hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.

"A kiszabadult szellemet már nem lehet visszagyömöszölni a palackba"

Elszabadult a járvány, amelyet csak fokoznak a koronavírusról széles körben terjedő álhírek és tévhitek – mondta a MedicalOnline-nak dr. Barcs István mikrobiológus, nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár.

Míg tavasszal a polgárok fegyelmezetten tartották a távolságot, viselték a maszkot, úgy tűnik, mára elfogyott a türelem. Barcs Istvánt is meglepte az első hullám során az emberek viselkedése, hogy nemcsak a kézhigiénés előírásokat vagy vásárlási korlátozásokat fogadták el, de otthon is maradtak; a nagy többség tartotta magát az elővigyázatossági felhívásokhoz. Bár már akkor is lehetett hallani kétkedő hangokat, amelyek szerint egy-egy influenzajárvány során többszörös a betegek és a halálozások száma, de azért mégis maszkban ment el otthonról a többség – fogalmaz.

– A kijárási és gyülekezési korlátozások enyhítését követően aztán elszabadult a személyes kontaktusok addig fékezett száma, és mára úgy tűnik, a kiszabadult szellemet már nem lehet visszagyömöszölni a palackba. A polgárok egyre fegyelmezetlenebbek, nyugat-európai mintára idehaza is szervezik a maszkviselés elleni tüntetést, minderre rásegítenek a szabadon terjeszthető vírustagadó bejegyzések és videók a közösségi- és videó megosztó oldalakon. Egyre többekhez jutnak el a magukat szakértőnek nevezők és szélhámosok tanácsai, ezekre pedig egyre fogékonyabbak a tájékozatlan tömegek a hivatalos kommunikáció hibái, tévedései, illetve annak elmaradása miatt – sorolja Barcs István, aki szerint a döntéshozóknak is nagykorúnak kellene tekinteniük a lakosságot.

– Hozzáértő emberek, elsősorban a járványügy vezetői tájékoztassák folyamatosan a lakosságot az aktuális helyzetről, a tervezett lépésekről, beavatkozásokról és azok indokairól – vázolja a mikrobiológus a szerinte helyes eljárást, bár azt is megjegyzi, a hazai járványügy vezetői számára az ilyenfajta informálás az elmúlt évtizedekben sem volt jellemző.

– A járványügyi intézkedések hatékonyságát nagymértékben rontja, ha a központi vezetés kétnaponta változtat az iránymutatásokon a tesztelést vagy a maszkhasználatot illetően, mint az a járvány kezdetén történt – szögezi le, hozzátéve azt is, hogy orvosi diplomával és szakvizsgával rendelkező vezetőknek a WHO nélkül is tudnia kell, hogy a betegségekhez hozzátartozik a megfelelő diagnosztika, ami nélkül nem lehet bizonyítani vagy kizárni, csak valószínűsíteni egy betegséget. Fertőzés esetén ezért nélkülözhetetlen lépés a mikrobiológiai diagnosztika, a vírus – és nem a vele szemben kialakult immunválasz! – kimutatása. 

Légúti kórokozó esetén az aeroszoltól való védelem, azaz a maszkviselés elsődlegesen fontos, még akkor is, ha az a WHO ajánlásában nem szerepel – hoz újabb példát a szakember, megemlítve, hogy Európa számos országában, amelyek szintén tagjai az Egészségügyi Világszervezetnek vagy kapcsolatban állnak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC), bevezettek olyan rendelkezéseket, amiket nálunk a központi módszertani ajánlás híján eleinte elutasítottak.

Habár dokumentáltan elfogadott, hogy a korcsoportok között hatalmas különbség van a Covid-19 megbetegedések arányában, a tünetek súlyosságában és a betegség kimenetelében, óriási tévedés volt kijelenteni, hogy csak az idősek a veszélyeztetettek, hogy a fiatalok nem betegednek meg, vagy, hogy a gyermekeket nem fenyegeti a vírus. Az ilyen mondatok következménye például az idősellenes hangulat, a fiatal korosztályban tapasztalható lazaság – vélekedik Barcs István.

Ahogyan az első hullám során, úgy most is hiányoznak a színvonalas, értelmes és érthető megszólalások. Az operatív törzs sajtótájékoztatói ezt a szerepet nem töltötték be, valószínűleg nem is erre szánták azokat. Felüdülést jelent, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványügyi munkacsoportjának képviselője, vagy valamelyik vidéki egyetem szakértője megszólal, de ezek a közlések kevésbé  jutnak el a szélesebb közönséghez, mint a vírus létezését, a járványt, a védőoltások rendszerét érő támadások – vélekedik a szakember, és példákat is sorol.

– Hónapok óta terjed a világhálón az „olasz orvos” nyilatkozata, miszerint „az, hogy megtagadjuk a tesztelést, az egyetlen módja a vakcina megakadályozásának”, és olyan felvezetővel, hogy „Tömegírtó program elindítva... Covid-19 néven! Tesztelést és oltást megtagadni a saját életed és a családod védelme érdekében!”.

– Összehasonlítják a vírus méretét a maszk pórusnagyságával, és lám-lám a Sars-CoV-2 kisebb, a maszk tehát kamu – hoz újabb példát. – Persze azt már nem magyarázzák el, hogy a sebészi maszk nem a kórokozót tartja vissza, hanem az azt hordozó folyadékcseppet, ami kitapad a textilre, ami így valóban véd, ezért – ha nagyon muszáj – hordható másnap is, meg egy hét múlva is, csak nem árt néha kimosni és kivasalni. Mert a rátapadt koronavírus ott el is pusztul, nem fog fertőzni, de a szűrőhatás megmarad. Az az állítás igaz, hogy a maszkra tapadt baktérium ugyan túlél egy ideig, de azt belélegezve nem okoz fertőzést, hiszen maszkmentes időszakokban is belélegezzük őket. Terjed az a cáfolt állítást is, hogy a használt levegő belélegzésével nő a széndioxidszint a vérben, ezért ájulást, elsavasodást okoz a maszk viselése, azt az egyszerű tényt azonban már nem teszik hozzá, hogy az orvosok egy 12 órás műtét alatt sem ájulnak el a maszkban.

A tévhitek eloszlatása érdekében Barcs István szerint számos felvilágosító videóra lenne szükség a fertőzések okairól, a betegség terjedéséről, annak megelőzéséről, a maszkviselésről, amelyeket közérdekű hirdetésként, ingyenesen sugároznának a kereskedelmi televíziók. A kormány ismert személyiségeket, művészeket, sportolókat, humoristákat, lelkészeket nyerhetne meg arra, hogy eljuttassa a vírus elleni védekezéssel kapcsolatos valid információkat a lakossághoz. Sőt, akár maguk a politikusok is példát mutathatnának a választópolgároknak azzal, hogy – a mostani gyakorlattal ellentétben – nyilvános szerepléseiken maszkot viselnek.

– Nagy a megszólalók felelőssége, különösen azoké, akikről tömegek feltételezik a hozzáértést! – hívja fel a figyelmet a nyugalmazott főiskolai tanár. – Ilyen például, amikor az egyik egyetem rektora azt állítja, hogy az ő bora megöli a koronavírust. Még ha viccnek szánta is, alkalmat adott a félreértelmezésre. Vagy amikor az orvos-természetgyógyász hirdeti, hogy a vírus nem veszélyes, és ő maga akár egy kádnyi koronavírusba is belefeküdne, hiszen a fertőzés ellen megvéd az általa forgalmazott vitamin. Vagy amikor a kutatóorvos hirdeti, hogy egyedül a „Covid-hiszti” a veszélyes, és külföldi résztvevőkkel konferenciát szervez, amelynek felvételeit ő maga és aktivistái szabadon terjesztik. Alaptalan, téves és hamis információkkal telezsúfolt közleményt adnak ki, amelyben többek között azt állítják, hogy a PCR-teszt nem alkalmas járványügyi vizsgálatokra (habár az egész világon használják arra is). A félrevezető információk terjesztésére Facebook-csoportok szerveződnek több tízezres tagsággal, és szabadon tevékenykednek, miközben jogszabály tiltja a rém- és álhírterjesztést, és a közösségi portálok szabályzata szerint is szűrni kellene a vírustagadó tartalmakat – sorolja Barcs István, megemlítve, hogy sajnos az orvosi kamara csak etikai vizsgálatot indít vírustagadó tagjaival szemben, mert állításaikat a véleménynyilvánítás szabadságába tartozó tettnek nyilvánítja.

– Nem növelte a bizalmat az sem, amikor az egyik sajtótájékoztatón vita alakult ki egy újságíró és a kormányszóvivő között a halálozási ráta mértékéről – emlékeztet a szakember. – Pedig mindkettőjüknek igaza volt, hiszen halálozási ráta a mortalitás és a letalitás is, csak az egyik a teljes népességre (százezer lakosra vetítve), a másik pedig a megbetegedettek körére vonatkozik. És amíg az előbbi Európában valóban magasnak számított, addig az utóbbi igen alacsony volt.

Miközben a járványoknak valóban vannak specifikus definíciói, így például hazánkban az influenzajárványt akkor jelentik be, ha az új esetek száma meghaladja a heti 14 ezret, de például fertőző agyhártyagyulladásból még összesen nem volt 14 ezer megbetegedés, mégis vannak járványai. Járványról ugyanis akkor beszélnek az epidemiológusok, amikor a fertőzés reprodukciós indexe, az R érték nagyobb mint egy. Azaz egy fertőzött több mint egy embernek adja tovább a kórokozót, vagyis az új esetek száma emelkedik. Ma Magyarországon a Covid-19 esetében ez az érték 2,5-3 között mozog.

– A társadalomban hamis biztonságérzetet kelt, hogy a hivatalos oldalakon nem közölnek területi, települési, csak megyei adatokat. Egy kisebb helységben még csak-csak tudják az emberek, ha valaki elkapja a fertőzést, a nagyobb falvakban, városokban viszont már nem. Mivel az itt élők nem ismernek személyesen egyetlen érintettet sem, könnyen azt gondolhatják, hogy a vírus az ő lakóhelyükön nincs is jelen, ezért lazul a fegyelem az óvintézkedések betartásában – mondja a Barcs István, aki szerint semmilyen személyiségi jogot nem sért, ha közlik ezeket az adatokat. Példaként említi Norvégiát, ahol kis túlzással utcára bontva elérhetőek ezek az adatok, és Hollandiát, ahol a kormányzati honlapon nagyjából a mi járásainknak megfelelő területi összesítésben érhető el, hogy hol vannak fertőzöttek.

– A járvány legyőzéséhez nemzeti egység kell, ideológiai, korosztályos, műveltségi különbségeket félretéve, közös érdekből a szabályokat következesen betartva és érvényesítve – zárta szavait a szakember. Ehhez nagyfokú fegyelmezettségre van szükség, az okok és célok értelmes magyarázatára, és a védőszabályok ellen mozgósítani szándékozók megbüntetésére. Mindezek csak együttesen hozhatják el azt a bizalmat, ami nélkül a siker nem érhető el.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink