M. T. cikkei

Ez azonban a központi gyakornoki státuszban képződő jövendő háziorvosok számával együtt elegendőnek tűnik az idén végző közel 700 hallgató foglalkoztatására, illetve képzésére. 

Megkerülhető az önkormányzati törvény

Nem véletlen, hogy az önkormányzati választások előtt a kormány nem hozta nyilvánosságra azt, hogy az egészségügyi szaktárca hogyan akarja megkerülni az önkormányzati törvényt. Politikai csatározás helyett szakmai indokokra hivatkozva egy új lépcsőt iktatna a rendszerbe.

A módosíthatatlannak tűnő önkormányzati törvény megkerülésével próbálja a bebetonozottnak tűnő kórházi struktúrát átalakítani az egészségügyi tárca. Ugyanis tisztában van azzal, hogy politikai okok miatt nem tudja elérni azt, hogy szakmai döntés szülessen a Tisztelt Házban, még akkor sem, ha az országgyűlési választásokat megelőzően, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül minden vezető egészségpolitikus egyetértett azzal, hogy 60–80 kórház kapacitása elegendő lenne a valódi igények kielégítésére.
Márpedig az önkormányzati törvényben rögzített jogszabályok alapján, pillanatnyilag az intézmények tulajdonosait terheli az ellátási kötelezettség, így a kormánynak kapacitáscsökkentésre nincs módja, csupán növelni tudja azt. A júliustól hatályba lépett, egyre szigorodó finanszírozási jogszabályok rendelkezései nyomán az ellátórendszer egésze egyöntetűen a csőd szélére kerülhet, ennek pedig az lehet az eredménye, hogy az intézmények adósságát végső soron az államnak kell majd kifizetnie.

Júliustól az egészségügyben is meg kell szüntetni a színlelt szerződéseket, e gyakorlatot ugyanis az év közepétől szigorúan bünteti a munkaügyi felügyelet és az adóhatóság.

Egyelőre nincs döntés arról, hogy az egészségügyi dolgozók e téren részesülhetnek-e különleges bánásmódban. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) és a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) korábban azt kérte a miniszterelnöktől – az egészségügyre jellemző humánerőforrás- hiányra tekintettel –, tegyenek kivételt az ágazat dolgozóival. Mint azt Ari Lajostól, az EGVE elnökétől megtudtuk, egyeztettek az érintett minisztériumokkal, azok álláspontja szerint azonban alkotmányellenes lenne, ha bármelyik ágazattal kivételt tennének. 
Ugyanakkor szakértők szerint számos kórházi osztály működése lebénulhat a színlelt szerződések megszüntetésének kényszere miatt. Jóformán minden kórházat érint a kérdés, az ügyeletek harmadát vállalkozásban látják el az orvosok. A hiányszakmákban is gyakori a vállalkozóként foglalkoztatás, hiszen így magasabb fizetést kaphatnak.

Precedensítélet született

Az ügyeletben töltött idő teljes munkaidőnek számít akkor is, ha készenléti szolgálatban pihenéssel telik el – döntött az Európai Bíróság. A precedens értékű ítélet több milliárd eurós kiadást jelenthet a tagállamok számára.

Az orvosi ügyelet kérdését egy német orvos, Norbert Jaeger vitte az EU bírósága elé, mivel munkaadója, a kieli kórház úgy vélte, az ügyelet azon része, amely alatt a doktor a szobájában pihent, nem számít munkaidőnek. A luxemburgi székhelyű bíróság viszont szeptember 9-i ítéletében kimondta: a munkahelyen töltött készenléti időt is bele kell számítani az ügyeletbe. Ebből a döntésből viszont az következik, hogy az EU valamennyi tagországában változtatni kell az ügyeleti renden. Mivel a teljes munkaidőt mindenhol törvények korlátozzák, az orvosok ezentúl nem kényszeríthetők majd a mostanihoz hasonló mértékű túlmunkára, amiből viszont az is következik, hogy a jelenleginél több orvossal biztosítható csak a nap 24 órájában a betegellátás.

A német orvosok szakszervezete szerint ehhez további 15 ezer orvosra lenne szükség, ami legkevesebb 1 milliárd eurójába kerülne a költségvetésnek. A német kórházszövetség számításai szerint viszont 27 ezer új orvosra, 14 ezer adminisztratív dolgozóra, illetve nővérre lesz szükség az ítélet miatt. A költségek így elérhetik az 1,75 milliárd eurót, de más kalkulációk inkább a hárommilliárdhoz közelítenek.

Döntés előtt az angolok

Ha Nagy-Britannia csatlakozik az euróövezethez, akkor az országnak fel kell adnia a temérdek állami pénzt felemésztő Nemzeti Egészségügyi Szolgáltatást (NHS). Az Európai Központi Bank jelentésében foglaltak az eurót ellenzők malmára hajtják a vizet.

Az európai gazdaság nem tudja fenntartani a brit nemzeti egészségügyet, ezért ha a britek bevezetik az eurót, le kell mondaniuk az állami adókból fenntartott rendszerről. Az Európai Központi Bank (EKB) jelentése szerint az ingyenes ellátást a sürgősségi esetekre kellene korlátozni. Ha az adózók pénzéből fenntartott szisztéma fennmarad, Nagy-Britannia visszahúzza az európai gazdaságot és megnöveli az inflációt. Az idősebb briteknek is le kell mondaniuk az állami nyugdíj melletti, adó alapú egészségügyi szolgáltatásokról. A rendszert állami kölcsönökből sem tudnák fenntartani, miután óriási összegről van szó. A brit egészségügyi minisztérium szóvivője szerint viszont a kormány soha nem veszélyeztetné az ingyenes egészségügyi ellátást. „Mindaddig, amíg munkáspárti kormány van hatalmon, az egészségügyet az adókból finanszírozzuk. Az egészségügyi szolgáltatásokat a jövőben is a szükségletek fogják me0ghatározni, nem pedig a rászorultak anyagi helyzete.”