laki Judit cikkei

Vizet inni és énekelni

Ázsiából indult hódító útjára korunk népszerű őrülete, a karaoke. A hazánkban is egyre népszerűbb szórakozási lehetőséget elsőként koreai és hongkongi kutatók vizsgálták a hallásra és hangképzésre gyakorolt hatásai miatt. Eredményeiket június végén tették közzé.

Koreai kutatók mérései szerint a karaoke-énekes a mikrofon mögött átlagosan 95 decibeles zajszintet kénytelen elviselni, függetlenül attól, milyen zenei stílusú dalt énekel. A maximális érték gyakran a 115 decibelt is meghaladja. Ez utóbbi nagyjából annak felel meg, mintha egy légkalapács egyméteres közelében tartózkodnánk. A hallgatóságot ért zajterhelés sem sokkal kisebb. Megvizsgálták az éneklők hallásküszöbét is: nagyjából kétórás karaoke-éneklés után jelentős mértékű, mintegy 8 decibeles hallásküszöb-csökkenést észleltek a 4000 Hz-es frekvencián. Ez az emberi hallás tartományának egyik legfontosabb pontja.

Nyelvi csodák

A törzsi élet szabályai sokszor megkövetelik a testékszerek használatát, a maja indiánok emiatt általában a nyelvüket, az eszkimók és egyes dél-amerikai törzsek tagjai az ajkukat szúrják át és díszítik kövekkel, csonttal vagy fával. A nyugati kultúrában más az ok, a cél és az alapanyag, de a mellékhatások és szövődmények ugyanazok.

Ékszert – az ajkaktól a nagyajakakig – a test bármely pontjára lehet helyezni. A szájüreg a legnépszerűbb területek közé tartozik. Intraoralisan leggyakrabban a nyelven – dorsoventralisan vagy dorsolateralisan –, a nyelvféken, illetve a nyelvcsapon; perioralisan pedig az ajkakon, az ajakpír határán (a sulcus labiomentalisban) találkozhatunk a súlyzó, bogyó vagy gyűrű alakú ékszerekkel. A jó minőségű, allergiás reakciót nem okozó piercingek 14 vagy 18 karátos aranyból, titániumból vagy nióbiumból készülnek. Már az ékszer behelyezése sem veszélytelen, hiszen a választott területet át kell szúrni, ami a vérzés és az idegkárosodás veszélyével jár, különösen a gazdag ér- és idegellátású nyelven. Az idegek sérülése pedig szenzoros vagy motoros zavart okozhat. A nem kellően steril eszközökkel végzett beavatkozással átvihető a hepatitis, a tetanusz, a HIV- és egyéb fertőzések is. A rossz minőségű anyagból (például ezüst-bevonatú sárgarézből) készült ékszer erősen allergizálhat.

Behelyezés után is a nyelvpiercing okozza a legtöbb problémát. A nyelv természetes duzzadása normális esetben pár nap alatt elmúlik, de a beszéd, a rágás és a nyelés addig rendkívül nehéz. Előfordulhat torokfájdalom, a regionális nyirokcsomók megnagyobbodása és érzékennyé válása, valamint a garatreflex időleges károsodása. A nyelvduzzanat mérséklésére legalkalmasabb a tengeri sós oldattal történő öblögetés. Az esetleges lokális infekciók már nagyobb körültekintést igényelnek: eredményesen kezelhetők klórhexidines öblítéssel, a seb kitisztításával, súlyosabb esetben szisztémásan adott antibiotikummal. A gingiva is sérülhet, ha az ékszert viselője sokat mozgatja a szájüregben, és így az ínyhez dörzsöli.

Szívelégtelenségben indokolt

A szívglikozidok korábban igen elterjedt alkalmazását kétségbe vonó eredmények megalapozottságát kívánta felmérni a Digitalis Investigation Group legújabb, júniusban közölt vizsgálatában. A munkacsoport a digitáliszra adott pozitív terápiás választ előre jelző tényezőket tanulmányozta különféle NYHA-stádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegek körében. Közel 8000 betegnél vizsgálták a gyógyszer hatását a mortalitásra, a szövődményekre és a kórházi felvétel szükségességére. A teljes betegcsoport túlélésében a digitálisz nem okozott változást, azonban csökkentette a hospitalizáció gyakoriságát. Az egyes alcsoportok elemzése során kiderült, hogy a legnagyobb terápiás haszon a súlyosabb (NYHA III-as és IV-es stádiumú) szívelégtelenségben várható. A kedvező terápiás hatás előrejelzőjének találták a súlyos balkamra-diszfunkciót, a galoppritmust és a centrális vénás nyomás fokozódását. A munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy a gilkozidok alkalmazása – a jelenleg érvényes irányelvekkel összhangban – továbbra is indokolt III-as és IV-es stádiumú szívelégtelenségben.