Reuters Health cikkei

A szokásos hetek helyett négy órán belül kilencvenkét különböző vírustörzset, köztük a madárinfluenzát okozó H5N1 számos altípusát lehet nagy biztonsággal azonosítani egy bizonyos tömegspektrometriai eljárással – állítja a módszert nemzetközi együttműködésben kifejlesztő biotechnológiai kutatócég, az Ibis Biosciences vezetője. Első lépésben valós idejű polimeráz- láncreakcióval felszaporítják a kórokozó (legyen az egy újonnan mutálódott vírus vagy gyógyszerrezisztens baktérium) genetikai anyagát, majd a mintát elektroporlasztásos ionizációs tömegspektrométerrel azonosítják. Ez jóval rövidebb időt vesz igénybe, mint a speciális laboratóriumokat igénylő hagyományos vírustenyésztés. A kutatók először 92 emlősés madárinfluenzavírus-izolátumot azonosítottak – ez 30-féle H és N típust jelent –, majd több mint hatszáz, az 1999–2006 közötti időből származó légúti mintát elemeztek. Az ezekben jelen lévő vírusokat az eszköz több mint 97 százalékos specificitással és szenzitivitással azonosította helyesen. A T5000 nevű készülék két méter hoszszú és egy méter magas, és közel félmillió dollárba kerül. A fejlesztők állítása szerint azonban egy gyógyszerrezisztens baktérium okozta kórházi járvány esetén a nehéz kontrollálhatóság és a drága kezelések elébe menő gyors azonosítás révén a befektetés gyorsan megtérül.

Őssejtekkel pótolnák a retinában a pigmentált epitelsejteket (RPE) brit kutatók. A fényérzékeny csapok és pálcikák pusztulása miatt – a csak Európában mintegy 14 millió embert érintő – időskori makuladegenerációhoz vezető elváltozás megoldására laboratóriumi körülmények között vékony, 436 mm-es RPE-filmet állítanak elő őssejtekből, majd a szembe injektálják, ahol megtapadva pótolja a kiesett sejtek működését. Az állatkísérletes fázis átütő sikert hozott, a humán vizsgálatokra májusban kezdték el a felkészülést. A módszer támogatói azt remélik, hogy az eljárás háromnegyed órás, rutinszerű terápiává válhat a jövőben.
  Hasonló próbálkozásokról már beszámolt a szakirodalom, amelyek során az RPE-t a szem ép területéről helyezték át, és a beteg látása valóban javult is. Sajnos, a betegeknél igen kevés volt a felhasználható epitelsejt, így ez a kutatási irány nem vált be.

Lombikban és állatokban is képes mellékhatások nélkül elpusztítani a HIV-fertőzött T-limfocitákat és monocitákat a HIV-1 külső burkának glikoprotein 41 nevű fehérjéje elleni, radioaktív izotópot is tartalmazó antitest – számoltak be a New York-i Albert Einstein College of Medicine kutatói. Immunhiányos egerek lépébe HIV-fertőzött mononukleáris sejteket juttattak, majd az állatok egy órával később injekció formájában megkapták a bizmut 213-as vagy a rénium 188-as radioaktív izotópját tartalmazó antitesteket. A dózistól függően szinte az összes fertőzött sejt elpusztult. Hasonlóan kedvező eredményre jutottak akkor is, ha a rágcsálókat humán timuszsejtekkel fertőzték. A HIV-fertőzés kezelésére azért tűnik különösen alkalmasnak a radio-immunterápia, mert a célsejtek – a vírus szaporodásának helyszínéül szolgáló fehérvérsejtek – az emberi szervezet leginkább sugárérzékeny sejtjei közé tartoznak. A kutatók szerint a módszer elsősorban közvetlenül fertőződés után, illetve a vírus multidrugrezisztens típusa ellen lehet hatékony, de az antiretrovirális kezelés kiegészítéseképpen is szóba jöhet.

Hallgatózással is kideríthető, vannak-e áttétjei a melanómás betegeknek. A Columbia Egyetem kutatói által kifejlesztett új fotoakusztikus eljárás ugyanis ultrahang segítségével hallhatóvá teszi a melanómasejtek lézerrel keltett rezgését. A módszer azon alapul, hogy a melanómasejtekben megtalálható pigment elnyeli a kék lézerfény fotonjait. A sejt rezgésbe jön, az ennek hatására keletkező pattogó hang pedig speciális mikrofonnal rögzíthető és számítógéppel elemezhető. Mivel melanint más sejt nem tartalmaz, a jellegzetes hangmintázat egyértelműen arra utal, hogy a vérben melanintartalmú sejtek keringenek, metasztázis van kialakulóban. Így fél óra alatt megállapítható, hogy az ismerten melanómás páciensek vére tartalmaz-e tumorsejteket. Annak érdekében, hogy más daganatféleségek keringésbe jutott sejtjeit is ki lehessen mutatni az új módszerrel, már folynak a kísérletek a tumorsejtekhez kapcsolható, mesterséges fényt elnyelő anyagok előállításával.