Dobozi Pálma cikkei

A virtuális valóság kifejezésről a legtöbb embernek az ultramodern számítógépes játékok világa, esetleg a Mátrix című film jut eszébe. „Valóban a játékipar húzza előre, fejleszti a cyberterápiát” – erősíti meg sejtéseinket dr. Simon Viktória klinikai pszichiáter rezidens, aki apjával, Simon Lajos docenssel közösen az első magyar virtuális valóságterápiával (VT) kapcsolatos alapkutatásokat végzi a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai- és Pszichoterápiás klinikáján.

 A virtuális terápiát (VT) csak az orvostudományon belül is számos dologra lehet használni – a pszichiátriában legelterjedtebb alkalmazása a különböző fóbiák kezelése. A páciensek a terápia során olyan sisakot vagy szemüveget viselnek, amely egy képernyő segítségével mindkét szem előtt térhatású, valóságosnak tűnő vizuális élményt hoz létre. Az érzékelők a fej mozgásához igazítják az adott jelenetet.

Rosszul időzített, előkészítetlen akció, vagy „történelmi jelentőségű tett”? Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) október 7-én kezdődött sztrájksorozatáról ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg a szakma képviselői. A sztrájkfelhívás céljaival azonban mindenki egyetértett.

A követelések között szerepel a biztonságos betegellátáshoz nélkülözhetetlen tárgyi és személyi feltételek biztosítása, ám ezeknél jóval konkrétabb igényeket is megfogalmaz az EDDSZ. Követelik, hogy  2005-től kezdve öt év alatt pumpáljanak 1500 milliárd forintot az ágazatba; 2004. január elsejéig visszamenőleg fizessék ki a beígért 6 százalékos bérfejlesztést; és legyen 50 százalékos fizetésemelés már jövőre. A sztrájkfelhívással azt akarják elérni, hogy az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók bére a hálapénz-rendszer fokozatos megszüntetése érdekében, a jogszabályban garantált ütemben és mértékben 5 év alatt érje el az európai uniós ágazati átlagbérek 75 százalékát.

Cser Ágnes EDDSZ elnök a Medical Tribune-nek hangsúlyozta: a skandináv modellt követik, a megegyezésig hetente egy napon sztrájkolnak reggel 8-tól délután 4-ig.

Hazánk lehetne a régió gyógyturisztikai központja

A legtöbb szakember szerint ugyan nem irreális hazánk gyógyturisztikai „régióközpont-álma”, valóra válásához azonban gyökeres változtatásokra lenne szükség mind a fejlesztések, mind a marketing tekintetében. Először is, tudni kellene, mennyi „gyógyturista” érkezik ma évente Magyarországra, milyen az idelátogatók korösszetétele, mennyire elégedettek a kínálattal, mit hiányolnak, mivel elégedettek. Amíg nincs erre vonatkozó felmérés, igencsak nehéz meghatározni, hol, mit érdemes fejleszteni, min kell változtatni.

– Csak a gyógyszállókban eltöltött éjszakák számáról rendelkezünk adatokkal – mondta érdeklődésünkre Bozzay Andrásné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz (GKM) tartozó turisztikai államtitkárság munkatársa. Ebből legalább annyi kiderül, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken megforduló összes vendég 12,5 százaléka a gyógy- és wellness-szállodákat választotta. Egy másik, talán beszédesebb adat: míg az összesen több mint 80 gyógy- és wellness-szálloda évente átlagosan 60 százalékos kihasználtsággal működik, a többi hotel csak 40 százalékos teljesítményt tud felmutatni.

Az adathiány ellenére már készül a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, amely a 2004 és 2013 közötti időszak céljait, feladatait jelöli ki. Ennek keretében alakítják ki az egészségturizmusra vonatkozó koncepciót. A konkrét tervekhez meg kell várni két, most folyó kutatás eredményét. Az egyik a termálvízkészleteket vizsgálja, a másik pedig azt elemzi, mekkora a kihasználtságuk az utóbbi években épült, illetve felújított gyógyszállóknak, fürdőknek.