MTI cikkei

Újra működik a kórházak többsége Líbia fővárosában, Tripoliban, kivéve az Abu Slim-et, ahol több száz holttestet találtak nemrégiben.

A 2010-es parlamenti választások eredményeként megválasztott 386 képviselônek éppen a fele, 193 fô ôrizte meg helyét az Országgyûlésben.

  Van, ahol tiltják, van, ahol tűrik, s van, ahol kimondottan támogatják az otthonszülést. Nemzetközi körképünkből megismerhetik az eltérő kultúrájú államok gyakorlatát.

  Ausztriában a nők egy százaléka dönt úgy, hogy kórházon kívül hozza világra gyermekét. Ha az anya és a gyermek egészséges, a terhesség alatt komplikációk nem léptek fel, gyakorlatilag nincs akadálya, hogy szakképzett szülésznő, bába felügyelete mellett otthon, a megszokott környezetben és meghitt körülmények között jöhessen világra a baba. Ikrek és farfekvéses babák esetében az otthonszülés nem engedélyezett. Fontos feltétel, hogy a szülést alapos orvosi vizsgálat, szülésznői szaktanácsadás és tervezés előzze meg. Például előre gondoskodni kell az anya haladéktalan kórházba szállításáról, ha az otthonszülést esetleg félbe kell szakítani. A szakképzett szülésznők a terhesség alatti tanácsadásért, a folyamatos készültségi állapotért, a szülés levezetéséért és gyermekágyi gondozásért 1000–1400 euró közötti összeget kérnek.

  Németországban hivatalosan engedélyezett az otthonszülés, s az egészségügyi hatóságok előírásai garanciát nyújtanak arra, hogy a szülés minden esetben, váratlan komplikáció esetén is biztonságosan történjen. A szülés előtt álló nő számára a helyileg illetékes hatóságok hivatalból rendelnek ki terhesgondozót, aki a későbbiekben a bábaasszony teendőit is elláthatja. Az egészségpénztár fedezi a felmerülő költségeket. Jogszabályban rögzített feltétel az is, hogy a szülésben közreműködő, illetve a szülészi teendőket ellátó bába a lehető legképzettebb legyen. A bábák oktatása szerves részét jelenti az egészségügyi képzésnek, s a szülésben csakis speciális végzettséggel rendelkező bába vehet részt. A szülés előtt álló nő számára azt ajánlják, hogy a biztonság kedvéért jelentkezzen be az illetékes területi kórházba, amely probléma esetén azonnali segítséget nyújt. A hivatalos hatósági engedélyezés ellenére az otthonszülés viszonylag ritka, száz szülésből mindössze egyszer fordul elő.

   Franciaországban sem gyakori az otthonszülés: az évi 800 ezer újszülöttből alig ötszáz jön ily módon világra – ez a franciaországi szülések 0,5 százalékát jelenti. A törvények nem tiltják az otthonszülést, de nem is szabályozzák pontosan. A francia orvosok nagy többsége biztonsági okokra hivatkozva nem támogatja. Ha az otthonszülés az anya vagy a gyermek halálával végződik, a közreműködő szülésznő vagy orvos szabadságvesztéssel büntethető. A felmérések szerint a francia nők negyede szívesen szülne nem kórházi körülmények között, de Franciaországban alig hatvan szülésznő vállal otthonszülést, hiszen annak minden egészségügyi felelősségét nekik kell viselniük. Komplikáció esetén a szülésznő kötelessége a kórházba szállítást megszervezni. Franciaországban ugyanakkor a kórházi szülések többségénél sincs jelen orvos. A kismamákat a szülésznők fogadják, vizsgálják meg, végzik el a gátmetszést. Az ügyeletes szülész-nőgyógyász csak komplikáció esetén a szülésznő kérésére, illetve császármetszés vagy ikerszülés esetén vezeti le a szülést.

  Az Egyesült Királyságban folyamatosan növekszik az otthonszülések aránya, nem utolsósorban az állami kórházakban időről időre fellépő kórházi fertőzések okán. A tavaly született több mint 700 ezer brit csecsemő 2,5 százaléka otthon jött a világra; az arány 2000-ben 1,98 százalék volt. Az otthonszülésnek és a bábaság intézményének komoly hagyományai vannak: amíg a II. világháború utáni munkáspárti kormány létre nem hívta a mindenki számára ingyenes, teljes körű ellátást biztosító állami egészségügyi szolgálatot (NHS), a családok zöme nemigen engedhette meg magának a kórházi szülést és utógondozást. A hagyomány erejét jelzi, hogy II. Erzsébet királynő is mind a négy gyermekének otthon adott életet. Jóllehet az NHS létrejötte óta aktívan kampányol a kórházi szülés mellett, a kismamákat nem kötelezi erre törvény. Ha az otthonszülés mellett döntenek, a területileg illetékes kórház hívásukra köteles bábát és szükség esetén ellátó szakszemélyzetet küldeni. Ezt azonban a kórházak gyakran megtagadják, arra hivatkozva, hogy nincs elég szülésznőjük, és bába helyett sok esetben mentőt küldenek a kismamáért. Az otthonszülés mellett kardoskodó kampányszervezetek ezt a gyakorlatot elítélik. Az egyik ilyen szervezet, a The Good Birth Company azt tanácsolja a vajúdóknak: ha az NHS azt kéri, menjenek be a kórházba, csak annyit mondjanak, hogy megindult a szülés, várják a megfelelő szakembert, majd tegyék le a telefont.

   Mind Belgiumban, mind Hollandiában létezik az otthonszülés intézménye, és nem is kell hozzá feltétlenül szülészorvos: elég, ha szakképzett szülésznő vezeti le a szülést. Belgiumban két évvel ezelőtt engedélyezték a szülésznők közreműködését. Ám az újabb statisztikák szerint egyelőre csupán a szülések egy százaléka történik otthon. Valószínű, hogy a szám emelkedik, mert a szülésznő igénybevétele sokkal olcsóbb, mint az orvosé. Hollandiában nagyobb hagyománya van ennek a gyakorlatnak, ott a szülések 30 százaléka zajlik otthon és semmilyen statisztikailag kimutatható kockázatot nem jelent: a világon itt az egyik legalacsonyabb a szüléskor bekövetkező, illetve perinatális elhalálozások aránya. Belgiumban internetes honlapról is kiválasztható az otthoni szülést levezető, erre feljogosított, kellő szakismerettel rendelkező szülésznő. A társadalombiztosítás 100 százalékban téríti a közreműködését, valamint a szülés utáni 12 látogatást, leszámítva az utazási költségeket. A szülésznő a szülés utáni napokban mindennap legalább egy órát köteles a kismamával tölteni, segíteni neki. A szülés után legkésőbb egy héttel orvosnak kell megvizsgálnia az újszülöttet. Hollandiában a szülésznő mellett olyan gondozónő – úgynevezett „kraamzorg” – költségeit is téríti a társadalombiztosítás, aki az első napokban segít a kismamának tisztába tenni az újszülöttet, ételt készít, kimossa a fehérneműt.

   Az Egyesült Államokban évente az újszülöttek alig 1 százaléka (kevesebb mint 40 ezer csecsemő) jön világra otthon vagy anyasági otthonban, amelyből összesen 145 működik az USA-ban. Az otthonszülést választó nők többen vannak a nyugati-délnyugati államokban, többségük idősebb, alacsonyabb iskolázottságú, férjezett és fehér. A nővéri végzettséggel és külön szakvizsgával rendelkező szülésznők mindenhol, a nővéri képesítéssel nem rendelkező szülésznők viszont csak 38 államban segíthetik a szülést a terhes nő otthonában vagy szülőotthonokban. Az otthonok csak olyan szülésznőgyógyász szakorvossal működhetnek együtt, aki bármikor elérhető, és garantálni tudja azt, hogy komplikáció esetén fogadja betegét egy vele szerződött kórház. Egy 2000. évi felmérés szerint az otthonszülések 87 százalékában sem az anyát, sem az újszülöttet nem kellett kórházba szállítani.

A magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasok döntő többsége külföldön szerzett hírnevet magának és hazájának

 Lénárd Fülöp (Philipp E. A. von Lenard) 1905, fizikai – Németországban élt
 Bárány Róbert (Robert Bárány) 1914, fiziológiai/orvostudományi – Svédországban élt
 Zsigmondy Richárd (Richard A. Zsigmondy) 1925, kémiai – Németországban élt
 Szent-Györgyi Albert (Albert von Szent-Györgyi) 1937, fiziológiai/orvostudományi – 1947-től az USA-ban élt
 Hevesy György (George de Hevesy) 1943, kémiai – Németországban, Dániában és Svédországban élt
 Békésy György (Georg von Békésy) 1961, fiziológiai/orvostudományi – Az Egyesült Államokban élt
 Wigner Jenő (Eugene P. Wigner) 1963, fizikai – Az Egyesült Államokban élt
 Gábor Dénes (Dennis Gabor) 1971, fizikai – Nagy-Britanniában élt
 Polányi János (John C. Polanyi) 1986, kémiai – Kanadában él
 Oláh György (George A. Olah) 1994, kémiai – Az Egyesült Államokban él
 Harsányi János (John C. Harsanyi) 1994, közgazdasági – Az Egyesült Államokban élt
 Kertész Imre 2002, irodalmi – Németországban és Magyarországon él
 Herskó Ferenc (Avram Hershko) 2004, kémiai – Izraelben él

Titokban 

A legnagyobb titoktartás mellett kezdte meg iskolai tanulmányait az új tanévben hat HIV-fertőzött gyermek Ukrajnában, Dnyepropetrovszkban. A kelet-ukrajnai nagyváros összes iskolájának valamennyi osztályában immár minden óra az egészségmegőrzés szabályainak betartására való figyelmeztetéssel kezdődik és fejeződik be. Az intézkedés bevezetését a helyi közoktatási hatóság azzal indokolja, hogy az idén első alkalommal mentek iskolába olyan HIV-fertőzött gyermekek, akik vírushordozó anyáktól születtek. Sem a pedagógusok, sem pedig az osztálytársak nem tudhatják, kikről van szó.

A HIV-fertőzött tanulók fogadására több mint hat hónapig készültek a dnyepropetrovszki iskolák pedagógusai azután, hogy az orvosok alapos megfontolást követően úgy döntöttek, mindenki előtt titokban tartják az érintett diákok kilétét, hiszen nincs szükség egészséges társaiktól való elkülönítésükre. A szakemberek ugyanis azt mondják, az iskolásokra a HIV-nél sokkal nagyobb veszélyt jelent az olyan betegségek terjedése, mint a torokgyík, a májgyulladás vagy a tuberkulózis.

Az orvosok nem zárják ki, hogy a tanulmányaikat most elkezdő, hivatalosan nyilvántartott hat kisdiákon kívül más HIV-fertőzöttek is járnak iskolába Dnyepropetrovszkban. A nyilvántartottak száma sajnos egyre jobban emelkedik majd: jövőre várhatóan már 42, azt követően pedig 138 vírushordozó gyermek megy majd első osztályba – írta a Viszokij Zamok című ukrán napilap.