére a HBV-exponált újszülöttek vérében HBV-specifikus T-sejtválaszt nem lehetett kimutatni, ebből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy elképzelhető egy olyan forgatókönyv, miszerint a HBV és az ember az evolúció során speciális szimbiotikus viszonyba került, aminek eredményeképp az emberben nem alakulnak ki HBV-specifikus T-sejtek (és ez krónikus HBV-fertőzésre hajlamosít), azonban az edzett immunrendszer kialakulása és a proinflammatorikus folyamatok gátlása csökkent mortalitást eredményezhet. (Míg a HBV-specifikus T-sejtválasz nem alakul ki az újszülöttekben, más vírusokra, így humán citomegalovírus- vagy HIV-fertőzésre specifikus T-sejtek termelésével reagál a szervezet.)

A kutatók felhívják a figyelmet tanulmányuk korlátaira is, így pl. arra, hogy mivel a HBV-expozíciónak kitett újszülötteket a születésüket követő 24 órán belül be kell oltani és kezelni kell, nem állt módjukban megfigyelni a perzisztens HBV-fertőzés kialakulásának következményeit. Mint írják, elképzelhető, hogy a krónikus HBV-infekció kialakulása kapcsán az egyéb pathogének erőteljesebb és hosszabb ideig tartó Th1-választ váltottak volna ki.

A kutatók azt is kifejtik, hogy minden valószínűség szerint az újszülöttek HBV-infekciója nem direkt módon eredményezi az edzett immunrendszer kialakulását, hanem a HBV-expozíciónak kitett újszülöttek szervezetében kialakuló citokin-környezet vezet a Th1-sejtek és az immunrendszer éréséhez, mivel ha a köldökzsinórvérből nyert sejteket in vitro inkubáljuk ezekkel a citokinekkel, akkor is beindul azok érése. A kutatók elképzelése szerint tehát az immunsejtek epigenetikusan mediált újraprogramozása következik be, aminek bizonyítása azonban további vizsgálatokat igényel.

Végezetül a tanulmány leszögezi: a HBV és az ember között kialakuló feltételezett szimbiózishoz hasonlót már megfigyeltek egér és a perzisztensen fennáló Herpes simplex vírus infekció esetén (Barton, E. S. et al. Herpesvirus latency confers symbiotic protection from bacterial infection. Nature), a szimbiotikus ember–vírus interakció továbbá arra is magyarázattal szolgálna, hogy miért tud olyan hatékonyan életben maradni a hepatitis B vírus felbukkanása óta az emberiség jelentős részében.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink