DR. Weisz Júlia cikkei

Azoknak a nőknek a számára, akik a menopauza tünetei ellen recept nélkül kapható szerekkel, például szójával vagy lenmaggal próbálnak védekezni, az újabb vizsgálatok csalódást csalódásra halmoztak. Múlt héten egy klinikai vizsgálat során azt mutatták ki, hogy a szójának a hőhullámokra nem volt erősebb a hatása, mint a placebónak, és a csontsűrűséget egyáltalán nem befolyásolta. Ezután egy hasonló vizsgálat adatait közölték a lenmagra vonatkozóan, amely ugyanezt igazolta a hőhullámokra nézve.

Előre lehet-e jelezni, hogy ki fog hirtelen belehalni a szívrohamba és ki éli túl? Az amerikai Wake Forest Baptist Egészségügyi Központ kutatói választ találtak erre a kérdésre, és eredményeiket a Heart című folyóiratban tették közzé.

Brit szakértők azt állítják, hogy megtalálták a módját az Alzheimer-kór korai felismerésének, amellyel a betegség már évekkel a tünetek megjelenése előtt kimutatható.

Általánosan ismert, hogy a rosszindulatú tumor növekedése során makrofágok árasztják el a daganatot. A makrofágok számos gyulladásos és immunszuppressziós mechanizmus révén befolyásolják a tumorfejlődést, ami lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos stratégiák – besugárzás, kemoterápia – mellett más módon is küzdjünk a tumor ellen.

Minél nagyobb a tinédzserek testtömege, annál kisebb a veszélye a későbbi emlőráknak, függetlenül a felnőttkori testtömegtől.

A gyermek, a napfény és az SM

A napozás – a megfelelő mennyiségű UV-sugárzás és D-vitamin-képzés útján – véd a sclerosis multiplex kialakulásától. A hatás elsősorban a gyermek- és a serdülőkori napozás esetén kifejezett. Fontos, hogy a téli szép napokat is kihasználjuk.

A skandináviai Acta Neurologica lapjain már 1960-ban megjelent, hogy a sclerosis multiplex (SM) prevalenciája fordított arányban áll a napsütéses órák számával. Az összefüggés 1997-ben került ismét reflektorfénybe, amikor egy fotoimmunológiai tanulmány szerzői kimutatták: az UV-sugárzás visszaszorítja az 1-es típusú helper T-sejtek által mediált immunválaszt, amelynek több más faktor mellett szerepet tulajdonítanak a mielinfehérje károsításában.

A British Medical Journal augusztus 9-i számában megjelent közlemény szerzői egy olyan országban vizsgálták ezt a kérdést, ahol különösen jelentős a sclerosis multiplex prevalenciája (százezer lakosból 75,6 érintett). Az ausztrál szigetvilághoz tartozó Tasmániában (déli szélesség 41–43. fok) populációszintű eset-kontroll vizsgálattal kívánták kideríteni, csökkenti-e a betegség kockázatát a sok napozás. Mivel az is kiderült már, hogy míg felnőttkorban az erős napsugárhatás – például a szabadban dolgozóknál – kedvezőtlenül befolyásolja az SM mortalitását, a kora gyermekkori, az idegrendszer fejlődése szempontjából kritikus időszakban ható UV-sugárzás viszont kedvező lehet, így az ausztrál szerzőket a gyermekkori napozás hatása érdekelte. Összesen 136 beteg és 272 egészséges kontrollszemély adatait vetették össze. Megállapították, hogy minél napfényesebb körülmények között töltjük gyermek- és kamaszkorunkat, annál jobban csökken a sclerosis multiplex kockázata. Pontosabban: ha bőrünket nem éri kellő mennyiségű UV-sugárzás, az hozzájárul a betegség kialakulásához. Sőt, hozzáteszik: bizonyos mennyiségű fotokémiai károsodásnak kell érnie a bőrt ahhoz, hogy ez a kedvező hatás érvényre jusson.