DR. SÁNDOR EDIT cikkei

A tobozmirigy hormonja, a melatonin a biológiai folyamatok összehangolásában, a cirkadián ritmus szabályozásában játszik szerepet. Éjjel termelődik, hatása összefügg az alvással, szervezetünk alacsonyabb maghőmérsékletével, és egyéb éjszakai eseményekkel.

Az exogén melatoninnak akut álmosságkiváltó és hőmérsékletcsökkentő hatása van a biológiai nappal idején. A melatonin kronobiotikus tulajdonságainak sikeres kihasználásáról számoltak be olyan alvászavaroknál is, amelyek a cirkadián rendszer rendellenes időzítésével társultak: a jet-lag, a váltott műszakos beosztás, a késleltetett alvásfázis szindróma és az idősek egyes alvászavarai esetén.
Ha a melatonint az endogén szekréció kezdete előtt körülbelül 6 óra és utána számított körülbelül 4 óra közötti időszakban alkalmazzák, az rendszerint előrehozza az alvást, a cBT-t és az endogén melatoninritmust. Késleltetés akkor fordul elő, amikor a melatonint az endogén ritmus leszálló fázisában adják, például a magas szintekkel jellemezhető periódust kitolják a reggeli órákra. Az egyéni különbségek nagyok.