Az öregedő társadalmakban egyre nő a demencia előfordulása, jelenleg elmondható, hogy a XXI. század legnagyobb egészségügyi kihívásának számít. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, ahol a kognitív tünetek kezelésére a kolinészterázgátlók mellett a memantin áll rendelkezésre, és remélhetőleg a közeljövőben a betegség progresszióját lassító kezelési lehetőségek is elérhetővé válhatnak. Az Alzheimer-kór patomechanizmusában a béta-amiloid fehérje szerepe lehet kiemelkedő, így a célzott gyógyszerkutatások az annak agyból történő eltávolítását célzó kezelési lehetőségekre koncentrálnak. A béta-amiloid oligomerjeinek eltávolítását végző monoklonális antitestek közül az aducanumab volt az első, melyet az Egyesült Államokban a betegség progressziójának lassítására törzskönyveztek.
A hosszú idő alatt kialakuló demenciát megelőzi a szubjektív kognitív károsodás (SCI), majd az enyhe kognitív zavar (MCI, prodromális Alzheimer-kór, minor neurokognitív zavar) szakasza. Az MCI szakaszban a szűrés meglehetősen bonyolult; egyszerre több kognitív domént is vizsgáló, rövid és mégis szenzitív, illetve specifikus ideális teszt nem létezik. A progresszió lassításának kutatása kiemelt jelentőségű. Sajnos a legelterjedtebb mechanizmus, az agyi béta-amiloid lerakódás gátlását célzó klinikai vizsgálatok ez idáig többnyire sikertelennek bizonyultak.
A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.