hirdetés
2022. július. 02., szombat - Ottó.
hirdetés

 

A Facebook-aktivitásból következtetni lehet a lelki egészségre

Egy médiapszichológiai kutatás szerint a Facebook-profil nézegetésének van jó és rossz oldala is. A jó hír, hogy erősíti az önbecsülést, a rossz hír viszont, hogy rombolja a motivációt is egyben.

A Facebook-profil alapjában véve ideális eszköz annak kialakítására, hogy miként lássanak bennünket barátaink és családtagjaink. A közösségi oldal használata és a profiloldal felkeresése erősítheti az önbizalmat és önbecsülést, de ugyanakkor csökken a motiváció is arra, hogy egyszerű feladatokban megfelelően teljesítsünk – állapítják meg a Media Psychology című lapban közzétett tanulmány szerzői. A vizsgálat az egyik első azok közül, melyek pszichológiai kutatási módszerekkel elemzik, hogy van-e valamilyen lelki hatása az online közösségi jelenlétnek. A vizsgálatban az Implicit Asszociációs Tesztet (IAT, Implicit Association Test) használták, melyben a résztvevőknek olyan szavakhoz kellett pozitív vagy negatív jelzőket társítani, mint „én”, „nekem” és „magam”. A vizsgálat azt jelezte, hogy saját Facebook-profiljuk megtekintése után mindössze öt perccel a vizsgálati alanyok az önbecsülésük erősödését élték meg. „Aki jól áll önbecsülés dolgában, az nagyon rövid idő alatt pozitív előjelű szavakat képes társítani önnön személyéhez, miközben több időre van szüksége ahhoz, hogy negatív értelmű kifejezéseket asszociáljon önmagához. Ha viszont valakinek gyenge lábakon áll az önbecsülése, akkor éppen fordított a helyzet. A mi kultúránk kitüntetetten díjazza a szilárd önbecsülést, ennek megfelelően az emberek hajlamosak arra, hogy az önbevalláson alapuló kérdőíveken a ténylegesnél magasabbnak tüntessék fel önbecsülésük szintjét. Az IAT alkalmas az ilyen természetű torzítások kiküszöbölésére” – magyarázza Catalina Toma kommunikációtudományi kutató.

Befolyásolja-e viselkedésünket saját Facebook-profilunk megtekintése?” A kutatók választ kerestek erre a kérdésre is. Ehhez a résztvevőknek sorozatos kivonási feladatokat kellett elvégezniük, azaz egy nagy számból hetesével kellett visszafelé számolniuk. A visszaszámlálás gyorsasága és pontossága alapján a kutatók következtetéseket tudtak levonni arra nézve, hogy a vizsgálati alany mennyire motivált az egyszerű feladatok végrehajtására. A munkacsoport tagjai kíváncsiak voltak arra, van-e „valamilyen további járulékos pszichológiai hatása az önbecsülést növelő Facebook-profil megnézésének”. Azok a résztvevők, akik a teszt előtt megnézhették saját Facebook-profiljukat, kevesebb kérdésre válaszoltak, mint a kontrollcsoport tagjai, akiknek erre nem volt módjuk. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a közösségi oldalon töltött idő olyan általános elégedettségérzéssel tölt el, hogy nincs többletmotiváció arra, hogy azzal próbáljunk javítani önbecsülésünkön, hogy erőfeszítéseket teszünk egy feladat sikeres végrehajtására. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy következtetéseik megerősítésére további vizsgálatok szükségesek.

„A vizsgálat azt jelezte, hogy a saját Facebook-oldal megnézése csökkentette a motivációt egy egyszerű elméleti feladat sikeres elvégzésére. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a közösségi oldal használata például negatívan befolyásolná a diákok iskolai teljesítményét. További kutatások során keressük a választ azokra a kérdésekre, hogy például milyen pszichológiai hatása van, ha megnézzük mások Facebook-profilját vagy elolvassuk az üzenőfalon megjelenő eseményeket.”

Korábban is több kutatás foglalkozott a közösségi oldalakkal. Az edinburghi egyetem kutatói például kimutatták, hogy minél nagyobb ismeretségi körrel rendelkezik valaki a Facebookon, annál nagyobb lelki stresszt kelt benne az oldal meglátogatása. A Journal of Consumer Research című lapban korábban közzétett adatok – a mostani vizsgálattal jórészt egybecsengve – azt jelezték, hogy a közösségi média használata pozitívan befolyásolhatja az önbecsülést és általános lelki jólétet. Ugyanakkor azt is igazolták, hogy az önbecsülés erősödése nem megfelelő viselkedésmintákhoz vezethet. A Psychological Report cikke szerint a szorongó, szociális bizonytalanságérzéssel küzdő személyek nagyobb mértékben használják a Facebookot, mint azok, akik szociális kapcsolatai szilárdabbak. A Psychiatry Research című lapban nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint a Facebook-aktivitás mértékéből következtetni lehet a lelki egészségre, és e paraméter a terapeuták és a pszichológusok számára is fontos indikátor lehet.

dr. simonfalvi ildikó
a szerző cikkei

(forrás: Media Psychology, Journal of Consumer Research, Psychological Report, Psychiatry Research, Medical News Today)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink