Szalai Anna, New York cikkei

Chris McCarthy 26 éves fiatalember. Jelenleg negyedéves orvostanhallgató a University of Medicine and Dentistry of New Jersey-n. Ő volt segítségünkre, hogy eligazodjunk az európaitól igencsak eltérő amerikai orvosképzésben.

A fiatalember több helyre is beadta jelentkezését, de végül is a New Jersey állami egyetemet választotta, ahol a képzés évi 18 ezer dollárba kerül, szemben például a New York-i Albert Einstein orvosi egyetemmel vagy a Columbiával, ahol évente majdnem 50 ezer dollár a tandíj. – Ráadásul az orvosi egyetemeken a képzés mindenütt egyforma. Akár magánegyetemre, akár állami egyetemre megy valaki, pontosan ugyanazt a tananyagot tanulja – mondja Chris.

Az orvosi egyetemeken az első két évben tantermekben és laboratóriumokban folyik az oktatás. Az első évben anatómiát, hisztológiát, biokémiát, fiziológiát, genetikát, közegészségügyet, biostatisztikát és pszichiátriát oktatnak. – Ekkor tulajdonképpen azt tanuljuk meg, milyen az egészséges emberi test és lélek – mondja Chris. – Másodévben mikrobiológiát, patológiát és ismét pszichiátriát hallgatunk, és megtanuljuk, mi történik, ha valami elromlik a gépezetben. – Ekkor kezelésről még csak minimális mértékben hallanak a diákok, de megértik, mi zajlik a sejtek szintjén, és megismerik a betegségek tüneteit. Az „alapozás” során a hallgatók végighaladnak az emberi testen, a vérképző szervektől a légzőszerveken át a bőrig.

Az első két évben a diákok nem találkoznak betegekkel, de a képzésük mindjárt az első nap azzal kezdődik, hogy „megismerkednek” a rájuk kiosztott holttesttel, amelyet négyes csoportokban boncolnak. – Newark városa, ahol egyetemre járok, híres a magas bűnözési statisztikájáról, holttestben így nincs hiány – meséli Chris. Azonban a kevésbé jól „ellátott” egyetemeken is maximum nyolc embert osztanak be egy test mellé.

Minden diáknak van egy mentora egy praktizáló orvos személyében. A hallgatók hetente jó néhány órát eltöltenek mentoruk munkahelyén. Itt főleg azt figyelhetik meg, hogyan bánik az orvos a betegekkel, hogyan kommunikál velük, de itt sajátítják el az etikus orvosi viselkedés alapjait is.

A föld felmelegedésének problémája körülbelül annyira izgatta eddig az Egyesült Államokat, mint az al-Kaida tevékenysége 2001. szeptember 11-e előtt – írja David Stipp a Fortune folyóirat hasábjain. Egy különösen katasztrofális kimenetelű klímaváltozás, amilyet az USA Tudományos Akadémiájának kutató és tanácsadó szervezete vetített előre egy 2002-es jelentésében, megváltoztathatja ezt.

E jelentést olvasva döntött úgy Andrew Marshall, az Egyesült Államok Hadügyminisztériumának legendás hírű kockázatszakértője, a Pentagon nagyra becsült futuristája, hogy két tanácsadótól megrendel egy tanulmányt, amely a „Hirtelen klímaváltozások forgatókönyve és várható hatásuk az Egyesült Államok nemzetbiztonságára” címmel napvilágot is látott. A két szakértő, Peter Schwartz és Douglas Randall hangsúlyozottan szélsőséges forgatókönyvet vázolt fel, amely mind hatásaiban, mind földrajzi kiterjedésében valószínűtlen.

A tanulmánnyal mindössze két lap foglalkozott részletesebben. A Fortune ez alapján leírja, hogy a Pentagon stratégái arra a következtetésre jutottak: amennyiben a felmelegedés nem fokozatos, azaz évszázadok alatt kialakuló változásokat okoz, hanem 10-20 éven belül bekövetkezik, az emberek képtelenek lesznek a gyors alkalmazkodásra. A szárazság, a hőség, az árvizek miatt több országban éhínség pusztít majd, és tömegeknek kell új otthont keresniük. A világ geopolitikai egyensúlya felborul. 

Érthető, miért vált érdekeltté a Pentagon a klímaváltozás kérdésében.

Az Egyesült Államokban az elmúlt esztendőkben exponenciálisan nőtt az orvosok által fizetendő felelősségbiztosítás összege. Arizona egyik kórházában egyik évről a másikra 15 000-ről 57 000 dollárra emelkedett a szülészek biztosítási díja. Nőgyógyászoknál, ortopéd-, illetve idegsebészeknél az évi 150 000 dolláros biztosítási díj sem ritka.

