Nyolc milliárdos támogatás két új magyar kutatási központnak
Mintegy nyolcmilliárd forinttal (26 millió euró) támogatja az Európai Bizottság két új magyar kutatási konzorcium létrehozását a termelésinformatika és termelésirányítás, valamint a molekuláris orvostudományok területén, mondta el hétfőn Budapesten Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NFKI) Hivatal vezetője.
A Horizont 2020 keretprogram Teaming pályázatán elért eredmény a magyar kutatók kiemelkedő sikere, hangsúlyozta Pálinkás József, aki kiemelte azt is: a kiegészítő hazai forrásokkal, valamint a résztvevő magyar és nemzetközi intézmények támogatásával a két program összesen 22 milliárd forintból valósulhat meg.
A kutatás-fejlesztés terén alacsonyabb teljesítményű európai országokban új kiválósági központok létrehozását elősegítő nagy presztízsű pályázat 10 nyertesét, köztük portugál, szerb és bolgár projekteket erős versenyben, 27 ország összesen 169 pályázatból választották ki két lépcsőben.
A sikeres magyar pályázást az NKFI Hivatal koordinálta. A pályázat eredményeként a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Egyetem, valamint az MTA Biológiai Kutatóközpontja együttműködésével valósul meg. A projekt szakmai igazgatója, Fésüs László kiemelte: Magyarország jelentős eredményeket könyvelhet el az egyébként rendkívül költséges molekuláris orvostudományok terén. Az új központtól azt várják, hogy csökkentheti a résztvevő intézmények közötti széttagoltságot, segítve többek között a közös infrastruktúra-fejlesztést is.
"Biztos vagyok abban, hogy egy sikertörténet elején járunk", fogalmazott Fésüs László, aki hangsúlyozta azt is: az összesen 15,6 milliárd forintos projekt megvalósításában közreműködik a németországi Európai Molekuláris Biológia Laboratórium, amely az élettani kutatások terén az Európai Unió legsikeresebb központja. Az új kiválósági központ olyan orvosbiológiai kutatásokra fog koncentrálni, amelyek a nem járványszerűen terjedő, de tömegeket érintő, világszinten évi 30 millió áldozattal járó népbetegségekkel foglalkoznak. Külön hangsúlyt kapnak a Magyarországon is igen elterjedt immunológiai, daganatos, anyagcserés, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések.
A Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ (EPIC) a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (MTA SZTAKI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) jöhet létre. Mint Kádár Botond projektmenedzser elmondta, az új központ elsősorban a gyártási digitalizáció területére, a kiberfizikai termelési rendszerekre fog koncentrálni.
Az ipari gyártás a magyar GDP tekintélyes részét, mintegy 25-26 százalékát teszi ki, és a magyar kormányzat célja ennek további emelése. Ebben fog tudni segíteni a több mint negyven résztvevőt, köztük számos piaci szereplőt maga mögött tudó 6,5 milliárd forintos projekt az innovációs folyamat felgyorsításával és a digitalizációs kultúra terjesztésével az ipar területén, hangsúlyozta Kádár Botond. A programban a német Frauenhof Társaság is részt vesz.
