szakgyógyszerész Dr. Budai Lívia PhD. cikkei

Miközben az új biológiai terápiák egyik legfőbb haszna az, hogy azok lehetővé teszik a glükokortikoid-expozíció csökkentését, jelenleg semmilyen evidencia nem áll rendelkezésre, ami szerint a glükokortikoid-expozícióban bekövetkező csökkenés összefüggésben állna a toxicitásban bekövetkező csökkenéssel.

Közép-Kelet-Európában elsőként magyar adatok engednek betekintést a HR+/HER2- emlőrákos betegek palbociklib-terápiájának mindennapi gyakorlatába.

A hosszú távú mepolizumab-kezelés abbahagyása – a kezelés továbbfolytatásával való összehasonlításban – az asztmás állapotromlás nagyobb kockázatával és romló betegségkontrollal jár, derül ki egy új, a COMET-vizsgálat alapján végzett elemzésből.

A mepolizumab-kezelés az asztma legsúlyosabb formája esetén is hatásos, mind az exacerbatios ráta, mint az orális kortikoszteroid-igény csökkenését tekintve, derül ki real-world vizsgálati eredményekből is.

Egy retrospektív összehasonlító kohorszban a flutikazon-furoát/vilanterol és a budezonid/formoterol terápiák által biztosított asztma-kontrollt vetették össze. A flutikazon-furoát/vilanterol kombináció kedvezőbbnek bizonyult.

A mepolizumab-kezelés a FIP1L1-PDGFRA-negatív hipereozinofil-szindrómás (HES) betegeknél, 52 héten át tartó folyamatos adagolás után is kontrollálja a fellángolási rátát és az eozinofil számot.

A súlyos eozinofil asztmás páciensek bizonyos kiindulási paraméterei nem befolyásolják a mepolizumab-kezelés hatásosságát, derül ki a MENSA és a MUSCA fázis III. klinikai vizsgálatok post hoc analíziséből.

Az omalizumab-kezelés alatt álló, de kontrollálatlan állapotú, súlyos eozinofil asztmás betegeknél a mepolizumab-kezelésre váltás klinikailag jelentős mértékű javulást idézhet elő több kimenet vonatkozásában is – a kiindulási paraméterektől függetlenül.

A forgalomban lévő cumisüvegek jelentősen eltérhetnek egymástól. A különbségek nem csupán a kifolyási sebességben, hanem a cumisüvegből történő táplálással összefüggő hypoxiás epizódok számában, a kólikás panaszok gyakoriságában vagy a tejveszteség mértékében is testet ölthetnek.

A Castleman-betegség a lymphoproliferatív kórképek egy ritka típusa, amelynek a terápiájára vonatkozóan a Brit Hematológiai Társaság 2021-ben jelentette meg „Good Practice Papers” formájú ajánlásait.

Az interleukin-6-hoz kötődő antitest, a sziltuximab az idiopathiás, multicentrikus Castleman-betegség kezelésében hosszú távon is jól tolerálható, biztonságos terápiás lehetőséget kínál.

A súlyos eozinofil asztmás betegek mepolizumab-kezelésének az eredményességét nem befolyásolja a betegek esetleges komorbid állapota - derül ki négy korábbi klinikai vizsgálat post-hoc analíziséből.

A mepolizumab klinikai fejlesztését fémjelző vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a mepolizumab-kezelés célcsoportját a súlyos, eozinofil asztmás, visszatérő exacerbatiokkal küzdő betegek jelentik.

Az inhalációs kortikoszteroidok – a korábbi elképzelésekkel ellentétben – terápiásan nem hasonlóak, azokkal dózismódosítást követően sem feltétlenül érhető el terápiás ekvivalencia. Egy klinikai vizsgálat is rámutatott arra, hogy az inhalációs kortikoszteroidok különbözhetnek egymástól a terápiás indexükben.

A palbociklib-kombinációs terápiában részesülő HR+/HER2- lokálisan előrehaladott/nem reszektálható vagy metasztatikus emlőrákos betegek átlagosan alacsony fájdalomról és fáradékonyságról, illetve jó életminőségről és általános egészségről számoltak be egy okostelefonos applikációval végzett, USA-beli vizsgálatban.

A talazoparib-kezelés – akár dóziscsökkentéssel, akár a nélkül – javuláshoz vezet a globális egészségi státusz/életminőség, illetve számos funkcionális és tüneti mutató vonatkozásában – a kezelőorvos által választott kemoterápiával szemben; derül ki az EMBRACA-vizsgálat alcsoportelemzéséből.

A CDK4/6 inhibitorokat 2017 és 2020 között egyre elterjedtebben alkalmazták a HR+/HER2- lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus emlőrák kezelésében.

A Parkinson-kórhoz kapcsolódó REM (rapid eye movement) alvási viselkedészavar, nyugtalan láb szindróma, nappali aluszékonyság, obstruktív alvási apnoé, illetve a cirkadián ritmus zavara jelentősen rontja az életminőséget.

Az előrehaladott Parkinson-kór diagnosztizálásában – és az eszközös terápia megkezdéséről való döntésben – előnyös lehet a Delphi-kritériumok figyelembe vétele.

Valamennyi hagyományos antidepresszáns biztonságosnak és jól toleráltnak minősül a Parkinson-kóros betegek depressziójának kezelésében. A terápiák eredményességében a poolozott analízisek mérsékelt hasznot sejtetnek.

Parkinson-kórban a hagyományos, dopamin-helyettesítő terápiák sikertelensége esetén előrehaladott terápiás lehetőségek alkalmazására kerül sor, köztük mély agyi stimulációra, levodopa/karbidopa intesztinális gélre vagy folyamatos szubkután apomorfin-infúzióra.

A Parkinson-kóros betegeknél a Covid-19 mind a motoros, mind a nem-motoros funkciókban romlást idéz elő – egyrészt a fertőzéshez köthető módon, másrészt a dopaminerg gyógyszerek farmakokinetikájában bekövetkező változások révén.

2015 óta Svédországban megnövekedett a W szerocsoportú Neisseria meningitidis okozta invazív meningococcus betegség előfordulása a „2013-as törzs” megjelenésének köszönhetően. A gasztrointesztinális és respiratorikus szimptómákkal dominált atípusos klinikai kép azonban rizikót jelent a diagnózis felállítása és az időben megkezdett terápia szempontjából.

Az invazív meningococcus megbetegedés túlélőinél nagy arányban fordulnak elő súlyos szövődmények, és jellemző a csökkent életminőség évekkel a fertőzést követően is.

W szerocsoportú N. meningitidis okozta invazív meningococcus betegség súlyossága és magas halálozási aránya (16%) nem magyarázható életkorral, nemmel vagy társbetegségekkel.

A kórházban kezelt Covid-19 betegek 3%-ánál fordul elő S. pneumoniae okozta fertőzés, és a ko-infekció 30-napos mortalitása 17%, derül ki egy spanyolországi kórház betegdokumentációiból. Az adatok egyben a S. pneumoniae elleni átoltottság növelésének a fontosságára is felhívják a figyelmet.

A mindennapi terápiás gyakorlatban alkalmazott antibiotikumok globális változásokat idéznek elő a S. pneumoniae metabolikus folyamataiban.

A Neisseria meningitidis (meningococcus) egy Gram-negatív baktérium, melyet az emberek 4-20%-a tünetmentesen hordoz a nasopharynx területén. Azonban ismeretlen okokból, a baktérium képes bejutni a véráramba, ahol már az egyik legártalmasabb sejten kívüli patogénnek számít, az esetek 10-15%-ában fatális kimenetű megbetegedéseket okoz.

Mivel az invazív meningococcus megbetegedések incidenciája előre nem megjósolható, a vakcinációs stratégiákat minden esetben frissíteni kell, és lényeges azoknak az aktuálisan zajló epidemiológiai folyamatokhoz való igazítása.

Az Ibrance Real World Insights (IRIS) elsőként szolgáltat real-world adatokat a palbociklib+aromatáz inhibitor, illetve palbociklib+fulvesztrant kezelések eredményeit illetően - a hormon-receptor pozitív, humán epidermális növekedési faktor negatív, előrehaladott/metasztatikus emlőrák kezelésében.

Az olaparib-kezelés javulást idéz elő a csíravonalbeli BRCA1/2-mutációt hordozó, HER2-negatív, metasztatizáló emlőrákos betegek életminőségében (1).

A mutálatlan IGHV-státusz, a 15x109/l fölötti abszolút limfocitaszám és a tapintható nyirokcsomó(k) jelenléte rendelkeznek a legerősebb prognosztikus erővel az aszimptomatikus, korai stádiumú krónikus limfoid leukémia progresszióját illetően. Az IPS-E nemzetközi pontrendszert ezeknek a paramétereknek a bevonásával alkották meg.

Az endokrin-érzékenység, a nonvisceralis betegség, az előrehaladott emlőrákra korábban nem alkalmazott kemoterápia és az ECOG státusz (grade 0) a teljes túlélés (OS) szignifikáns prognosztikai faktorai a palbociklib+fulvesztranttal kezelt HR+/HER2-negatív előrehaladott emlőrákban (placebo+fulvesztrant kezeléshez hasonlítva).

Az EMBRACA vizsgálathoz kapcsolódó retrospektív elemzések a talazoparib-kezelésre adott válaszrátát illetően, valamint a központi idegrendszeri áttétekkel rendelkező betegek kezelését illetően szolgálnak újabb információkkal.

A palbociklib+fulvesztrant, illetve ribociklib+fulvesztrant kezelések a több mint 6, illetve a közel 5 éves követések eredményei alapján is kedvező hatásúak a teljes túlélés vonatkozásában – a placebo+fulvesztrant kezelésekkel összehasonlítva.

Az európaiak 13-40%-a D-vitamin-hiányos, attól függően, hogy miként definiálják a D-vitamin-hiány limitértékét (< 30 nmol/l, illetve < 50 nmol/l 25(OH)-D-vitamin). Az aggasztó méreteket öltő D-vitamin-hiány mind közegészségügyi, mind klinikai szempontból cselekvésre sarkall.

