Gaál Zoltán cikkei

Driscoll óta több millió áldozat az utakon

Napjainkban kétszer annyian halnak meg közlekedési balesetben a világ útjain, mint háborúkban és erőszakos bűncselekmények következtében összesen. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) adatai szerint évente 1,2 millió ember veszíti életét az utakon világszerte. A súlyosan sérültek száma egy nagyobb ország lakosságával vetekszik, meghaladja az ötvenmilliót.

A hagyományok szerint a 44 éves Bridget Driscoll volt az első, akinek halálát gépjármű okozta 1896. augusztus 17-én. A kétgyermekes asszonyt akkor ütötte el egy autó, amikor a londoni Kristálypalota előtti téren sétált át. Szemtanúk szerint az autó „óriási sebességgel” haladt. Ez valószínűleg 8 mérföld/óra (12 km/óra) lehetett. A vizsgálat során a halottkém kijelentette: „Ennek sohasem szabad megismétlődnie!”. (WHO)

Ma a legbiztonságosabb utak Nyugat-Európában találhatók. Itt százezer emberre 11 közúti áldozat jut, míg Afrikában 28,3, a Földközi-tenger keleti térségében pedig 26,3 évente. Amerikában a 35 éven aluli népességben a vezető halálok az autóbaleset.

Ám kontinensünkön is van mit tenni: az európai régióban közlekedési balesetben évente meghal 120 ezer ember, megsérül 2,4 millió, s a 15–44 éves korosztályban többen veszítik életüket balesetben, mint bármilyen más okból. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács 2003-ban készült tanulmánya szerint ráadásul nem mindegy, mivel közlekedünk: az Európai Unió útjain megtett minden kilométerre vetítve egy kerékpáros nyolcszor, egy gyalogos kilencszer, egy motorkerékpáros pedig húszszor nagyobb veszélynek van kitéve, mint az autóban ülők. Magyarország közlekedésbiztonsága 1990 és 2000 között jelentősen javult. Nemzetközi összehasonlításban azonban mégsem lehetünk elégedettek, hiszen a járművek számára vetített baleseti halálozási arány nálunk az európai uniós átlag 2,5-szerese.

Napi három halott

Az idei év első hat hónapjában 9028 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt Magyarországon, 4 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Fél év alatt összesen 537-en haltak meg a hazai utakon. A több mint 9000 baleset körülbelül harmada, 3047 járt súlyos sérüléssel.

A bűncselekmények helyszínén talált emberi szövetminták, hajszálak, testnedvek DNS-mintáinak összevetése rendkívül fontos, esetenként egyedüli bizonyíték lehet egy bűntett elkövetőjének azonosításában. A DNS-profil elkészítése meglehetősen költséges eljárás, személyenként 30 ezer forint. A nemzetközi tapasztalatok alapján azonban kijelenthető, hogy a ráfordítási költségek többszörösét spórolhatják meg a nyomozásban a DNS-profil nyilvántartások hatékony felhasználásával.

Lontainé Santora Zsófia, a rendőrség Bűnügyi Szakértői Kutatóintézetének (BSZK) vezetője lapunknak elmondta: a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény évek óta rendelkezik arról, hogy az öt évnél nagyobb büntetési tétellel sújtható bűntettek elkövetőitől a gyanúsítás után DNS azonosítására alkalmas szájnyálkahártya-mintát vegyenek. Kutatóintézetükben 1993 óta végeznek ilyen vizsgálatokat, mára már több ezer személy DNS-profilját vették nyilvántartásba. Egyedül az idén mintegy 580 bűnügyben kérték az intézet segítségét a nyomozók.

Tavaly kezdtek hozzá az eddiginél lényegesen nagyobb kapacitású számítógépes adatbázis kiépítéséhez. A BSZK úgynevezett CODIS rendszere várhatóan a nyár végén megkezdheti működését, és azután évente mintegy tízezer bűnelkövető DNS-profilja kerülhet a nyilvántartási rendszerbe.