A tendencia a legsúlyosabban azokat az orvosokat érinti, akik az átlagnál nagyobb kockázattal végzik munkájukat. Az égbeszökő díjak miatt sokan idő előtt nyugdíjba vonulnak, szűkítik szolgáltatásaik körét, vagy áttelepülnek olyan államokba, ahol szabályozott a felelősségbiztosítás összege. Kórházak sorra szüntetik meg ügyeleti szolgáltatásukat, számtalan szülész-nőgyógyász nem hajlandó szüléseket levezetni, és a kiemelt kockázattal járó műtéteket rendre elhalasztják. Vagyis végső soron a betegellátás szenved csorbát.

Az USA egészségügyi és szociális minisztériumának 2002-es felmérése szerint az orvosi biztosítások évente 60 és 108 milliárd dollár közötti nagyságrendben növelik meg az egészségügyi ellátás költségeit. Ezáltal az egészségügy amúgy is elégtelen forrásaiból nem a betegek ellátását, a kutatás-fejlesztést és minőségi szolgáltatást, hanem az ügyvédeket fizetik. De a Peres Ügyvédek Szövetsége (American Trial Lawyers Association) rendkívül erős lobby, és eddig sikerült minden komolyabb reformtörekvést állami és szövetségi szinten elfojtania. Pedig a krízis nyilvánvaló.

Laborok ügynöki hálózata

Az amerikai – ha megfelelő biztosítással rendelkezik – évente elmegy kivizsgálásra a családi orvoshoz. Ilyenkor vér- és vizeletvizsgálaton is átesik. Ritkán végzik el feleslegesen, illetve ismétlik meg egy betegnél ugyanazokat a laborvizsgálatokat.

A vért a családorvosi rendelőben az asszisztensnő veszi le. Az alapvizsgálatok során mérik a kálium, a nátrium, a klór, a karbamidnitrogén, a kreatinin, a kalcium, az összfehérje, az albumin, az alkalikus foszfatáz, az AST, a bilirubin, a triglicerid, a koleszterin, a HDL, az LDL, a vércukor és a THS szintjét, valamint néznek qualitatív és quantitatív vérképet is.

A vért mindig védőkesztyűben veszik le, és kétfajta biztonsági tűt alkalmaznak. Az egyik fajtánál a vérvétel után a műanyag kupakot visszahúzzák a tűre (ilyet Magyarországon is használnak – a szerk.), a másik fajta pedig egy kattintással magától visszahúzódik a tokjába. Napjában akár többször is a laborba szállítják a mintákat, ahonnan a leleteket komputeren küldik vissza (igen gyorsan) az orvosnak.

A kórházak saját laboratóriumaiban készült vizsgálati eredményeket a kórház bármely komputerénél ülő orvos le tudja olvasni. Nagy a biztosítói szigor is: gyakran ellenőriznek, és ha úgy látják, hogy az orvos túl szabadon bánik a lehetőségekkel, először csak figyelmeztetik, majd letiltják a biztosító listájáról. Mivel a legtöbb laboratóriumi alapvizsgálat elég olcsó, nem tartoznak azon vizsgálatok körébe, mint mondjuk az MRI vagy a CT. Ez utóbbiakhoz előzetesen ki kell kérni a biztosító írásos hozzájárulását, amelyet az egyébként többnyire minden gond nélkül megad.

Vegyi támadástól tart a hadsereg

Az Egyesült Államok a vietnami háború óta nem vett részt hosszabban tartó fegyveres konfliktusban, így a hadsereg orvosai, ápolókara és egyéb személyzete jószerivel csak filmen látott harctéri sebesülést. Ráadásul a '90-es években a hadsereg teljes intézményrendszerét leépítették, s ennek sok kórház is áldozatul esett. Jelenleg mindössze 15 katonai kórház – köztük csupán egyetlen traumatológiai központ! – működik az egész országban. Ezért a hadsereg 2–4 hetes továbbképzésre küldte egészségügyi személyzetét az ország legjobb polgári intézeteinek traumatológiáira.

A St. Louis Orvosi Egyetemen nyújtott képzés eltér a többi kórház gyakorlatától. A kéthetes kurzusnak csak az egyik célja az, hogy felfrissítsék olyan orvosok ismereteit, akik korábban már elsajátították a harcmezőn leggyakrabban elszenvedett sérülések ellátásának tudományát. Itt arra is felkészítik őket, hogy tömegméretű katasztrófa esetén hazai terepen nyújtsanak segítséget. A résztvevők egy 125 000 dollárba kerülő, ember nagyságú próbababán tesztelhetik rátermettségüket. A bábu – fiziológiai értelemben – majdhogynem ember: tud lélegezni, vérezni, van vizelete, pulzusa, tágul a pupillája, a fejében elhelyezett mikrofonon keresztül beszélni is képes. Ezenkívül 200 különféle gyógyszerre reagál. Mi több, ha kell, gombnyomásra meg is hal...

A képzésen kívül csak a himlő elleni oltáson kell átesniük a katonaság egészségügyiseinek, és máris csatlakozhatnak harctársaikhoz a Perzsa-öbölben. Mivel Bush elnök 2002 decemberében már kötelezően elrendelte a teljes katonai személyzet beoltását himlő ellen, az egészségügyi dolgozók és a himlőjárvány esetén elsősegélyt nyújtók számára is javasolta, hogy vessék alá magukat az oltásnak. Minden itt állomásozó amerikai katona kapott oltást antrax ellen is. Van több váltás védőfelszerelésük, saját fertőtlenítőkészletük és atropininjekció is, amelyet ideggáz belégzése esetén a combba kell fecskendezniük. A hírek szerint a sivatagi háborúba menő egészségügyisek többsége vízre száll: a mozgó kórházak nagy része ugyanis hajón lesz. A legnagyobb ilyen úszó kórház, a Comfort már januárban elindult a Perzsa-öböl felé, és március elejére foglalta el helyét. A kórházban 1200 tengerész és polgári személyzet teljesít szolgálatot. Tizenkét műtő, egy sürgősségi, egy intenzív osztály, fertőtlenítőrészlegek (vegyi vagy nukleáris támadás esetére), 1000 betegágy és a legkorszerűbb orvosi felszerelések várják a rászorulókat. A kórház 62 orvosa között a legtöbben ortopéd- és mellkassebészek, de akad köztük hasi, ideg- és plasztikai sebész, fül-orr-gégész, sőt gyermekorvos is. A vérbankban jelenleg 3000 adag fagyasztott vérkészítményt tárolnak.

Amerikában könnyű gyógyszerhez jutni

Az Egyesült Államokban nem probléma, ha valakinek éjjel kettőkor fájdul meg a foga, és nincs otthon fájdalomcsillapítója. Csak elszalad a legközelebbi, 24 órán át nyitva tartó szupermarketbe vagy a benzinkútra. Amerikában ma több mint háromszázezer OTC-készítmény kapható.

Ha nem annyira sürgős a dolog, ellátogathat a környék valamelyik óriási diszkontáruházába – ezek mindig jelentős kedvezménnyel kínálják a szupermarketekben is fellelhető gyógyszereket. Sőt, akinek van komputere, és hozzáfér a világhálóhoz, annak ki sem kell mozdulnia otthonról, mert számtalan virtuális gyógyszertárhoz elküldheti a megrendelését. Így még olyan gyógyszereket is beszerezhet (például Viagrát), amelyeket a hús-vér patikus csak recept ellenében adna ki.

A termék kiválasztása a hatalmas kínálatból már nehezebb feladat. Amerikában ma több mint háromszázezer recept nélkül kapható gyógyszert tart számon a Food and Drug Administration (FDA), azaz az ételek és gyógyszerek szövetségi felügyeleti szerve, az amerikai „OGYI”. Számos olyan orvosság van ezek között, amely a vényköteles szer hatóanyagát tartalmazza, csak kisebb dózisban. Ezeknek a kis hatékonyságú szereknek, már amennyiben semmiféle új elemet nem tartalmaznak, nem kell végigjárniuk az FDA purgatóriumát. A gyógyszerek legalább ennyire jelentős másik csoportja azonban olyan, amely korábban csak vényre volt kapható, de az FDA átminősítette OTC-gyógyszerré. Ezt a státust nehéz elérni, sokszor hosszú évekig tart. Az FDA fő kritériuma a döntésnél az, hogy olyan gyógyszerről legyen szó, amellyel felhasználója nem tud magának vagy másnak kárt okozni, továbbá a gyógyszer olyan tünet kezelésére szolgáljon, amelyet a fogyasztó orvos nélkül is helyesen tud diagnosztizálni, majd kezelni. Az FDA szigorúan szabályozza a címkézést is. A dobozon fel kell tüntetni a használati utasítás mellett az adott szer összes esetleges mellékhatását is.

Minden államnak saját szervezete van

Még harmincesztendős sincs az az Egyesült Államokban hatályos szövetségi törvény, amely a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód megelőzését és kezelését hivatott szabályozni. Egyetlen valóságos hozadékaként pedig mindössze annyit sikerült elérni, hogy a kormányszervek sokkal több esetről tudnak, mint a törvény megalkotása előtt.

A Fehér Ház 1909-ben foglalkozott először a gyerekek sorsával, de egészen az 1935. évi társadalombiztosítási törvény létrejöttéig semmiféle szövetségi szabályozás nem vonatkozott a gyerekek védelmére. A kötelező beiskoláztatási törvények elterjedése, a gyermekmunkát szabályozó rendelkezések, valamint a fiatalkorúak bíróságának létrehozása és térhódítása mind azt példázza, hogyan vállalt egyre nagyobb részt az állam a gyermekek életének szabályozásában és felügyeletében.

Az 1935-ös törvényt 1962-ben módosították. Az új törvény minden államtól megkövetelte, hogy valamennyi gyermek számára elérhető gyermekjóléti szolgáltatásokat építsen ki és koordinálja a különféle ügynökségek munkáját. Ekkor történt először határozott utalás a child abuse megelőzésére, illetve hatásainak kiküszöbölésére.