A D-vitamin-hiány világszerte jelentős közegészségügyi probléma. Ez fokozottan érvényes az idős korúaknál, akik esetében a kevés napfényen töltött idő és a táplálkozási hiányosságok tovább rontanak a D-vitamin-ellátottságon. A D-vitamin elégtelen szintje számos (időskori) akut és krónikus kórkép emelkedett gyakoriságával, súlyosabb lefolyásával, magasabb mortalitásával köthető össze.

A közép-európai régióban a 25(OH)D-vitamin szérumszintek az optimálisnak tekintett 30-50 ng/ml alatt vannak. Októbertől májusig a D-vitamin-hiány jelentős méreteket ölt. A D-vitamin-szérum-szintek emelése érdekében prevenciós intézkedésekre van szükség.

A bakteriális meningitis hasonló jellegű károsodást idéz elő az agyban, mint egy nem-specifikus agysérülés, szignifikánsan csökkenti az intelligenciahányadost és fejlődésbeli elmaradást okoz.

A N. meningitidis elleni tetravalens (A, C, W , Y szerocsoportok elleni), illetve monovalens oltóanyagok (B szerocsoport elleni) az invazív meningococcus megbetegedések megelőzésének a leghatékonyabb eszközei. A vakcinák immunizációs programokban való használata az aktuális nemzeti/regionális epidemiológiai helyzethez igazodva a leginkább célravezető.

A primer infekcióhoz – a meningitishez – közvetlenül köthető elhalálozás leggyakrabban a kórházi felvételt követő 14 napon belül történik.

A konjugált vakcináknak és a velük végzett védőoltási programoknak köszönhetően a N. meningitidis okozta megbetegedések száma visszaszorítható, a nyájimmunitás kialakítható.

A forgalomban lévő cumisüvegek között jelentős különbségek vannak – és ezek a különbségek nem csak a kifolyási sebességben nyilvánulnak meg.

A W szerocsoportú, hipervirulens cc11 N. meningitidis okozta invazív meningococcus betegség incidenciája 2013 és 2017 között az európai országok többségénél emelkedett. Az európai országokban – a meningococcus terjedését és a kórokozó jelentette járványügyi veszélyt szem előtt tartva – javasolt a megfelelő prevenciós lépések megtétele.

A konjugált vakcináknak köszönhetően a N. meningitidis, a S. pneumoniae és a H. influenzae okozta bakteriális meningitis kontrolljában globálisan jobb pozícióban vagyunk, mint valaha. Azonban, a globális és lokális járványügyi folyamatok nyomon követése továbbra is kulcsszerepet játszik a prevencióban.

A CDK4/CDK6 inhibitorok – palbociklib, abemaciklib és ribociklib – daganatellenes aktivitása nem csak a sejtciklus tumorsejtekben való blokkolására vezethető vissza, hanem abban immunmoduláns folyamatok egész sora is szerepet játszik.

A fulvesztrant-terápia ribociklibbel való kiegészítése a hormonreceptor-pozitív HER2-negatív előrehaladott emlőrákos betegek progressziómentes és teljes túlélését szignifikánsan meghosszabbítja. A ribociklibbel kiegészített kezelés olyan módon biztosítja a kedvező terápiás eredményeket, hogy közben a betegek egészséggel kapcsolatos szubjektív életminősége (HRQOL) megtartott, derül ki a MONALEESA-3 klinikai vizsgálat értékeléséből.

A ciklin-dependens kináz (CDK) 4 és 6 szelektív inhibitoraival végzett terápia standard gyakorlattá vált, azonban nem minden hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív előrehaladott emlőrákos betegnél bizonyul azonos hatékonyságúnak. Új, a CDK4/6 gátlásra adott várható válaszra vonatkozó biomarkerek validálása lehetővé teszi majd az onkológusok számára, hogy perszonalizálják a kezelést.

A daganatos megbetegedések Európában a második leggyakoribb haláloknak számítanak; évente több mint 3,7 millió embernél diagnosztizálnak rákos megbetegedést és évente 1,9 millió európai lakos elhalálozása köthető daganatos kórképhez.

A daganatos betegeknél az átfogó (multi-)biomarker-tesztelés a diagnózis felállításának, a terápiának és az adekvát gyógyszeres kezelésnek az alapja. Európa-szerte azonban jelentős különbségek vannak a biomarker-teszteléshez való hozzáférésben. Egy széles körű felmérésen és konszenzuson alapuló javaslatcsomag a korszerű (multi-)biomarker-tesztelés térnyerését akadályozó infrastrukturális, adminisztratív, humán erőforrásbeli és egyéb akadályok harmonizált lebontását célozza meg.

Napjainkban, amikor a koronavírus-pandémia újabb és újabb hullámaival találkozunk, a légszennyezettség számos régióban nő, és a légúti allergének az emberek jelentős részének okoznak allergiás tüneteket, egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a hatékonyan működő légtisztító rendszerek.