hirdetés
2020. szeptember. 29., kedd - Mihály.
hirdetés

 

Tudomány

A férfiak is fertőznek a méhnyakrák vírusával

A magyar nők közel negyede fertőzött az úgynevezett HPV-vel, a vírushordozó férfiak számáról pedig becslések sincsenek. Ennek egyik törzse felelős a méhnyakrák kialakulásáért.
hirdetés
Bár a fertőzés ellen van védőoltás, a szakértők szerint ez nem minden típusra hatásos, ráadásul a rendszeres szűrésre továbbra is szükség van. Más vélekedések szerint a vakcina többet árt, mint használ. 

A HPV (azaz a humán papillomavírus) az elmúlt években robbant be a köztudatba, és elsősorban a méhnyakrák kialakulásáért tartják felelősnek. Bár kifejlesztettek egy védőoltást ám mivel viszonylag új felfedezésről van szó, a mai napig sokan vitatják a hatékonyságát, és a veszélyekre hívják fel a figyelmet.
 
A HPV-vírus DNS-ből épül fel. Nem egyetlen kórokozóról van szó, hanem vírusok egész családjáról, amelyek hámszövettel rendelkező szerveket támadnak meg. Napjainkig nagyjából 100 alaptípusát különböztették meg, amelyek különböző rizikófaktorral rendelkeznek. 10–15 olyan típus van, amely daganatkeltő hatású. A kevésbé veszélyesek „csupán” szemölcsök kialakulásával járnak a nemi szerveken, ám ezek könnyen eltávolíthatóak. A nagyobb rizikófaktorral rendelkezők közül kiemelendő a 16-os és a 18-as típus, amelyek a méhnyakrák-megbetegedések több mint 70 százalékáért felelősek. 
 
A szakértők elmondták: a HPV-fertőzéses esetek 90 százalékában az immunrendszer automatikusan legyőzi a vírust, csak a betegek 5–10 százalékánál alakul ki tartós fertőzöttség, ami egyrészt a nemi szervi szemölcsök megjelenésével jár, másrészt hosszú távon rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet. A vírus elsősorban nemi úton terjed, de mivel a hámszövetet érintő betegségről van szó, ezért a fertőzött területtel való érintkezés során is elkaphatjuk a HPV-t.
 
Az évenkénti szűrés elengedhetetlen
A nőgyógyászati szűrés e betegség esetében is kiemelkedően fontos, ugyanis csak a kevésbé veszélyes fertőzöttségnek vannak tünetei (szemölcsök). A komolyabb rizikófaktorral járó megbetegedésnek semmilyen jele nincs, így csak a szűrés során derülhet fény a betegségre. Ráadásul, mivel a HPV esetében mindig fennáll az újrafertőződés veszélye, akkor is nagyon fontos az évenkénti citológiai vizsgálat, ha már egyszer átestünk a betegségen.
 
A közhiedelemmel ellentétben a HPV-fertőzöttség nem vezet egyenes úton a méhnyak rákos megbetegedéséhez, csak abban az esetben, ha az immunrendszer nem képes legyőzni a vírust. Ez az évenkénti szűréssel elkerülhető, illetve ha mégis megtörténne a baj, akkor gyors beavatkozással életet lehet menteni.
 
Magyarországon a nők 20–25 százaléka fertőzött HPV-vel, a férfiak számáról nem lehet pontos adatokat tudni, mert az ő esetükben van ugyan szűrés, de nagyon ritkán alkalmazzák. Náluk a vírus következményekkel nem jár, ám folyamatosan újra tudják fertőzni partnereiket. A betegek számának növekedéséről eltérő információk vannak, ugyanis a megváltozott szexuális szokások egyértelműen elősegítik a vírus terjedését. A védőoltás egyre szélesebb körű alkalmazásával ennek gátat lehet szabni.
 
Nőgyógyászok az oltás mellett
Magyarországon 2006 decembere óta elérhető a HPV elleni oltóanyag a gyógyszertárakban. Az fn.hu által megkérdezett mindhárom szakember egyértelműen javasolja a védőoltást. Koiss Róbert nőgyógyász-onkológus, HPV-szakértő úgy gondolja, hogy az oltás az egyetlen lehetséges út a vírusfertőzés megakadályozására. A 4 komponensű oltás beadatása mellett van Szőnyi György szülész-nőgyógyász is. 
 
Rajnavölgyi Éva immunológus, a debreceni Immunológiai Intézet vezetője szerint is indokolt a védőoltás, de ezt kiegészíti azzal, hogy elsősorban a 12 és 16 év közti lányoknak ajánlja, akik még nem élnek szexuális életet, illetve a 28 éves kor alatti fiatal nőknek. Ők így olyan immunológiai védettségre tudnak szert tenni, ami megakadályozza a vírus belépését: a vírust már hordozó nők esetében az oltóanyag már nem hatásos. A doktornő felhívja a figyelmet arra is, hogy a vakcina nem minden esetben vált ki megfelelő hatású immunválaszt.
 
Attól ugyanis, hogy valaki már megkapta a védőoltást, ugyanúgy elengedhetetlen az évenkénti nőgyógyászati szűrés, mivel – mint azt Koiss Róbert kifejtette –, az oltás csak a két legmagasabb kockázattal rendelkező HPV-törzzsel szemben ad 100 százalékos védelmet. Ezek a méhnyak rákos megbetegedéseinek 72 százalékáért felelősek, a többi miatt így továbbra is javasolt a rendszeres szűrés.
 
Szőnyi György arra is felhívja a figyelmet, hogy a nőgyógyászati szűrés szélesebb körű, és nem csak a méhnyakrák megelőzésére szolgál, így az oltás beadatása után is szükséges. Azt, hogy a védőoltás mennyi időre szól, tehát hogy szükséges-e megújítani, még nem lehet tudni, de a kutatások már folyamatban vannak.
 
Vannak akik ellenzik az oltást
Megkérdezett szakértőinkkel ellentétben nem mindenki gondolja úgy, hogy a védőoltás beadása indokolt lenne, mi több, kifejezetten ellenzik, (feltételezett) súlyos mellékhatásai miatt. Világszerte többen okolják néhány halálesetért, illetve bénulásért a hatóanyagot. Bár bizonyítani egyetlen esetben sem lehetett, hogy tényleg a vakcina okozta-e az eseteket, de a gyanú továbbra is fennáll. 
 
Az ellenzők emellett azt is felhozzák, hogy miután egyre több nő vesz részt rendszeres nőgyógyászati szűrésen, egyre csökken az esélye annak, hogy valaki méhnyakrákban haljon meg, mivel időben észre lehet venni a kóros elváltozásokat, így felesleges „kockáztatni” a védőoltást. Az oltást ellenzők közül sokan úgy vélik, hogy a tömeges és ingyenes beoltatás, amelyeket fiatal lányokon végeznek, igazából még a kísérletezési szakaszhoz tartozik.
 
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink